Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-09-25 / 20. szám

A szilvást lakótelep, az egészségügyi és közgazdasági szakközépiskolával. Gábor Viktor felvételei 4* *tu r' fpscw «* 3» m** wr- m *-r»rr~*» röLETÉSNANA i 3—400 betöltetlen munkahely várja a gyengébb : nem köréből jelentkezőket. Azután arról is beszéltek mindketten, hogy 1 hiányzik a komlóiaknak a korszerű művelődési i ház, meg az uszoda. Igaz, két éve megnyílt a zene-i iskola, közvetlenül mellette épül az úttörő- és ifjú­sági ház, és még ebben az ötéves tervben elkészül , a színház- és zeneterem. Azután szóba került mindkét helyen a gyenge c és drága zöldségellátás, mert a városnak nincs ; kertészeti zöldövezete, hiszen Komló a Mecsek , egyik völgyében hét dombra épült (a város címere is ezt szimbolizálja), de valamelyest enyhíti a piaci gondokat a kiskert-mozgialom. Másfél ezer család­­t nak van 50—250 négyszögölnyi kiskertje, és ami itt terem, az nemcsak a kiskerttulajdonosok ellátását . szolgálja, hanem a fölösleg a piacra, a boltokba kerül. És ami ennél is fontosabb, a bányász a szabad levegőn, kertészkedés közben pihen, hasz­­' nosan tölti az idejét, nem a kocsmába megy a hét végén, hanem együtt marad a család, közösen töltve a szabad időt. J|m a bányászok nemcsak a kiskertben töltik II szabad idejüket. " — Más ma már az életmód, mint régeb­ben, kitárult előttünk a világ — állította az elnök­­helyettes, s többek között arra hivatkozik, hogy t Komlón már minden harmadik-negyedik család­nak van személygépkocsija. ■; • — Régen csak az orvosnak meg a mérnöknek volt itt kocsija — mondta Pavlicsek József. — Én az elsők között vettem autót; 1959 májusa óta másképp élünk, mint azelőtt. Azt mondhatnám, hogy a balatonlellei móló valóságos tanyánk lett. i 1965-től azután elkezdtük a külföldjárást. Kétszer voltunk Bulgáriában, egyszer Romániában, három­szor Jugoszláviában. A bánya elküldött üdülni a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjet­unióba. Szóval világlátott embernek mondhatom magam... Másban is változott az életmód. A tizedik év­fordulón még, és előtte, a bányásznapon rengeteg portékát — bútort, rádiót, hűtő­­szekrényt és egyebeket — szállítottak Komlóra, s a tanácsház mögötti téren rendezték meg a nagy vásárt. Ma az üzletek az év minden napján tele vannak gyönyörű áruval — új üzletsor is épült, utcányi hosszú, a tanácsházzal szemben, a főtéren —, s a bányásznapon, a hűségjutalom kiosztása után valamelyest emelkedik ugyan a kereskedelmi forgalom, de az igazi zsúfoltság már a takarék­­pénztárban tapasztalható, mert a lakások jól föl­szereltek, a szekrények tele vannak ruhával. Az átlagos bányászfizetés ma 6000 forint havonta, s az emberek már kocsira, telekre, üdülőházra gyűj­tenek. Pavlicsek József is vett már telket Balatonke­­resztúron, megvan már az építőanyag, de még a fürdőszoba felszerelése is, csupán a bürokrácia kacskaringói között tartott sokáig az építési enge­dély megszerzése. Van persze gond is, amit együtt érez a városatya és a bányász. Például azt, hogy az idén 320 fiatalt vártak a komlói szakmunkásképzőkbe tanulónak, de csak 260 jelentkezett, mert a legtöbb szülő kö­zépiskolában akarja tovább taníttatni gyermekét, így azután akadozik az utánpótlás. Az elnökhelyet­tes azonban elmondta, hogy különösebb baj azért nincs, mert akadnak jó néhányan, akik ugyan nem 14—15 esztendős korukban, hanem már egy másik szakmával a kezükben, családalapítás előtt vagy után jelentkeznek bányásznak, mert ha nehéz is a bányamunka, de jól fizet. És a jövő? Most már bizonyos, hogy szükség van és lesz kokszolható feketeszénre... És szén — az van. Igaz, a Kossuth-akna termelése csökken, de a Zobák-akna termelése állandóan növekszik, s ami a legfontosabb; Mázaszászváron 30 évre való szenet találtak. Az ott nyitandó akna lesz a jelenlegi tervidőszak legnagyobb vállalko­zása. Ami magát a várost illeti, ahogyan az elnök­­helyettes mondja, ez a tervidőszak a lakásépítés­ben, a kommunális fejlesztésben is többet hoz, mint az előző kettő összesen. A jövő körvonalait nemcsak az építés, a fej­lesztés tervei sejtetik, hanem a bontások is. A vá­rosalapító komlóiak emlékeznek rá, hogy a nagy toborzás idején válogatás nélkül özönlöttek ide az emberek. A földjüket elhagyott parasztok, kő­művesek, kubikusok, a pécsi bányászok mellett megjelentek Komlón a lumpenproletárok, a fegy­­házból frissen szabadultak, azok, akiket sehol má­sutt nem fogadtak volna be. Sok volt — különösen a fizetésnapokon — a részeg, a garázda. Az egyik leghírhedtebb lebuj volt annakidején a Sport­vendéglő. Hát ezt a Sportvendéglőt a napokban társa­dalmi munkában lebontották, talán még a helyét is megszórták sóval. Azt mondják, hogy azok kö­zött, akik csákányt emeltek a falakra, nem egy olyan akadt, aki egykor törzsvendég volt itt. Garami László A bányászcmlékmű Pavlicsek József, bányász Pavlicsek József: Lesz a nyaralónkban társalgó, nappali, hálófülke és ter­mészetesen konyha, fürdő­szoba is Nevelődik már a legifjabb bányásznemzedék 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom