Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-05-22 / 11. szám
Nagy emberek — kis történetek IFJABB LATABAR ÁRPÁD Játéknak tekintette az életet: így is élt. Játékosan könnyed eleganciával — ahogyan a közönség előtt mozgott. Fivérével, Kálmánnal, bejárta a fél világot, „madár-számuknak", amelyben egy kakas és egy tyúk összeveszésekben és kibékülésekben gazdag szerelmét adták elő egyetlen szó szöveg nélkül, tapsolt Afrika és Európa nagyvárosainak közönsége egyaránt. E szám hívta fel a nagy Reinhardt figyelmét is rájuk: így történt, hogy Berlinben, a Szép Helénában, ők játszották — kirobbanó sikerrel — a két Ajax szerepét. Mondja, direktor úr... Ifjabb Latabár Árpád, a „Hosszú”, a pályakezdés éveiben állandó pénzzavarral 'küzdött, ami cseppet sem zavarta ót, vidám volt és elégedett, annál inkább zavarta a direktorát, akit állandó jelleggel előlegért nyaggatott. A direktor kedvelte Latabárt, nemcsak, mint vérbő táncos-komikust, hanem mint embert is; becsületes, tisztaszí - vű, jó kollégának tartotta. Eleinte minden alkalommal, amikor pénzt adott neki, néhány atyai szót is intézett hozzá, igyekezett a javulás útjára téríteni. Ám szavainak sikere csak nem akart megmutatkozni, végül is elfogyott a türelme. — Nézze, Latabár — mondta a direktor —, ez így tovább nem megy, magának az isten pénze is kevés. Schlusspássz — befejeztem! Hozzám többet ne jöjjön, mert nem adok. Egy vasat sem adok! És ne törje hiába a fejét érveken, kedves Latabár, mert a saját temetésére sem adok! Mindezt a társulat tagjai előtt mondotta el, és elviharzott, mert a direktor is színész volt, aki tudta, mikor és hogyan kell hatásosan távozni a színről. A kollégák sajnálkozva körülfogták Latabárt, ki ezt mondott, ki azt, de a lényeg ugyanaz volt: vége az előlegnek. Latabár erre csak annyit mondott: — Nono! — azután megfordult és kiment. Alig néhány nap telt el, amikor Latabár bejelentette a kollégáknak, hogy a direktorhoz megy. Néhányan csak sajnálkozva legyintettek, többen azonban elkísérték, és a direktori szóba előtt füleltek. Ezt hallották. — Miért jött, Latabár? — hangzott a zord hang. — Divat ügyben, direktor úr. Tanácsot szeretnék. A direktor szeme felcsillant. Szerény véleménye szerint ugyanis ő értett legjobban az öltözködéshez a magyar hazában. Hangja egyszerre barátságos lett. — Á, ó! Halljuk, halljuk, miről van szó? — Mondja, direktor űr — kezdte gondterhelt hangon Latabár —, mit gondol: felvehetek barna cipőhöz, szürke nadrághoz, kiskockás sportzakóhoz — száz pengő előleget?... A zord direktor elnevette magát, és engedélyezte az elő_ leget. Bródy Imre HANGVERSENY SANTA MONICÁBAN Magyar szerzők műveiből tartottak hangversenyt március végén Santa Móniéiban. A programban Liszt Ferenc Les Preludes, Kodály Zoltán Galántai Táncok című alkotásai, valamint Rózsa Miklós szerzeményei szerepeltek. MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ TÖRTÉNÉSZ KITÜNTETÉSE Dr. Astrik L. Gábrielt, a nemzetközileg elismert történészt, aki az Amerikai Egyesült Államok Indiana államának Notre Dame egyetemén a Történelmi Könyvtár Mikrofilm és Fotógyűjteményének igazgatója, Giscard D’ Estaing, Franciaország elnöke a Becsületrenddel tüntette ki. Hi, nagymama, hi, nagypapa! A Magyar Televízió nemrég mutatta be Radványi Dezső szerkesztő, Kígyós Sándor rendező és Lukács Lóránt operatőr filmjét: A capuai fiúk Amerikájá-1. Olvasóink bizonyára még emlékeznek rá: annak idején beszámoltunk A capuai fiúk című filmről, amely az olaszországi menekülttábor életéről és az odakerült magyar fiatalok sorsáról szólt. A magyar közvélemény és a sajtó nagy érdeklődéssel fogadta a filmet, különböző vélemények hangzottak el: ezekből idéztünk lapunkban. (A miskolci tévéfesztiválon a film elnyerte a Magyar Televízió elnökének díját.) Most a rendező és az operatőr időben és térben tovább követte külföldre került honfitársaink életét, sorsuk alakulását. A feldolgozás módszere változott: az első részben még a megdöbbentő tragédiák, kisiklott életek teremtették meg a nézők érzelmi beállítottságát — ez volt az első film, amely a külföldre került magyarokról készült. A második rész azonban gondosan kerülte ezeket az érzelmi hatásokat: a tudományos pontosság és a hétköznapok tényeinek tárgyilagos tudomásulvétele jellemezte. A film természetesen nem vállalkozhatott arra, hogy általános és összefoglaló képet adjon az Amerikában letelepedett magyarokról. Csupán néhány arcot villantott fel, néhány élebsorsot tárt elénk, amelyek jelzik az „új haza” keresésének és az óhazához való kötődésnek a bonyolult öszszefüggéseit. Látjuk Molnár Józsefet, aki a film első részében még naív kamaszként vágott neki Amerikának — azóta ismét Magyarországon él és dolgozik: esztergályos a Danuvia Gyárban. Látjuk Steve Molnárt, idd 1962-ben a „Hazám” tengerjáró hajó fedélzetéről került Amerikába. Steve Molnár azóta családot alapított, gyerekei vannak, és Magyarországon élő szülei már többször is meglátogatták őket. Láttunk egy fiatalembert, aki nyáron taxisofőr, hogy megkeresse az olaszországi egyetem költségeit. És láttuk a manikűrösnőt, az autókölcsönző alkalmazottját, az esztergályost és társaikat. És láttuk Szűcs Józsefet, aki három évi kint tartózkodás után hazatért, élve a Magyar Népköztársaság amnesztia-rendeletével, amelynek értelmében az 1963 után jogellenesen külföldre távozottak minden törvényes fellősségrevonás nélkül hazatelepülhetnek 1976 végéig. A film mértéktartó józansággal vizsgálta Magyarország és a külföldön családot alapított magyarok kapcsolatait: Steve Molnárnak amerikai felesége van, s a gyerekek magnószalagra mondják üzenetüket a nagyszülőknek: — Hí, nagymama, hi, nagypapa! — az angol és magyar nyelvű köszöntés jelzi, hogy az amerikai unokák nem szakadnak el a nagyszülőktől, az apa vagy az anya szülőhazájától. E szét nem téphető emberi kapcsolatoknak és összetartozásoknak a szálait kívánta erősíteni ez a tévéfilm is. A. A. KIÁLLÍTÁS AUSZTRÁLIÁBAN Lányai Tibor (Thomas) Budapesten, 1938-ban született. Sydney-ben végzett Képzőművészeti Főiskolát. Első kiállítása 1974-ben volt, akkor — majd 1975—76-ban is — egyik művésztársával közösen állított ki képeket. Idén márciusban a Roseville Galériában önálló kiállításon mutatta be alkotásait. A művész kiállításáról a Sunday Telegraph című újság is hírt adott. Lónyai Tibor (Thomas) ausztráliai kiállításán 1905 Budapest 62. 292. postafiók ELECTRA Miklós Jane só Jancsó Miklós: Szerelmem, Elektra című filmjének két főszereplője: Törőcsik Mari és Madaras József MAGYAR MÜVEK KÜLFÖLDÖN A Német Szövetségi Köztársaságban a Horst Erdmann kiadó magyar prózai antológiát jelentetett meg, amelyben többek közt Nagy Lajos, Németh László, Szabó Magda, Oéry Tibor, Sarkadi Imre, Kertész Ákos, Sánta Ferenc novellái szerepelnek. A Franciaországiban megjelenő Nouvelle Revue Frangaise februári száma Somlyó György írását közli. A francia irodalmi lap nem egészen háromnegyed év alatt harmadszor ad helyet magyar szerzőnek. A brüsszeli Marginales című folyóirat következő számában hat mai magyar költőt mutat be. A Journal des Poétes pedig magyar különszámot készít elő. A holland NCRV-televízió dofcumentumfilm-sorozatban igyekszik képet adni nézőinek Magyarországról. A magyar egyházak helyzetéről, az üzemi demokráciáról és Csoóri Sándor költőről készítettek filmet. A KRO-televízió idős 'magyar paraszt- és munkásemlberekről forgat dokumentumfilmet. Nagy sikert aratnak Hollandiában a magyar játékfilmek is: idén Elek Judit, Dárday István és Jancsó Miklós filmjeit vetítik a holland nézőknek. TALLÓZÁS a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójából A Jugoszláviában megjelenő 7 Nap április 16-i, Forrás című kulturális mellékletében Dési Ábel emlékezik meg Németh László halálának egyéves évfordulójáról: „Németh László életművéről régóta tudjuk és valljuk, hogy a magyar irodalom legszebb teljesítményei közé tartozik. Jelentőségét és értékét nemcsak az adja, hogy a regény, a dráma és a tanulmány egyaránt nagy alakját tisztelheti személyében, hanem az is, hogy belőle példamutató magatartás ereje sugárzik és mélyen emberi üzenetet közvetít mind a kortársak, mind az utókor felé. A fentiek miatt Németh László munkásságát nem lehet csak irodalmi termékként szemlélni és értékelni. Olyan típusú író ő, akiben egyesül a humanista gondolkodó, a nemzetnevelő pedagógus és a jövőbe látó próféta. Ilyen értelemben életműve még sokáig teljesítményt jelent, amelyet túlhaladni a legnehezebb és legszebb feladatok' közé tartozik. Mércéje, melyet megszabott, megállja az idő próbáját, évezredek.viszonylataihoz igazodó. Írói és gondolkodói nagyságát csak növelte, táplálta és óvta emberi nagysága, hősi élete. Nehéz harcok, súlyos történelmi és társadalmi körülmények között hozta létre él/etművét, egy emberfeletti munka gyümölcsét.” EZ A DIVAT A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT NYÁRI AJÁNLATA Fizessen elő magyar folyóiratokra I FOTÓ NIMRÓD Űj formátumban, színes fotókkal jelenik meg. Havonta közli a pesti és a külföldi divat legújabb modelljeit Külön gyermek- és férfidivat, kozmetikai, kézimunka, egészségügy! és lakásberendezési rovata van. Minden számban étel'recepteket is közöl. Évi előfizetési ára: US $ 16,— EZERMESTER A barkácsolók havonta megjelenő folyóirata. Minden számban házilag is megvalósítható ötleteket közöl, amelyeket tervrajzai, képei alapján kezdő ezermesterek is el tudnak készíteni. Évi előfizetési ára: US $ 10,— FILATÉLIAI SZEMLE A magyar bélygegyűjtők lapja. Havonta beszámol a hazai és nemzetközi eseményekről, bélyegújdonságokról. Évi előfizetési ára: US $ 8,50 A magyar és külföldi eredményekről, technikai újdonságokról havonta sok nagyméretű fotóval, cikkel, képelemzéssel tájékoztat. Hasznos segítője az amatőr fényképészeknek is. Évi előfizetési ára: US $ 13,— A KUTYA Az ebtenyésztők havonta megjelenő szaklapja. Évi előfizetési ára: US $ 11,— LAKÄS&ULTÜRA Negyedévenként bark ács-melléklettel megjelenő szép kivitelű, színes fotókkal illusztrált bak berendezési folyóirat. Évi előfizetési ára: US $ 10,— A magyar vadászok havonta megjelenő vadgazdálkodási és vadászati szaklapja. Ez évtől új formátumban, sok színes fotóval jelenik meg. Célja: szórakoztatva oktatni, informálni olvasóit. Évi előfizetési ára: US $ 15,— Kívánságára készséggel küldünk mutatványszámokat! Folyóiratainkat megrendelheti külföldi partnereinknél, (címük az „Olvasóink figyelmébe!” című rovatban megtalálható) vagy közvetlenül vállalatunknál: KULTÚRA H—1389 Budapest, P. O. B. 149. EZ A
