Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-01-03 / 1. szám

li&Ajyyv-QttAoro ADALÉKOK A VÁROSI IFJÚSÁG GONDOLKODÁSMÓDJÁHOZ Beszélgetés Józsa Péter szociológussal — Szociológiai vizsgálatunk célja a vá­rosi ifjúság értékrendszerének és gondolko­zásának megismerése. Kérem, ismertesse kutatásuk néhány részeredményét. — Tizennyolc városban — Budapesten is —, 2200 fiatalembert kérdeztünk meg, 1021 fiút, 1185 lányt A fiatalok nagyob­bik fele keresett, a többi még tanult. A ku­tatás módszere folytán eredményeink — némi fenntartással — általánosíthatók az ország városlakó ifjúságára. Értékrendsze­rüket többek között abból a szempontból vizsgáltuk, hogy mennyiben függnek a nem­től és az apa iskolai végzettségétől. Az is­kolai végzettség ugyanis nagymértékben tükrözi az egyén társadalmi hovatartozá­sát. Az apák egyharmada diplomát szer­zett, illetőleg érettségizett, a többi keve­sebb iskolát járt. Vizsgálatunkban újsze­rű volt, hogy nem egy bizonyos értéket, például a munkaerkölcsöt kutattuk, hanem lényegében mindazt, ami egy városi fiatal­ember viselkedését meghatározhatja. A fe­leletekből kitűnt például az, hogy ha nem érettségizett az apa, a család lakásviszo­nyai, a gyermekkor eltöltésének a körül­ményei rosszabbak. A munkába adás szem­pontjai megelőzik a taníttatásét, s a dip­lomát kevésbé célozzák meg. A fiatalok korai családalapítása e fétegben a leggya­koribb. Különösen sok lány megy férjhez, jobbára nála magasabb társadalmi állású fiúhoz. A három tanultsági fokon a jövedelmi szerkezet is különbözik. A csa­ládi jövedelem egyenes arányban van az apa iskolai végzettségével. A már dolgozó lányok közül többen élnek a kisebb jöve­delmű családokban, mint a fiúk. Ez saját keresetüknek is betudható. A vizsgálat idején a fiúk 60 százaléka, a lányok egy­negyede keresett többet 2000 forintnál. — Régóta látjuk már, hogy a fiúk az általános iskola elvégzése után inkább a szakmát, a lányok pedig a gimnáziumot vá­lasztják. Ügy hiszem, szerény álmaik ab­ból a felmérésből következnek, hogy szak­ma nélkül kisebbek a kilátásaik mind az üzemben, mind az irodában. — Nemcsak erről van szó. Megkérdeztük a városi fiatalokat, hogy helyeslik-e a jelenlegi jövedelem-elosztást. A lányok mindhárom csoportban nagyobb arányban helyeselnek, mint a fiúk, holott a kilátásaik rosszabbak. Mi úgy véljük, hogy a lányok a társadalmi állapotokkal inkább egyet­értenek, egyéni helyzetükön azonban vál­toztatni akarnak: elsősorban magasabb is­kolai végzettséggel. A lányok tudatában egyéni sorsuk és a társadalmi folyama­tok összefüggései nem tükröződnek. Nem a nagyobb keresetért tanulnak, hanem fölte­hetően a férfiakkal való egyenrangúságért és a magasabb társadalmi státusért. Ügy tűnik, a lányoknak az érettségi mást jelent, mint a fiúknak. A szülői ház a fiúktól el­várja, hogy jó szakmájuk legyen, a lányok­tól pedig, hogy státust vigyenek a házas­ságba, érettségihez kötött munkakört. A keresetüknek pedig másodlagos, kiegészí­tő szerepe van. — Sok fiatal elutasítja a szülők élet­formáját. Adatok is megerősítik ezt? — Igen. Először azonban arról számolok be, hogy mit feleltek a kérdésünkre: képe­sek-e azonosulni szüleikkel? Mind a diplo­mások, mind az érettségizettek és nem érettségizettek gyermekeinek 60 százaléka igennel válaszolt. A fiúk inkább képzelik magukat az apjuk, mint a lányok az anyjuk helyébe. Ez nem érzelmi megnyilvánulás. A fiúk azonosulása saját nemükkel alig hor­doz konfliktusokat, a lányok azonban fel­tehetően viszolyognak anyjuk hagyomá­nyos vagy részben hagyományos szerepé­től. A nem érettségizettek csoportjában azonosulnak a legkevésbé a gyerekek az apjukkal. A városi ifjúság körében a moz­gás tehát kétirányú, el akarnak távolodni egy rétegre jellemző életformától, egyidejű­leg pedig a lányok búcsút szeretnének mondani a hagyományos női szerepnek. A lányok egy fronton állnak a meghaladott életformák tagadásában, sőt, mert azok ter­hét jobban érzik, radikálisabbak is náluk. A fiúk azonban ezt nem százszázalékosan viszonozzák a lányok egyenjogúsítási tö­rekvéseinek a támogatásában. — Tudnak-e valamit a fiatalok eszmény­képeiről? — Mi másként tettük fel a kérdést: Ugyanúgy látja-e a világot, mint szülei, tanárai, felettesei, munka- vagy iskólatár­­sai, barátai és a házastársa? Hatvan száza­lékuk a legközelebbi barátaival van egy véleményen, ezután a munka- és az iskola­társak következnek. A világlátásban leg­kevésbé a szüleikkel azonosulnak. A leg­jobban barátai körében érzi magát min­den rendű-rangú városi fiatal. A nem érettségizett szülők gyermekeinek pedig erősebb a kapcsolatuk a munkatársaikkal, mint a többieknek. Véleménykülönbséget mindenfajta felettessel, felsőbb hatósággal, csakúgy, mint a családban, a többségük megengedhetőnek tart. Ebben már új érték­­orientációk jelentkeznek az előző nemze­dékhez képest. A legkevésbé iskolázott szü­lők gyerekei azonban nagyobb tekintély­tiszteletről tesznek tanúságot, mint a töb­biek. A városi fiatalság többsége a beleszó­lást is szükségesnek tartja a közélet külön­böző területén és szintjein, a munkahelyen, az iskolában is, és a családban. A nem érettségizett szülők gyermekeinek beleszó­lási igénye általában kisebb, a lányok pe­dig az iskolai és családi demokráciát része­sítik előnyben. — Általában elmondható, hogy a demok­rácia, a beleszólás, a különvélemény jogát a városi fiatalok elsősorban azokban az ügyekben követelik, melyek közel állnak hozzájuk, és közvetlen kihatással vannak személyes életükre. A magánszféra köldök­­zsinórjától még nem szakadtak el. (Részletek Kovács Judit interjújából. Magyar Nemzet, 1974. november 16.) Kürthy Hanna rajza WEÖRES SÁNDOR Újévi jókívánságok Pulyka melle, malac körme, liba lába, csőre — Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre? Tiszta ötös bizonyítványt, tiszta nyakat, mancsot, nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, hóvirág harangját, őszre fehér új kenyeret, diót, szőlőt, almát. A fiúknak pléhharisnyát, ördögbőr nadrágot, A lányoknak tűt és cérnát, ha mégis kivásott. Hétköznapra erőt, munkát, ünnepre parádét, kéményfüstbe disznósonkát, zsebbe csokoládét. Trombitázó, harsonázó, gurgulázó gégét, vedd az éneket a szádba, ne ceruza végét. Teljék be a kívánságunk, mint vízzel a teknő, mint negyvennyolc kecske lába százkilencvenkettő. RECEPTEK BECSINÁLT CSIRKELEVES. Hozzávalók: 1 hatvandekás csirke, 15 deka vegyeszöldség, 3 deka vaj, 3 deka liszt, zöldpetre­zselyem, só, egy kis törött bors és egy liter víz. — A csirkét fel­daraboljuk, majd a zöldséget apró kockára vágjuk s a vízzel együtt feltesszük és csendes forrással addig főzzük, amíg a hús megpuhul. Vajból és lisztből világos rántást készítünk, amelybe zöldpetrezselymet teszünk, az egészet feleresztjük egy kis hideg vízzel s a csirkére öntjük. Az egészet aztán ismét felfőzzük. Egy­két tojás sárgáját egy evőkanálnyi tejszínnel elkeverhetünk a tá­lalótálban, melyre azután a levest öntjük. GOMBÁVAL PÁROLT NYÜL. Hozzávalók: 8 darab nyúl­­szelet, vagy egész gerinc, 10 deka szalonna, egy kis só, egy kis törött bors, 1 deci étolaj, 15 deka champignon gomba, 1 evő­kanálnyi zöldpetrezselyem, 1 kanálnyi