Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-02-28 / 5. szám
PÉLDÁUL: GYŐR... Ha egy embernek adsz egy halat, megmented az éhezéstől. Ha megtanítod halászni, egész életében jóllakhat (ókori bölcs mondás) Forog a hatalmas traktor ia Bábolnai Mezőgazda - sági Kombinát udvarán. Minden fordulóban szinte derékban eltörik — a traktor teste közepén hatalmas acélcsukló van, így a gépmonstrum úgyszólván saját teste körül fordul meg. Légkondicionált vezetőfülkéjében négy méter magasan ül a „pilóta”. Szemlátomást élvezi a hatalmas erőt, amely fölött ő az úr. A traktor oldalán felirat: Steiger. Mellette még egy: RÁBA. Tóth Béla gazdasági igazgató Készül a Rába-Steiger „erőműve’ lettel készít el egy fogaskereket Lent: Ez a gép egy perc alatt, egyetlen műve-Ki ne emlékeznék a háború előtti Rába-teherautókra? Azokra a jobbkormányos, nagyrészt fából készült jószágokra, amelyeken még a mai idősebb teherautósofőrök többsége a vezetés művészetét megtanulta. A teherautók szülőhelye Győr volt, a Rábaparti város. A város szélén állott a nagy szerelőcsarnok, ahol még egyenként, kézzel illesztgették össze a teherautókat. Ma azon a helyen automata gépsor áll. * Győr városa három nagyüzeméről nevezetes. A Grabona műbőrgyár jó néhány európai országba szállítja termékeit. Több világhírű autógyár — mint például a Fiat — győri műbőrt használ fel autóihoz. Nem messzire a Richards Finomposztógyár szövőgépei kattognak. És a város másik végén, egy valamikori repülőtéren szerelőcsarnokok sorakoznak egymás mellett — illő távolságban: a Magyar Vagon- és Gépgyár üzemei. Itt készülnek a... • „... motorok, futóművek, kamionok, vasúti kocsik — sorolja készségesen Tóth Béla, gazdasági igazgató — Ezek a cikkek határozzák meg gyárunk legutóbbi évtizedét. A vasúti kocsik egyre kevésbé, azok gyártása lassan-lassan eltörpül a többiek mellett — viszont itt az új termékünk: a traktor. Ezek a cikkek nem véletlenül kerültek egymás mellé." • 1971: 621 millió forint. 1972: 646 millió forint. 1973: 679 millió forint Ezek a beruházási adatok. Ennyit költött a gyár három esztendő alatt csupán beruházásra. De a sort ki kell egészíteni: idén a gyár több milliárd forintos újabb beruházási lehetőséget kapott az ötéves terv idejére. Mire fordítják? • — Az egész a motorokkal kezdődött — emlékezik Tóth Béla —, az M. A. N.motorokkal. Az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapott világszerte a közúti szállítás. A szocialista országok elhatározták: megteremtik a közúti szállítás anyagi bázisát, magyarán a megfelelő számú teherautót, konténert, autóbuszt. Ez éppen kapóra jött nekünk. Ugyanis ma már minden gyerek tudja, hogy nagyipar csak úgy képzelhető el, ha a gyárak termékeikből bizonyos számú nagyszériákat csinálnak. Mennél kevesebbet gyártunk egy teherautófajtából, mondjuk, az annál drágább lesz. Magyarország viszont kicsi: nem tud felhasználni enynyi autót, motort, alkatrészt. Nekünk ez akkor kifizetődő, ha termékeinket exportálni is tudjuk. Mindezen meggondolások alapján csatlakoztunk a szocialista országok közös közúti járműprogramjához. — Teherautókkal? — Először csak részegységekkel. Mi az autó lelke? A motor és a hátsóhíd. A hátsóhidat — ami a motor erejét a meghajtó kerekekhez továbbítja, de magában foglalja a differenciálművet és fékeket is; Acélfinomítás. Lent: részlet a motorok szerelőcsarnokából valamint a teher súlyának nagy részét tartja — mi magunk fejlesztettük ki. — És a motort? — Ügy döntöttünk, hogy szétnézünk a világpiacon. Hosszas keresés, műszaki vizsgálatok alapján megvásároltuk az NSZK-beli M. A. N.-cégtől az egyik legerősebb motortípusát, pontosabban annak gyártási licencét, és ennek alapján gyártani kezdtük a motorokat — háromféle variációban. A vízszintes elrendezésűek kiválóan megfelelnek az Ikarusautóbuszok padló alatti
