Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-29 / 2. szám
ÁTÉLI BALATON .. mikor a nap fénytelen izzó gömbje feljön a látkör lilabarna ködei közül, tűzszínű páráktól körülragyogva s letekint a ragyogó jéglapra, olyan az, mintha két igazi nap kelne fel két igazi égen." Jókai Mór Aiki csak nyáron járt a Balaton partján és csak a napfényes tó nyári örömeit ismeri, el sem tudja képzelni, milyen szép télen is ez a vidék. Sokféle arca van a késő őszi és a téli tónak. Reggelente, mint remegő fátyol fekszik rajta a köd, s felette szinte látomásként úszik Tihany hegye. Amikor pedig befagy a tó, sarki 'képeket idéz a végtelennek látszó hatalmas jégtükör, amelyet keresztül-'kasul hasítanak a repedések, túrolások és rianások. Amíg csak a jég engedi, járnak a hajók is. Aki még nem utazott késő őszi vagy téli napon a Balatonon, soha nem látott színeket fedezhet fel ilyenkor a tavon. Milyen más most a csaknem kopasz fákkal borított hegyoldal, ahol rőtlik a cserszömörce és a tölgy, meg a cser még le sem hullott lombja az erdőkben, s hogy élénkítik a tájat a fenyők sötétzöld lombjai! Mikor aztán beáll a valódi tél s a Balaton is felölti havas, jeges, zúzmanás ruháját, új és új örömök várják a vidék látogatóit. A közeli Bakony erdői a hó és jég csillogó kincseivel kínálják fehér tündérországukat. Természetjárók, síelők, ródlizók, egyszerre a paradicsomban érzik magukat a tó környékén. A közeli lankák s a távolabbi hegyek meredökebb lejtői gyorsan benépesülnek a szép téli napokon. A tavon a korcsolyázók találnak nagyszerű jégpályát. Alattuk harminc-negyven centiméteres jég, előttük a végtelennek látszó, ködös messzeségbe vesző jégmező. Micsoda arasznyi területnek tűnik minden városi jégpálya ehhez a jégtengerhez, amelynek határát csak olykor sejteti a ködből kibukkanó távoli part vonala. A jégen tolják előre lassan járművüket a jellegzetes balatoni téli szórakozás kedvelői, a fakutyázók is. Kényelmes, csendes szórakozás ez a fakutyázás, lassan már „kimegy a divatból”. Tulajdonképpen egy rövidtalpú, szék alakú szán a fakutya, amelyet a benne ülő két szegesbottal hajt előre. Nagy gyorsaságot persze nem lehet elérni, de mindig akadnak, akik ebben találják meg örömüket. Amikor a jég — ahogy a helybeliek mondják — „jól meghízott”, vagyis megvastagodott, megjelennek a nyár karcsú vitorlásainak furcsán téli másai: a jégvitorlások, vagy mint a Balaton mentén mondják: a „jégszánkók”. Érdekes alkotmány ez a szivar alakú test két ülőhellyel. Aránylag nem nagy, de ha jó szél ragadja magával hófehér vitorláját, sima jégen óránként 80—120 kilométeres sebességgel valósággal repül ez a szán és vitorláscsónak ügyes egyesítéséből készült, pompás, könynyű alkotmány. Pár óra alatt bejárhatná ilyenkor a tavat, ha a rianások, túrolások, repedések s a tihanyi révnél átmenő szekerek kijárt útjai nem gátolnák korlátlan mozgásában. A kisebb repedéseken azonban átugrik, átrepül véle a 'jégtükör vándora. Jó időben, jó jégen, tíz-tizenöt perc alatt át lehet jutni jégvitorláson Füredről Siótokra. Két füredi sportember: Gyapai Nándor és Dallos Sándor jártak először „jégszánkóval” a Balaton jegén. De az akkori primitív alkotmány nem nagyon hasonlított a mai áramvonalas jégvitorlásokra. Elöl a két korcsolyás tengely s hátul a kormányozható harmadik korcsolya, már ezen is megvolt, de a jégvitorlás karcsú testét egy sima deszkalap helyettesítette, amelyre rá kellett feküdnie a versenyzőnek. A vitorláskormányhoz hasonló vasrúd nyúlt előre, s a hason fekvő versenyző ezzel irányította a gyorsjáratú jégszánkót. Csak 1938- ban kezdte meg a füredi hajógyár az autókormányos, áramvonalas jégvitorlások gyártását. Pihenést, szórakozást, sokféle örömet nyújt a téli Balaton vendégeinek. Akkor is, amikor még szabadon hullámzik partjai között, akkor is, amikor már jégpáncél borítja. És, mi, akik itt élünk, soha sem tudjuk eldönteni, hogy mikor a legszebb. LIPTAK GÁBOR MTI — Bara István, Fényes Tamás, Járai Rudolf, Jászai Csaba, Kácsor László, Rózsás Sándor és Ruzsonyi Gábor felvételei
