Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-18 / 26. szám
* Kalocsa, érseki székesegyház. A XI. század első felében alapított püspökség mai templomát 1735— 1754 között emelték Mayerhoffer András tervei szerint barokk stílusban iák, az egykori bencés apátsági templom. Építése a XIII. század első harmadában kezdődött. Feltehetően a mongolok betörése félbeszakította az építkezést, és ezért csak 1252-ben szentelték fel a templomot Hollóháza, római katolikus templom. 1966-ban épült Csaba László tervei szerint. Modern templomépítészetünk legszebb, harmonikus alkotása Nyitott lélekkel a világbéke felé Szentendrén a XVII. század utolsó évtizedében nagy számban telepedtek le török elöl menekülő szerbek. A várdombon áll a középkori eredetű plébániatemplom, háttérben az ún. Belgrad templom, a görögkeleti székesegyház, mely a XVIII. század derekán épült barokk stílusban. Az ún. Pozsarevacska görögkeleti templom 1759— 1763 között épült, ugyanekkor készült a szentélyt elválasztó barokk ikonosztáz is MÉSZÁROS ANDOR, a Budapesten született és az ausztráliai Melbourne-ben, 1972-ben elhunyt szobrászművész a jelenkor éremművészetének egyik legkiválóbb alakja volt. A Kálvária-éremsorozat bemutatásával adózunk emlékének Beszélgetés DR. IJJAS JÓZSEF kalocsai érsekkel Érsek úr, mi a kereszténység nagy ünnepének, a karácsonynak a legfontosabb gondolata? — A Karácsony a szeretet ünnepe, s ilyenkor különösen erős bennünk a kívánság, hogy bárcsak az egész világon megvalósulna a szeretet, azaz a béke, hiszen a szeretet az emberi élet leglényegesebb jellemzője. Mint az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront elnökségi tagja közvetlenül és folyamatosan értesülök a nagyvilág eseményeiről, a világban tapasztalható háborúskodásokról, békétlenségekről. A szeretet békét teremtő érzés, s mivel a béke egyetemes, nekünk is, a magunk helyén kell szolgálnunk a szeretetet és a békét. A karácsony családi ünnep. Érsek úr, hogyan látja a család helyét a mai társadalomban? — A család a társadalom alapvető egysége, sejtje. Sok függ attól, milyen a családi élet. Mi nyolcán voltunk testvérek, tehát jól tudom, mit jelent a békés, szép családi élet. Testvéreim családot alapítottak, gyerekeik születtek, s az ő életükből is látom, milyen ma a családi élet. Én magam két világháborút megértem, és sok mindenkinél tapasztaltam, milyen gondokat okoz, ha egy család életéből hiányzik a családfő. Az utóbbi években Magyarországon egyre fontosabb szerep vár a családokra: örvendetesen nő a gyermekáldás. Persze a családalapítás soha nem volt könnyű feladat: bár országszerte rengeteg lakás épül, a fiatal házasok nem mindig jutnak azonnal lakáshoz. Hadd mondjam el: gyerekkoromban nekünk nem volt családi házunk, egy hajón lak-, tunk, mivel bajai vagyok és Szállásvároson születtem. Persze ez régen volt. Mostanában, hazai utazgatásaim során mindenfelé hatalmas lakótelepeket látok, a falvakban pedig rengeteg új családi házat. Mindez bizonyítja, hogy a családok élete kedvezően alakul. Milyen az állam és a katolikus egyház kapcsolata? — Külföldi újságokban is sokat írnak rólunk, szinte dicsekedve mondhatom: minket mintának tekintenek. Nálunk az egyház és az állam kapcsolata szívélyes. Bár nem tekintünk még minden kérdést megoldottnak, de ellentétek nincsenek közöttünk. Igen jó úton haladunk, mert ha valahol nehézség mutatkozik, nem azt nézzük, ami elválaszt bennünket, hanem a megoldást keressük. És eddig még mindig találtunk módot arra, hogy előbbre jussunk. Egyházunk papjai részt vesznek a közéletben, és a szívélyes kapcsolat szellemében sokszor meghallgatják véleményüket, hiszen képzettségük révén sok mindenhez hozzá tudnak szólni, hasznos tanácsokkal szolgálhatnak. Nagyobb családunk, az emberiség történetében jelentős volt az idei év, megszületett a helsinki megállapodás. — A helsinki megállapodás csak kezdet és nem befejezés. Ezért is várjuk reménykedő szívvel a folytatást, a belgrádi értekezletet. A béke megőrzéséért folytatott erőfeszítésekről közvetlen tapasztalatokat szerezhettem. Jártam a béke barátainak az összejövetelein Brüsszelben, Berlinben, Moszkvában. Nemrég kaptam meg a Béke és Barátság kitüntetést. Utazásaimról hazatérve természetesen híveimnek mindig beszámolok az elért eredményekről, hiszen a béke állandó témája lelkipásztori működésünknek. És az egyetemes béke megteremtéséhez maguk a hívek is hozzájárulhatnak, ha ők maguk békességben élnek. Mi arra tanítjuk híveinket: éljenek békében egymással. És ez nemcsak az egyénre, a családra vonatkozik, hanem a kisebb-nagyobb közösségekre is. A népek, nemzetek békés egymás mellett élésének mindennapi gyakorlatára jó példa ez az egyházmegye, itt több nemzetiség él együtt békében: magyarok, németek, délszlávok é: szlovákok. Ha a kisebb közösségek békében élnek, akkor aí emberek lelke nyitott a világbéke felé. Szerte a világon sok magyar él. Érsek úr véleménye szerint a külföldön élő honfitársaink hogyan őrzik magyarságukat? — A tengerentúl, ahol a legtöbb magyar él, nem jártam de Lékai bíboros prímás úr idén nyáron Philadelphiában ott volt az Eucharisztikus Kongresszuson és sok magyarral találkozott. Én csak az európai országokban találkoztam honfitársainkkal. Mindig nagy szeretettel és megértéssel fogadtak. Ügj tapasztaltam, hogy az idősebb nemzedék igen erősen ragaszkodik a magyarságához, nem felejtette el hazáját: szobájuk falán ott a kulacs, a magyar kézimunka, de ezen túlmenőer mélyebben is őrzik magyarságukat, magyarul beszélnek. A második nemzedéket már jobban lefoglalják a napi gondok a beilleszkedés nehézségei. A harmadik generáció pedig, saj nos, már nem nagyon beszél magyarul. Szép és nemes feladat e fiatalokkal megismertetni szüleik hazáját, kultúráját nyelvét. Köszönöm a beszélgetést. A. A Az esztergomi Keresztény Múzeumban a XIV—XV. századbeli nagy magyar festők művein kívül sok külföldi mester értékes alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogatók. Részlet a múzeum anyagából MTI — Zinner Erzsébet felvétele
