Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-09 / 7. szám
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka TÖRVÉNY A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEKRŐL Az országgyűlés március 17-i, tavaszi ülésszakán elfogadta a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényt. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, a törvényjavaslat előterjesztőjének beszédéből közlünk részleteket. — A mostani törvényjavaslat — mondta bevezetésképpen — a jogi szabályozás elveiben és részletes rendelkezéseiben is figyelembe veszi a lakossági bejelentésekről hozott korábbi törvények végrehajtásának gyakorlati tapasztalatait, továbbá a társadalmunkban bekövetkezett változásokat, egész fejlődésünket. Célja, hogy korszerűen szabályozza a társadalmi viszonyok egy fontos csoportját, a jog eszközeivel is hozzájáruljon a közügyek intézésének javításához. segítse az ügyintézés színvona-. Iának emelését, az állampolgári fegyelem és felelősségtudat erősítését. — Alkotmányunk értelmében az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Alaptörvényünk azt is tartalmazza, hogy az állampolgárok az állami és társadalmi szerveknek közérdekű javaslatokat tehetnek, amelyeket érdemben el kell bírálni. Ezt juttatja kifejezésre a törvénytervezet, amikor kimondja, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és — nem utolsósorban — a közéleti tisztaság biztosítását. — Minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem becsületbeli kötelessége is — mondta a továbbiakban dr. Korom Mihály —, hogy segítse feltárni az életünk bármely területén jelentkező hibákat, kezdeményezéseivel járuljon hozzá az állami, gazdasági szervek munkájának tökéletesítéséhez. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre erősödik a közösség dolgaiért is felelősséget érző emberek tábora. — Fontos számunkra az is, hogy az állampolgárok jogos panaszai, sérelmei igazságos orvoslást találjanak. Ez szocialista közéletünk követelménye, egyik fontos feltétele állampolgáraink jó közérzetének. Dr. Korom Mihály a továbbiakban elmondta: a gyakorlat igazolta, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi szabályozását önálló törvényben kell rendezni. A törvényjavaslat jellemző vonásaként emelte ki, hogy tételesen meg-Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter előterjeszti a törvényjavaslatot különbözteti a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz fogalmát, és elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. Elbírálásukra és megválaszolásukra egységesen harminc napos határidőt ír elő, vagy ha ez ennyi idő alatt nem lehetséges, a bejelentőt tájékoztatni kell az érdemi elbírálás várható időpontjáról. Arról is szólt a miniszter, hogy — anyagi, szervezési és egyéb okok miatt — nem lehet minden közérdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint megvalósítani. A javaslattevőt viszont tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, illetőleg mikorra valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen ügyintéző sem zárkózhat indokolatlanul az objektív akadályok sáncai mögé. Az állampolgárok megértik a rangsorolás szükségességét, türelmet is tanúsítanak, ha a bejelentésükre vagy javaslatukra kapott válasz meggyőző, s látják, hogy komolyan veszik az illetékesek is azt, ami őket szólásra indította. Ezután dr. Korom Mihály a törvényjavaslatnak a bejelentők védelméről szóló részét ismertette, amely — mint kiemelte — megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére. Erre azért van szükség, mert ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — fellépés. A törvénytervezet mindenfajta megtorlással szemben teljes védelmet nyújt. Fontos szankciója, hogy fel lehet függeszteni az állásából azt, aki nem tesz eleget az ebből következő rendelkezéseknek. A törvény kellő szigorral lép fel a rosszhiszemű bejelentőkkel szemben is. A továbbiakban a panaszok intézése kapcsán a miniszter hangsúlyozta: minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgálni, hogy a panaszt tevő állampolgárnak az fontos ügye, és jogosan várja el a lelkiismeretes kivizsgálást, s ha indokolt, a határozott intézkedést. Ugyanakkor meg kell védenünk a törvényesen eljáró ügyintézőket egyes panaszkodók indulataitól. Befejezésképpen az igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Ehhez elengedhetetlen a jó végrehajtás a hatóságok, az ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt. Ennek feltételei adva vannak, de csakis közös erőfeszítésekkel érhető el a cél: a társadalmi és az egyéni érdek egyre jobb összehangolása. Úthálózatunk fejlődése az ezredfordulóig — AUTÓPÁLYA AZ ASZTALON — Utas és járműve számára egyáltalán nem közömbös, milyen utakon gurul az országban. Mindenkit érdekel tehát a kérdés: min gurulunk kétezerben? A választ egy budapesti modern többemeletes épületben adják meg: a Közúti Tudományos Kutatóintézetben. Itt már elkészült az ország évezredvégi úthálózata, persze csak asztalon, térképek, rajzok formájában. A térkép ismerős, mert Magyarországot ábrázolja, de ismeretlen, mert a mai egyszámjegyű főútvonalakat hiába keressük rajta. Ezek csak mint többszámjegyű kisegítő utak szerepelnek. Induljunk el a térképen, az utak jelenlegi számozása szerint: Az M 1-es Budapestre vezet a nyugati országhatártól. Ebből az autópályából több rész már „félkész” állapotban van. Elsősorban az 1976-ban átadott Tatabánya—Győr fél autópálya Tatabánya és Komárom közötti szakasza, ahol az alapozás, a hidak, felüljárók jelzik: csak idő és pénz kérdése, hogy a másik felét megépítsék. Addig is autóútként használható kétszer egy sávon. Budapesttől Tatabánya határáig már régebben megépült egy autóútszakasz. Ennek Budapest és Bicske közötti részén a másik fél autópályát kell melléépiteni, és csak Bicske és Tatabánya között kell majd a terepviszonyok miatt teljesen új nyomvonalon megépíteni a végleges, kétszer két sávos M 1-es autópályát. Az alapozó munkák már itt is megkezdődtek. Komárom és Győr között szintén dolgoznak az útépítők. A Csehszlovákia felé vezető M 2-es autópálya az országhatárig az ezredforduló táján épül meg. A Miskolcra vezető M 3-as út építése tart a legelőrehaladottabb stádiumban. Itt a budapesti kivezető szakaszt már alapozzák, vasúti felüljárójának tervezése is hamarosan elkészül. Újpalotától Gödöllőig csaknem teljesen kész a kétszer kétsávos autópálya. Az építők a 30-as kilométerkőnél, a földmunkagépek pedig már Hatvan környékén dolgoznak. 1978-ban átadják az M 3-as Budapest—Bag közötti első szakaszát 1980-ra kész a kétszer két pálya Hatvanig. Az M 4-es autópályára Debrecenig már most szükség lenne. De egyéb sürgős munkák miatt ennek megépítésére csak később kerül sor. A következő években a fővárosi bevezető szakaszt építik ki a Ferihegyi repülőtér bővítésével és átépítésével egyidőben. Ceglédnél a mai 4-es út új szakaszát már úgy építették, hogy csak a másik kétsávos pályát kell megépíteni. Az M 5-ös építését a jelenlegi ötéves terv végén, 1980 körül kezdik meg Budapest határától: ez majd Szegedig, illetve a jugoszláv határig vezet. A Pécs felé vezető M 6-os autópálya épül meg legkésőbb. Először itt is a fővárosi bevezető szakaszt építik meg a közeljövőben, mert az M 7-es autópálya bevezető szakaszát mentesíteni kell. Egyetlen, már elkészült autópályánk — az M 7-es — 85 kilométer hosszú. De folytatni kell teljes kiépítését Zágráb—Rijeka (Fiume) felé az idegenforgalom és a tengeri kereskedelem közúti kiszolgálása miatt. Másrészt a forgalom igényei már most teljes autópályát kívánnak Siófokig, de az M 7-es autópálya Aligánál véget ér. onnan csak autóút vezet Zamárdiig. A Balaton népszerűsége miatt ez az autópálya 1985-re annyira-telítődik, hogy mentesíteni kell. Ezért vagy a Velencei-tótól délre húzódó másik autópályát építik meg, vagy a mai 70-es (a régi 7-es) balatoni utat építik ki kétszer kétsávos autóúttá. Az M 8-as a távolabbi jövőben kerül sorra, és ez lesz az egyetlen autópálya, amely nem Budapesttől indul, hanem Szabadbattyánnál ágazik ki az M 7-esből Veszprém felé, és onnan folytatódik majd Szombathely—Graz irányába. A Balaton északi partján a hegyes-dombos terep miatt nem autópályát, hanem több szakaszban kiépülő autóutat terveznek. A jövő hozhat azonban — még a tervekben nem szereplő — váratlan igényeket is. Például Kiskörénél a Tiszából felduzzasztott, a Balatonnal vetekedő nagy tó partjára irányuló idegenforgalom előbb-utóbb az M 3-asról leágazó autópályát igényelhet. Budapesttől délre, a soroksári-ráckevei Dunaág hatvan kilométer hosszú partja pedig ma már szépen kiépített üdülőövezet, s a szűk 51-es főút nem bírja a forgalmat. Ezért 10—15 éven belül az M 51-es autópálya vagy autóút megépítése is reális igény lesz. A távlati tervek azt is figyelembe veszik, hogy hazánkban egyre többen vesznek gépkocsit: az autópályák kiépült hálózata azonban nemcsak a belföldiek forgalmára számít, hanem a külföldi autós turisták számának a növekedésére is felkészül. Szatmári Jenő István Az M 7-es autópálya a Velencei tónál MTI — Kovács Sándor felv. Munkában az útépítők MTI — Bajkor József felv.
