Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-09-11 / 19. szám

Gondolatok a Hazafias Népfront kongresszusa előtt Az előző Népfront Kongresszus óta négy és fél év telt el. Történelmi mércével mérve ez nem hosszú idő, de ha a történelmi korszakváltások kategóriájában gondolkodunk, akkor már a fél évtizednek is más a jelentősége. Az a nemzedék, amely benne él a kor­szakváltás folyamatában, nemigen tudja megállapí­tani, hogy mikor, milyen jelenségekkel kezdődik a változás, és azt sem, hogy mikor fejeződik be. A kor­szakhatárok pontos kijelölése későbbi korok történé­szeinek a feladata. A lényeges azonban az, hogy mind­azok a kérdések, amelyekkel az emberiség, a nemze­tek és az egyének szembenéznek, csakis globálisan szemlélhetők és oldhatók meg. Éppen ezért a Népfront Kongresszus előtt hadd szóljunk röviden a nemzetközi helyzetről és a békéért küzdő erők eredményeiről: nem a négy és fél év táv­latában, hanem csupán a jelen történéseiben. A szo­cialista országokban, a nehézségek ismeretében is tervszerűen, magabiztosan halad az új társadalmi, gazdasági rend építése. Haladásukat, fejlődésüket ma már semmi sem akadályozhatja meg. A szocialista közösség harcol legcéltudatosabban a leszerelésért, a tömegpusztító fegyverek törvényen kívül helyezésé­ért, a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáért. Korszakos fontosságú újabb eredménye ennek a küz­delemnek az a konvenció, amely megtiltja a környe­zeti hadviselés, vagyis a természeti környezet katonai célokból történő megváltoztatását. A béke világmoz­galom képviselői néhány nap múlva Helsinkiben jön­nek össze, a Leszerelési Világkonferenciára, hogy megvitassák a társadalmi erők tennivalóit a leszerelés meggyorsításában. Az Országos Béketanács küldöttei is ott lesznek ezen a találkozón. A Népfront Kongresszuson szóba kerül minden fon­tosabb kérdés, tehát a nemzet és a szocialista nemzet kérdése is, hiszen a szocialista nemzet állampolgára büszke nemzetének teljesítményeire, óvja, védelmezi nemzeti jogait, ápolja nyelvét, gondozza történelmi, kulturális örökségét, küzd a rossz beidegződések, ve­szedelmes előítéletek, származási vagy vallási, va­gyoni vagy foglalkozásbeli megkülönböztetések ellen. Ugyanakkor magáévá teszi a testvériség eszméjét, el­ismeri a más nemzetek jogait, hirdeti a népek barát­ságát és együttműködését: egyszóval internacionalista — érzelmileg és tudatilag egyaránt. Űj érték- és érdekrendszer kifejezője a szocialista nemzet, mert a teljesítményre orientált társadalom­ban az egyének, a kisebb és nagyobb közösségek va­lódi teljesítménye a mérvadó. Ez egyébként a szocia­lista elosztás elvéből: a „mindenkinek képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint” alapfeltételéből következik. Nemcsak a két világrendszer versenye követeli meg a teljesítmény-orientációt, hanem a belső építés üteme is. Gondolkodhatunk tehát embe­riségben, gondolkodhatunk népben, nemzetben, sőt gondolkodhatunk megyében, városban, esetleg üzem­ben és szövetkezetben is, de nem gondolkodhatunk kizárólag üdülőben, telekben, gépkocsiban. Az érték­­rendszer itt kapcsolódik az érdekrendszerhez, amely­ben a jogos egyéni érdek nem kerülhet szembe a cso­portérdekkel, s ez utóbbi az országos érdekkel. Ügy is mondhatnák, hogy a szocialista nemzet szocialista közösségi embert feltételez. A népfrontmozgalom tudatformáló feladatai ko­rántsem egyszerűek. De a két kongresszus között ha­ladás történt minden területen. Meggyőződésünk, hogy a VI. Kongresszus meggyorsítja ezt a fejlődést. Pethő Tibor A hallgatók egy csoportja. Az első sorban a Danes házaspár „Diákok” tizenhét országból Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyújtotta át az alá­írásával hitelesített diplomákat az idei közgazdasági Nyári Egyetem hallgatóinak. A Közgazdasági Nyári Egyetem statisztikája szerint is egyre szaporodik azoknak a külföldieknek a száma, akik nem csupán hazánk idegenforgalmi nevezetességedre, ha­nem a magyar nép mindennapjaira, örömeire, gondjaira, eredményeire és terveire is kíváncsiak. Tavaly hetvenen, idén már kilencvenketten hallgatták a neves közgazdá­szok előadásait: pénzügyi politikánkról, külkereskedel­münkről, iparfejlesztési elképzeléseinkről, a központi tervezés és a vállalati önállóság összefüggéseiről s még sok más érdekes és aktuális témáról. Diplomaosztás előtt minden évben megkérdezik a hall­gatóktól, mivel tehetné még hasznosabbá, kellemesebbé a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a kéthetes prog­ramot. A tavalyi javaslatok alapján több. sikeresnek bi­zonyult változást vezettek be az idei tanfolyamon. Az előadások időtartamát csökkentették, a korábbihoz ké­pest kétszer annyi időt hagytak a konzultációkra, hogy egyetlen kérdés se maradjon megválaszolatlanul. Azzal :s megkönnyítették a konzultációkra való felkészülést, hogy az előadások rövidített szövegét — négy nyelven sokszo­rosítva — előre kiosztották a hallgatók között. Nagy sikere volt a közgazdasági fórumnak, amelyet — a televízió népszerű műsorának példája nyomán — idén rendeztek meg először. Közgazdászok válaszoltak a hall­gatók szűnni nem akaró kérdéseire. Volt dolguk a szink­rontolmácsoknak . .. Az előadásokat a tolmácskészülék nélkül hallgató Danes házaspárnak is ez a „tanítási nap” volt a legemlé­kezetesebb. Dr. Danes Lajos és felesége a Német Szövet­ségi Köztársaságból, Freiburgból jöttek. Olvasták lapunk tájékoztatóját a Nyári Egyetemről, és kedvet kaptak egy kis nyári tanulásra. — Szeretnénk még jobban megismerni a mai Magyar­­országot. Ezért jelentkeztünk erre a programra — mond­ják. Nemcsak kellemes, hanem tanulságos is volt ez a két hét. — A magyar gazdaság eredményeiről és gondjairól egyaránt részletes tájékoztatást kaptunk — jegyezte meg dr. Virághy Ernő, kölni egyetemi tanár. — Én elméleti közgazdaságtannal foglalkozom, itt meg inkább a gyakor­laton volt a hangsúly, mégis hasznosítani tudom majd előadásaimban a hallottakat. Azt tervezem, hogy jövőre hallgatóim egy csoportjával térek vissza. Stephen és Margarita Hill szintén magyarul kérdeztek a nyári egyetem előadóitól. Kanadából érkeztek, s bár nyugdíjasok, vállalták a hosszú utazás fáradalmait, s fia­talos aktivitással vettek részt az előadásokat követő kon­zultációkon. Kanadában is tanulással teszik tartalma­sabbá a nyugdíjas évek több szabad idejét: történelmet, földrajzot, politikai tudományokat, szociológiát hallgat­nak az egyetemen. Margarita Kanadában született, mégis kitűnően beszél magyarul, szülei nyelvén. Most kísérte el először férjét Magyarországra. — Mit tart legemlékezetesebbnek első magyarországi útjáról? — kérdeztem. — Az emberek jó kedélyét, udvariasságát..., hogy át­adják a helyet a villamoson a várandós anyáknak és az idősebbeknek.