paradicsomlé, 3 deci húslé, 1 deci fehérbor és néhány levél tárkony. — A nyúlgerincet vagy nyúlcombokat óvatosan megtisztítjuk hártyáitól és csontjaitól. A gerincnél is eltávolítjuk a csontot és kis szeletekre felvágjuk a nyúl húsát. Megveregetjük, jó gazdagon megtűzdeljük szalonna­csíkokkal, enyhén megsózzuk és egy kis törött borssal meghint­jük. Serpenyőben felhevitünk 1 deci jó minőségű étolajat és a nyúld arabokat mindkét oldalán megpirítjuk benne, aztán lábasba tesszük a fedő alá. Az olajban a következőket pároljuk meg: 15 deka megmosott gombát, melyet apró 'szeletkékre vágtunk és egy evőkanálnyi finomra vágott petrezselyemzöldjét, ezt felereszt­jük egy kanálnyi paradicsomiével és három deci húslével. Rá­öntjük a nyúlra s egy kis törött borssal, sóval ízesítjük és rá­öntünk egy deci (nem savanyú) fehér bort és hozzáadunk néhány levél tárkonyt. Fedő alatt pároljuk puhára, nem nagy tűzön. Rizst, burgonyát, friss főzeléket vagy morzsagombócot adunk mellé. GESZTENYE TORTA. Hozzávalók: 25 deka főtt gesztenye, 3 deka reszelt csokoládé, 25 deka vaníliás porcukor, 8 tojás és 4 deka porcukor. — Tegyünk mély porcelántálba 25 deka gesz­tenyét, melyet előzőleg megfőztünk és szitán áttörtünk, aztán 3 deka reszelt csokoládét, 25 deka vaníliás porcukrot és 8 tojás sárgáját. Mindezt jó habosra keverjük s aztán fakanállal köny­­nyedén habarjuk bele a 8 tojás fehérjének keményre vert habját s közben 4 deka porcukrot is beleszórunk. Vajjal kikent és lisz­tezett formában, öt lapban, lassú tűznél süssük meg. A lapokat vaníliás, cukros tejszínhabbal töltjük meg, a tetejét csokoládé­öntettel vonjuk be. Tortalapoknál a legcélszerűbb az alsó felét bevonni az öntettel, mert az simább, mint a felső. CSOKOLÁDÉ FRAPPÉ. Hozzávalók: fél liter tej, 1 deci tej­színhab, 10 deka cukor, vanília, 2 tojás fehérje, 16 deka csoko­ládé és 3 egész tojás. — A 16 deka csokoládét és a vaníliát, valamint három egész tojást összekeverjük és felfőzzük. Utána lehűtjük és fagyasztjuk. Közben elkeverjük a tejszínhabbal és újra megfagy osztjuk, s forró vízbe mártott késsel szeleteljük fel. Kötött sapka Hozzávalók: maradék kék, sár­ga, piros, zöld és narancssárga kö­zépvastag fonal, 6-os kötőtűk, í gomb. Dupla szállal 72 szemet szedünk Eel, és a színeket 10 soronként vál­togatva 44 sort kötünk, majd minden 2. sorban 3X2 szemet össze­kapcsolunk. Az utolsó 8 szemet összehúzzuk és a visszáján eldol­gozzuk, ugyanez­zel a szállal hátul összedolgozzuk a sapkát. Egyik ol­dalán — a fül ma­gasságában — 8 szemet felsze­dünk, és olyan hosszú pántot kö­tünk, hogy átérjen a másik fülhöz. Gomblyukat ké­szítünk rá, majd felerősítünk egy gombot. Lustakötéssel készítjük. Kötöttben ITT AZ ÚJÉV! E kis rovat címe az is lehetne, hogy „1976. tél, kötöttben”, mert a téli divatban a leg­nagyobb sikere kétségtelenül a kötött mo­delleknek van. Már a divatbemutatókon is feltűnt, hogy a tervezők ez idén sokkal töb­bet foglalkoztak a kötéssel, mint a meg­előző években. A kötött holmi most már nem csak kiegészítő: pulóver, kardigán, sál vagy sapka, hanem önálló öltözékként is megjelenik. Az újszerű kötésminták, a kü­lönleges fonalak, amelyek közül a legna­gyobb sikere talán a melírozott és a bükié fonalaknak van, sok új ötletet adnak a tervezőknek. Az első összeállítás: a barna különböző színárnyalataiból tervezett, bordás kötésű „kis télikabát”, vastag, szintén bordásán kötött, visszahajtott nyakú pulóverrel, amely a garbó-pulóver késői utóda. A gesz­tenyebarna kalap a pulóverrel azonos ár­nyalatú, teljesen az arcbahúzva viseli a manöken. A nadrág csokoládébarna pamut­bársonyból készült. Érdemes megfigyelni az újvonalú, karikafogós, puha bőrtáskát. A második kép: rozsdabarna kötött ruha, karcsúsító derékrész beállítással, amely rugalmasan simul az alakhoz. A csípő vo­nalától a szoknya enyhén ráncolt. A ruha kiegészítője a fém nyaklánc. A harmadik képen négyrészes téli kötött kompié mu­tatkozik be. Az anyag a szürke több árnya­latában melírozott. A divatos csuklyás kepp alatt, a kepp anyagából készült négy részből szabott, enyhén harangos szoknyát visel a manöken, és a sárga paszpólozással díszített, hosszú ujjú mellény alatt, pedig egyszínű szürke, duplán visszahajtott nyakú pulóvert. Mindhárom modell nagy sikert aratott a divatbemutatókon. (f. b.) Nádor Ilona felvételei VÍZSZINTES: 1. Idézet Simon István „Tizenkét hónap” című verséből (az első sor, zárt be­tűk : E, T). 9. ... mars! 12. In­gerlés, lazítás. 13, Teljesen el­fed. 15. A Jód és a szén vegyje­­le. IS. Vadászgéptfpus. 18. Be­cézett Valéria. 19. „... a Szép­nek hajt titeket” (Ady). 22. Enyves a keze. 24. Verne kapi­tánya. 25. Mértéktelenül ivott. 27. A versidézet második sora (zárt betűk: É, I). 29. Fel betűi, keverve. 30. Kenyeret felvág. 32. BAR. 33. Roló egynemű be­tűi. 34. ,.Megfogyva___ törve nem” (Vörösmarty). 35. Egy­másután! betűk az ábécében. 37. A szigetvári hős névjele. 38. Kívánság. 39. Osszevegyít. 40. S. L. 42. Irtanivaló. 43. Eladás­ra ajánl. 44. Kiejtett betű. 45. S A A. 47. Neves szovjet szer­számgépszerkesztő mérnök. 49. Egy varrómozdulatot végez. 51. Irattárba helyezendő. 52. A né­mafilm, majd a hangos korszak kezdeti éveinek nagy sztárja (Brigitte). 53. Sin betűi kever­ve. 54. Perzsa uralkodó. 55. Ész­revesz. 57. Azonos mássalhang­zók. 59. A fába betűket metsz. 80. Rozmár, elefánt stb. büsz­keségek. 82. Festékkeverő táb­la. 68. A nyereg fele! FÜGGŐLEGES: 1. „A nürn­bergi ítélet” című film fiatal német ügyvédjének alakitója (elöl keresztneve kezdőbetűjé­vel). 2. Mutatószó. 3. Szarvas­fajta. 4. Csiga is van ilyen. 5. A fogait használja. 6. Himfy névjele. 7. A 2. sz. sor fordított­ja. 8. Meggyőződés. 9. ... az nyer (közmondás). 10. Lakás céljára való épület. 11. Időegy­ség. 12. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: I, E). 14. A föníciai ábécé első betűje. 17. Sohasem, rövidebben. 20. Férfi­név. 21. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: E, I, U). 23. La---- (Bolívia fővárosa). 26. Mária ... (magyar és cseh ki­rálynő). 28. ... Góra (lengyel város az Óriás-hegység lábá­nál). 31. Eladás egynemű betűi. 34. Egykori török méltóság. 36. — Ferrer (filmszínész). 39. Gyakori magyar családnév. 41. Ha ezen állunk, magasabbnak látszunk. 43. ... pásztor (a ma­gyar kártyán szereplő egyik fi­gura). 44. Aki valakinek az el­látásáról gondoskodik. 46. Ma­dárnak van (névelővel). 48. A „Zord idő” írójának névjele. 49. Fiatalabb fiútestvér. 50. Északi női név. 55. Angol sziget az lr-tengerben. 56. Tudomány. 57. Kis csapategység. 58. Lóverseny kifejezés. 61. K D. 62. Például, röv. 63. L B. 64. Azonos betűk. 65. Az argon vegyjele. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. Megfejtés a 26. számból: Bántja lelkem a nagyváros durva zaja, / De Jó volna ünne­pelni, odahaza. B Á 1 S A Z A *.4 E J0 V 0 L N A _ Ü N N N §T J A L HII H 0 Y H OS B £ L P E Z HATE P A K A H DUHT I H T A Z A Z PB HA U KI L 2 T B N E P E L E P E L H E L P 0 P META G J D K A Z A CAR AMO BAR T T A A T B I 0 D E M M A M I A M E I MéS . D Y HÍV ARÁ BÍR EGO JA 0£ k Z S A R A CZ 0 C S U CSEN CSALÓ 3 E T E K A H A Z A I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom