Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-01-31 / 3. szám
Élve befogott nyúl MTI — Kozák Albert felvétele MTI — Pilfai Gábor MTI — Hadas János felvétele Téli nyúl-és vadmadár-„halászat” Oszladozik a hajnali köd, lassan kibontakozik a téli táj: messzire elnyúló mezőség. Az idén már többször lehullott a hó, azután elolvadt, majd újra havazott és fehér foltokban megmaradt. A felhők mögött a nap száguldó fehér korongként igyekszik az égen, de ebből most szinte semmi sem látszik. Mindenütt fehér csend. Ebben a kietlenségben egy kifeszített háló látszik: lehet vagy három kilométer hosszú, a magassága egymétemyi. A háló alja nem ér le egészen a földre: zsákszerűén visszahajlik. A csendet hirtelen éktelen lárma veri fel: sípolnak, ordítoznak, dobolnak. A riasztó zajra innen is, onnan is ijedt nyulak menekülnek; vaktában egyenesen a kifeszített hálónak rohannak és máris beléhullanak annak aljába. A hálónál lapuló emberek pillanatok alatt zsákba dugják őket. Kell is, hogy igyekezzenek, mert minél közelebbről hallatszik a hajtők lármája, annál több nyúl rohan a vesztébe, a hálóba. A hajtők ezután a túloldalról kezdik a riasztást Magyarországon telente kétszáz helyen folyik efféle „nyúl-halászat”. A fácánt a foglyot is így, hálóval „vadásszák” szerte az országban nem kevesebb, mint háromszáz helyen. A háló hoszszúsága, amellyel „elejtik” a madarakat, sokkal rövidebb, mint a nyúlfogóé, de a magassága eléri a három métert A fácánt, a foglyot nem szabad hirtelen felriasztani, ezért a hajtők — zeneileg kifejezve — a pianisszimótól kezdve a fortisszimóig fokozzák a zajt A vadmadarak a kisebb zajra — szokásuk szerint — először futva menekülnek s amikor a háló közelébe érnek, az erőssé vált lármára egyszerre felröppennek. Ám akkor már késő, rövid emelkedésük csak a háló magasságáig ér és már fogságba is esnek. A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, a MAVAD, egy-egy téli idény alatt általában 180 000 nyulat, 800 000 fácánt és 100 000 foglyot exportál külföldre. Az élő vadak elsősorban Olaszországba, Franciaországba, Svájcba jutnak el: az ottani vadállományt frissítik fel velük. Európa más országai is szívesen vásárolják a magyar élő vadat. A magyar pusztai nyúl izmos, erős és mind a nyulak, mind a vadmadarak igen gyorsan alkalmazkodnak új lakóhelyük körülményeihez. Igen érdekes nyomon követnünk: mi történik az apróvadakkal befogás után. A fogságba esett jószágokat a helyszínen nemük szerint szétválasztják, utána elszállítják a MAVAD átvevő telephelyeire, ahol minden egyedet szerológiailag megvizsgálnak. A fogoly és a fácán három hétig marad egészségügyi megfigyelés alatt. Külföldre egy kan nyúlhoz egy nőstényt, vagy két kanhoz három nőstényt, fogolyból egy kakashoz egy tyúkot, fácánból egy kakashoz három tyúkot szállítanak. Ez a nemzetközi előírás. Az apróvadakat a külföldi vadásztársaságok az importőrök révén a MAVAD-tól rendelik meg. A vadásztársaságok az ebből származó jövedelmükből fedezik vadászati területük bérleti díját és a vadgazdálkodással járó egyéb kiadásaikat. A teljesen egészségesnek minősített apróvadakat gyorsáruként, vagonokban szállítják külföldre. Olaszországba másfél, Franciaországba három nap alatt érnek el, ahol azután új „lakóhelyükön” azonnal szabadon bocsátják őket. Ják Sándor TALLÓZÁS a szocialista országok magyar nyelvű sajtójából i»#*v Kg CONCERTGEBOUW JUGOSZLÁVIA A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka Jugoszláviában Két nemzet között a szorosabb kapcsolatot igen sokszor szellemi érintkezés teremti meg: legközvetlenebbül a színház. Éppen ezért örülünk minden alkalommal, ha arról olvasunk, hogy Jugoszláviában milyen nagy örömmel és szeretettel fogadják a budapesti Nemzeti Színház látogatását. Jugoszlávia tekintélyes magyar újságja, a „7 Nap” egyszerre két terjedelmes cikkben is beszámol arról, hogy Belgrádban óriási érdeklődés mellett mutatták be Peter Weiss: Marat halála és Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka című drámáját, Zimonyban pedig Ibsen színművét, A nép ellenségé-t, Arthur Miller átdolgozásában. Az utóbbi két darab előadását a szabadkai közönség is láthatta. „Azok, akiknek sikerült jegyhez jutniuk — írja beszámolójában Csordás Mihály —, valóban maradandó emlékű színházi élményben részesültek, a budapestiek bármelyik előadását nézték is meg. A vendégek öregbítették a magyar színjátszás jó hírnevét, mert tudásuk legjavát nyújtották. A belgrádi közönség reagálásaiból nyilván sok tapasztalatot gyűjthettek a színészek és rendezők; ugyanakkor a belgrádiaknak egy szomszédos ország színházkultúrájának legszebb eredményeit volt alkalmuk megismerni. A bemutatott három mű meggyőzően bizonyította, hogy a budapesti Nemzeti Színház kifejezetten az elkötelezett színjátszás megteremtésére törekszik; különös hangsúlyt fektet arra, hogy a darabokban, amelyekkel a közönség elé lép, minél teljesebb legyen a művészi forma és a formai tartalom egysége. Habár három kor íróinak drámáival találkoztunk itt, ezek fő mondanivalója lényegében ugyanaz, sőt, valamiképpen még a problematikájuk is rokon. A közös mag bennük a mindenkori forradalom eszméje, legyen ez a cselekvés vagy a gondolkozás forradalma. Még az elmegyógyintézetben lejátszódó Weiss-mű esetében is egyértelmű a lázadás a forradalom legyőzői ellen, hála elsősorban a rendezőnek, aki mind Marat, mind De Sadat márki arcélét kemény vonásokkal rajzolta meg, nem a történelmi személyiségek szerepét játszó betegekkel, hanem magukkal e személyiségekkel azonosítva őket.” A kritikus elismerő hangon ír Marton Endre rendezéseiről, valamint Kálmán György, Sinkovits Imre és Váradi Hédi alakításairól, amelyeket „nyilván a magyar színháztörténet csodái között tartanak majd számon a tanulmányok, mint ahogy kicsit egészében csoda a szakadatlanul telt ház előtt futó darab is”. Az érdeklődés nagyságára legjellemzőbb, hogy „a ialak mellett is álltak a nézők”. A másik méltató, Barácius Zoltán is nagy elismeréssel ír Marton Endréről és a művészekről: Básti Lajosról, Kálmán Györgyről és Avar Istvánról. Azt írja: „A játékosság a halállal, a megsemmisüléssel hátborzongtatóan találó és korszerű. S, hogy mi ez tulajdonképpen? A gondolkodók színháza.” EP 13 űrt** 7874; " Lft HANS Csengery Adrienne, az Állami Operaház fiatal énekesnője nagy sikerrel vendégszerepeit Hollandiában, a Bohéméletben. A jugoszláviai Varazdinban, Gluck: Orfeusz című operájának hangversenyszerű előadásán énekelt Moldován Domokos felvételei Makra Nelly hazatér Makra Nelly csinos huszonéves. Mire ezek a sorok nyomdába kerülnek, ö már valahol az óceán fölött repül. Hazafelé — Ausztráliába. Tudni kell róla ugyanis, hogy ott született. A szülei magyarok. Tudni kell még róla, hogy gyerekkorától kezdve nagyon szeretett rajzolni, szerette a szép ruhákat — tehát divattervező akart lenni. És tudni kell róla, hogy álmai Budapesten valósultak meg: a megfelelő iskolák elvégzése után a Magyar Divat Intézetben tanulta meg a divattervezés gyakorlatát, mindennapjait. — Végigjártam az MDI majd minden osztályát — mondja tiszta magyarsággal — és megismerkedtem a divattervezés, modellkészítés minden fázisával. Persze, nem csak az Intézetben ismerkedtem a divattal — divatbemutatókon, az utcán, képeslapokban, mindenütt a divatot kerestem. Azt is megláthattam, mi Európában és Magyarországon a különbség a bemutatók és az utca divatja között; hogyan változnak át a tervezők néha fantasztikus ötletei a köznapok praktikus viseletévé. Űticsomagjában a legújabb divatlapok mellett anyagokat, mintákat visz haza. Közöttük sok magyaros népi motívum. Makra Nelly Gábor Viktor felvétele — Nagyon sokat jártam vidéken. Bár a fiatalok már- mindenütt az amerikai-európai divat szerint öltözködnek, néhol még láttam népi viseletét is. És nagy élmény volt egyszerűen meglátni a magyar tájakat: a Balatont, Aggteleket, Sopront és Egert. Ezek a kis városok olyan hangulatot őriznek, amelyet, ha megérzünk, egész Magyarországot "Jobban megérthetjük. Amikor hazatér, dolgozni kezd. Ausztráliában, Melbourne-ben hasznosítja mindazt, amit az MDl-nél megtanult. Kissé az egész európai divatot magával viszi a távoli földrészre. Szeretné közelebb hozni egymáshoz a különféle földrészek öltözködési szokásait. — A Magyar Divat Intézet a legmodernebb divatot képviseli. Modelljei megállnák a helyüket a föld bármelyik nagyvárosában. Érdekes, hogy ezek a modellek nem kerülnek azonnal az utcára — a pesti nők jobban őrzik a megszokott ruhadarabjaikat annál, hogy állandóan váltsanak a divat szeszélyei szerint. így Pesten jól megismerhettem a tervezett és a viselt divat közötti különbségeket. Makra Nelly csinos huszonéves. Mire ezek a sorok nyomdába kerülnek, ő már valahol az óceán fölött repül. Hazafelé — Ausztráliába. S. P. J. MEGRENDELÉS Megrendelem Önöktől a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................ egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................. egyidejűleg csekken küldöm. NÉV: ................................................................... CÍM: ................................................................... Kelt.: ................................................................... aláírás Autótörténelem — bélyegen A Magyar Autóklub nemrég ünnepelte megalakulásának 75. évfordulóját. Ez alkalomból bélyegsorozatot Jelentetett meg a magyar posta, Kékesi László grafikusművész tervei alapján.