---ötvennyolc napra jöttünk haza — veszi át a szót Hill úr. — Üdülés a Balaton mellett, ismerkedés a fővá­rossal, pár nap Mezőkovácsházán és környékén — Békés megyei vagyok — és persze a nyári egyetemen. Sok, szá­munkra új dolgot hallottunk. Például, hogy sok külföldi gyárat magyarok építettek, hogy nem egy magyarországi iparvállalat a termékeinek kétharmadát exportálja, hogy bár a magyar gazdasági élet a központi tervezésen alap­szik, a vállalatok egy sor kérdésben szabadon dönthet­nek .. . A Közgazdasági Nyári Egyetem szervezői nagy gondot fordítottak arra is, hogy a hallgatók minél kellemesebben tölthessék el szabad idejüket. Az ismerkedési estet a Citadella étteremben tartották. Lencsevégre kaphatták a főváros és a Duna-kanyar nevezetességeit. Megkóstolták a híres magyar borokat a budafoki borkatakombában. Nagy sikerű Carmen-elöadásnak tapsolhattak a Margit­szigeti Szabadtéri Színpadon. A Közgazdasági Nyári Egyetem jövőre újra Budapestre várja a magyar gazdasági élet iránt érdeklődő külföldie­ket, köztük hazalátogató honfitársainkat is. A jelentkezés módjáról lapunkban időben hírt adunk. Kép és szöveg: Balázs István Stephen és Margarita Hill Kanadából Virágénekek az olimpiai díszvacsorán Dévai Nagy Kamilla nép­­dalénekesnő néhány hete érkezett haza Montrealból. Részt vett az olimpián — de nem versenyző volt, hanem mint az ifjúsági tábor lakó­ja, „hivatásos szurkoló”. — Melyik versenyzőnek szurkait a legjobban? — Mindegyiknek! Emlék­szem. Magyar Zoltán arany­érmét olyan üdvrivalgással fogadtuk, hogy mindenki bennünket nézett. Feledhe­tetlen élmény volt. — Hogyan került ki Montrealba ? — Eddigi munkám elis­meréséül, jutalomként küldtek léi. — Gondolom, azért éne­kelt is? — Természetesen. Az if­júsági táborban negyven országból kilencszázan vol­tunk. Sokszor kérték, hogy énekeljek, s én szívesen mu­tattam be Magyarország da­lait. — Máshol nem lépett fel? Dévai Nagy Kamilla nép­dalénekesnő Gábor Viktor felvétele — De igen. A Kanadai Magyar Olimpiai Társaság díszvacsoráján, 17—18. szá­zadi virágénekeket adtam elő. Azt hiszem, a vendé­gek nagyon szívesen hall­gatták a szép virágéneke­ket. Meghívást is kaptam a jövő tavaszra Torontóba. Erről a díszvacsoráról egyébként még egy kelle­mes emlékem van. A Chateau Champlain szálló különtermében az asztalok­nál mindenkinek kijelölték a helyét, hogy hova üljön. Én először bemutatkoztam jobb oldali asztaltársam­nak, utána balra fordultam, ahol a legnagyobb meglepe­tésemre Kovács Apollónia ült! Már ötödik /hónapja volt Kanadában előadó kör­úton. Szívből örültünk egy­másnak. — Ügy tudom, nem sok­kal montreáli útja előtt Franciaországban járt, — Párizsban voltam. A Magyarok Világszövetsége szervezte az előadást, ahol Bodza Klárival együtt éne­keltünk. Régi virágéneke­ket, palóc, székely, csán­gó és dunántúli népdalo­kat adtunk elő. Rendkívül kedvesen fogadtak minket az ott élő magyarok. Szí­vesen elmennék hozzájuk máskor is! Dutka Judit A Nyugat-Berlini Magyar Kolónia hazalátogató tagjai a budapesti Hősök terén Gábor Viktor 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom