Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-07-16 / 14. szám
¥ % 1905 Budapest 62. 292. postafiók JOGI NÉPSZOKÁSOK A Linzi Magyar Kultúr és Sportegyesület labdarúgócsapata másfél évvel ezelőtt alakult meg. Első sikereikről most kaptunk hírt. Márciusban részt vettek egy nemzetközi labdarúgótornán, amelyen tizenkét csapat közül a ranglista negyedik helyét szerezték meg. Gratulálunk a linzi magyar labdarúgóknak! A Sydney-i Egyetem elfogadta G. Bán asszony téziseit, amelyek a Kodály-módszer Ausztráliában való meghonosítását tárgyalják. Nemsokára az ausztrál gyerekeket is a világhírű magyar zenepedagógus módszerével oktatják. A legutóbbi számunkban hírt adtunk a Párizsban megrendezett magyar kiállításról. Azóta értesítést kaptunk arról, hogy a kiállítást eddig többszázan tekintették meg. főként magyarok. * Egy magyar emigráns élete dalokban. Ez a címe dr. Bikkel Dénes madridi honfitársunk művének, amit elküldött szerkesztőségünkbe. Életrajzát dalokkal illusztrálta, minden jelentős emlékéhez egy-egy dalt fűzött. Az ausztráliai Shepparton polgármestere vendégül látta nagykövetünket és főkonzulunkat, akik megtekintették a tervezett Nemzetközi falu helyszínét. A képen balról jobbra Újlaki György főkonzul, dr. Kázmér Zsigmond nagykövet, Cr. Murray Slee polgármester és Molnár István, az MVSZ főtitkárhelyettese TALLÓZÁS A SZOMSZÉDOS SZOCIALISTA ORSZÁGOK MAGYAR NYELVŰ SAJTÓJÁBÓL A Kolozsvárott megjelenő Korunk című folyóirat áprilisi számában találjuk Szabó Ilona cikkét Gondolatok nyelvről, nyelvművelésről címmel. Idézünk a cikkből: „... Az anyanyelv nem pusztán az emberek közötti érintkezés eszköze, jelentősége nemcsak gyakorlati, hanem hagyományaink közvetítője, egyéniségünk hordozója s egyben tükörképe is. Ápolásával, megőrzésével tiszteljük eleinket, akik hűséggel ránkhagyományozták és utódainkat gazdagítjuk vele, amikor ezt az örökséget továbbadjuk, így lesz az anyanyeív híd múlt, jelen és jövő között, ugyanakkor ez köt össze bennünket az egész emberiséggel. ... A mindenkori nyelvművelés arra törekszik, hogy »felébressze a nyelvi lelkiismeretet kábult álmából, és mindenkit az anyanyelv öntudatos használatának szükségessé-BESZÉLGETÉS TÁRKÁNY SZŰCS ERNŐVEL Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozása, a Néprajzi Lexikon első kötete, ötvenezer példányban. A lexikon jogi népszokásokkal kapcsolatos szócikkeit a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának főmunkatársa. Tárkány Szűcs Ernő írta. — Mit jelent a jogi népszokás kifejezés? — kérdeztem elöljáróban. — A nép dalokat, balladákat, fafaragásokat alkot, kerámiákat készít, azaz kifejezi magát. Ugyanígy szabályokat' is létrehoz saját életviszonyaira. Ezeket jogi népszokásnak nevezzük. Régebben a szokásoknak nagyobb jelentősége volt az emberek életében, az állami irányítás növekedésével a szokásjog szerepe csökken. Egy részük azonban változatlan formában, más részük módosultán ma is él. A nép jogszokásai az élet minden területére kiterjedtek. Kötődtek személyekhez (a házassághoz, születéshez, halálhoz), a vagyonhoz (az örökléshez), és a közösségi érdeket érintő kérdésekhez (például a közös legelők használatához). — Milyen szokások élnek ma is? — Például a menyaszszonytánc. Vagy az apa születéskor felemeli a gyereket, tehát elismeri magáénak. Régi szimbolikus jogi szokás az is, amikor a legényt felnőtté fogadják. Az idősebb férfiak meghívják a legényt a kocsmába, és ünnepélyes keretek között, egy pohár borral köszöntik. Vannak azonban olyan szokások is, amelyek ellen küzdenünk kell, mint például a kölcsönpénznek munkával való törlesztése, ami hajdan, főként az Alföldön dívott. A kölcsönpénz fejében aránytalanul sok munkát követeltek, s követelnek titokban némelyütt ma is. Régen a jobbágyok ajándékokkal kedveskedtek a földesuraknak. Ennek a szokásnak csöikevénye az, amikor a beosztott dolgozó ajándékot ad főnökének, vagy az állampolgár az ügyét intéző hivatalnoknak. — Különböznek egymástól a népek szokásrendszerei? — Nem. Régebben bizonyos szokásokat sajátosan magyarnak tartottak. László király például törvénybe foglalta, hogy az elveszett jószágokat a vármegye központjába kell vezetni, hogy a tulajdonos rátaláljon. Mivel a szomszédos országokban sehol sem ismertek hasonló szokást, speciálisan magyarnak vélték. Később aztán kiderült; a törököknél hasonló szokásjog uralkodott, az elveszett állatokat ott a főtérre kellett vezetni. Általában elmondhatjuk, hogy minden szokásunknak van európai magja, de formájában és funkciójában másképp jelentkezik nálunk. — Melyek a fehér foltjai a jogi népszokások kutatásának? — A szomszédos országokban élő népek jogszokásairól sokat tudunk. De szinte semmit nem tudunk arról, hogy azok, akik más országokban telepedtek le, magukkal vitték-e az itthoni jogszokásokat, s megőrizték-e azokat idegenben vagy átvették-e a befogadó országok népének szokásait. Igen hasznos lenne, ha adatokat kaphatnánk ezekre a kérdésekre a külföldön élő magyaroktól. A magyarság jogszokásainak ismerete csak ezzel lehet teljes. Dutka Judit gére serkentsen« (Szabó T. Attila: Anyanyelvűnk életéből, 20.). öntudatos és igényes használatára, a nyelvi eszmény elérésére vagy legalábbis megközelítésére. A nyelvi eszményt egy olyan magyar nyelv képviseli, amely őrzi hagyományos, értékes tulajdonságait: a tömörséget, a képszerűséget, a finom árnyaltságot, a világos szabatosságot és változatos hangzást, ám ugyanakkor lépést tart a haladással. rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott igényekhez. LEXIKONOK Magyar Néprajzi lexikon öt kötetben Vapjainkban, amikor a ;yors fejlődés már csaknem történelmi távolságba hagyta maga mögött a magyar paraszti világot és annak hagyományait, minden eddiginél időszerűbb, hogy az idáig csak múzeumokban őrzött gazdag néprajzi anyag a közönség elé kerüljön. Népünknek ezt az örökségét gyűjtötte össze ez az új lexikon, amely 8000 címszót tartalmaz, s ezeket S000 illusztrációval — képekkel (minden ötödik színes), rajzokkal, térképekkel — teszi szemléletesebbé. A sokrétű gyűjtés felöleli a teljes magyar paraszti világot; szokásokat és hiedelmeket, zenét és táncot, díszítőművészetet, halászatot és vadászatot, kertészetet és szőlőművelést, építészetet és településtant, öltözködést, állattenyésztést, háziipart, néprajzi csoportokat stb. Kötve, a már megjelent 752 oldalas kötet ára: 187,— Ft. Küldje előjegyzését a teljes sorozatra! Csak az előrejegyzett rendelésekre ígérhetjük a teljes sorozat elküldését! Tárkány Szűcs Ernő Novotta Ferenc felv. Az itt felsorolt kötetekre szívesen adnak árajánlatot, ill. megrendeléseiknek készséggel tesznek eleget a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi eégek, vagy a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. I!—1389 Budapest, Pf. 119. Angol—Magyar Magyar—Angol Német—Magyar MAGYARORSZÁG KÖZELRŐL-SYDNEYBENMAGYAR FOGYASZTÁSI CIKK-KIÁLLÍTÁS a King George Towerben (a George és King Street sarkán) 1977. október 5-14. között Nyitva: naponta 10-18 óráig ÁRUBEMUTATÓ ÉLELMISZERKÓSTOLÓ ÁRUSÍTÁS KALOCSAI PINGÁLÓ ASSZONY „MEET HUNGARY IN SYDNEY,, Rendező: Hungexpo, Budapest SZÓTÁRAK NYELVKÖNYVEK Magyar—Olasz Angol—Magyar szótár Magyar—Angol szótár Angol—Magyar Magyar—Angol zsebszótár US $ 2,70 műszaki US $ 17,40 műszaki US$ 19,40 kéziszótár ÚS $ 13,10 kéziszótár US $ 13,10 Német—Magyar kéziszótár US $ 10,70 Magyar—Spanyol kéziszótár US $ 13,10 Magyar—Angol nagyszótár I—II. US $ 30,20 Francia—Magyar nagyszótár I—n. US $ 33,70 zsebszótár ÜS $ 2,70 zsebszótár US $ 2,70 zsebszótár US $ 2,70 Magyar—Angol szótár miniatűr US $ 1,50 Magyar—Német zsebszótár US $ 2,70 Spanyol—Magyar zsebszótár US * 2,70 Véges: Angol társalgási zsebkönyv US $ —,60 Serény: Francia társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv US $ 4,10 Gergely: könyv Francia nyelv- US $ 2,70 Báder—König: Német társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv US $ 4,20 Varga—Siptár: Német társalgási zsebkönyv US $ —,60 Moritz: Olasz társalgás US $ —,60 Scholz: Spanyol társalgás US $ —,60 I
