Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-08-28 / 18. szám

„Útközben élünk” Jegyzet egy tv-filmről A közelmúltban emlékezetes sikerrel mutatta be a Ma­gyar Televízió Radványi Dezső, Lukács Lóránt és Kígyós Sándor „iütközben élünk” című dokumentumfilmjét. Nyug­talan és nyugtalanító film, amely látszólag az effajta ri­portok hagyományos szerkesztésmódját és vonalvezetését követi, valójában azonban már az első képek elárulják, hogy az Amerikát járó forgatócsoport lényegesen többre vállalkozott felszínes párbeszédek és nosztalgikus vallo­mások rögzítésénél. Az Amerikában élő magyarság több nemzedékének képviselője foglalt helyet a felvevőgép előtt, hogy kötetlen formában — különösebb riporteri un­szolás nélkül — beszéljen arról a mély és gyakran felsza­kadó érzésről, amely a legtöbb idegenbe szakadt emberben él: talán mindenkiben, de nem mindenki hajlandó be­vallani. A szülőföld, az anyanyelvi közösség iránt érzett oltha­­tatlan vonzalomról sokféleképpen lehet beszélni, s e film szereplői egyéniségük, kultúrájuk, az idegenben kiala­kított életforma sikere vagy sikertelensége hőfokán sok­féleképpen is beszélnek, ily módon a film „színes” és vál­tozatos körképet rajzol arról az állapotról, amelyet címe is megfogalmaz az egyik riportalany szavait idézve, hogy útközben élünk. Mit jelent útközben élni, elszakadva a hazától, s a befogadottság állapotában is idegennek lenni? — E kényesnek tetsző kérdésekre válaszolnak a film szereplői, nagyon őszintén és bensőségesen. Ennél a szónál álljunk meg egy pillanatra. Bensőségesen beszélni valamiről csak egészen oldott lelkiállapotban lehet, ahhoz viszont megfelelő légkör és beszélgetőtársak kellenek. Tekintve, hogy a filmben a kamera oldalán álló kérdező riporter láthatatlan és sze­mélytelen, a hazai néző megindultan veszi tudomásul, hogy a több ezer kilométer távolságban élő hazánkfiai őszintén és bensőségesen akarnak beszélni sorsukról, fel­fedve lelkiállapotuk legizgalmasabb titkait. Könnyű lenne mindezt egyszerű riporteri bravúrnak tekinteni, ha a képernyő hűvös sugárzása nem telt volna meg forróság­gal, felfutó lázzal és szenvedéllyel. Amerikában élő olvasóink legjobb tudomásunk szerint eddig még nem láthatták a dokumentumfilmet, így köte­lezőnek érezzük elmondani, milyen hatása volt itthon a vallomásoknak, amelyeket magnószalagra mondtak, szem­benézve a felvevőgép legfontosabb alkatrészével, az ob­jektívvei. Nos, a csiszolt üveglencse tárgyilagossága — objektivitása — csatát nyert a magyarországi nézők sok milliós táborában, akik már a forgatócsoport „Capuai fiúk” című dokumentumfilmje óta különös érzékenységgel várják és fogadják a híradásokat az idegenben élő honfi­társakról. Ez az érzékeny várakozás nem a közszájon forgó karriertörténetnek szól, ez az érzékeny odafigyelés roko­nibb, személyesebb. A film arról tudósította a hazai nézőket, hogy az ame­rikai magyarság, a vallomások tanúsága szerint, gyöngé­den ápolja a hazához fűző szálakat, az anyanyelv „forró drótját”, amely minden pillanatban kapcsolásra kész, és képes megteremteni a szellemi összeköttetést egy kiskun­sági város gömbakácai és a második otthon másfajta kör­nyezete között. Nem mondottak a film szereplői egyetlen hangzatos mondatot sem, nem érzelegtek s nem intézték el a szereplést félvállról, minthogy a személytelen kérdező sem akart senkiből könnyes vallomásokat előcsalogatni. Semmi sem egyszerűbb, mint egy dokumentumfilm Forgatás közben Köröndi Margit egykori olimpiai bajnok otthonában mondanivalóját kihegyezni és tetszetős csattanókra épí­teni. Az „iütközben élünk” alkotóit korántsem kísértette meg egy effajta vágóasztaltrükk lehetősége, s ez döntő módon befolyásolta munkájuk értékét és hazai fogadta­tását. Azok az amerikai állampolgárságú magyarok, akik a filmen feltűntek s érzéseiket megosztották a magyar tv-nézők millióival, nem hagytak kétséget az iránt, hogy választott új hazájuk törvényeit tiszteletben tartó, be­csületesen dolgozó amerikás magyarok, s érzelemviláguk felhői az emlékezés szélcsatornáiban képződnek, ahol ter­mészetszerűen felgyorsulnak az áramlások. Okultunk eb­ből a filmből, s megtanultuk, hogy az útközben élők bár megérkeztek és otthont találtak a másik parton, mégsem fordítottak hátat az innenső parton maradt hazának. Em­lékezéseik csöndes tanulsága megkapó fénybe vont egy fogalmat, amelyről időnként érdemes elgondolkodnunk. Ez a fogalom a hazaszeretet. Baróti Géza VÁLLALATUNK, a VOLÄNTOURIST készséggel áll rendelkezésére! UTAZÁSI ÜGYEKBEN + fél és egésznapos városnéző túrák autóbusszal hajóval, személygépkocsival + többnapos programok folklór jellegű magyar­­országi kirándulások,-f szakmai programok szakcsoportoknak, Buda­pesten és vidéken -|- idegenvezetés, toimácsszolgálat,-f szállodai és privát szobák lefoglalása az ország egész területén. Kívánságra részletes ártájékoztatót és prospektu­sokat küldünk. Cím: Budapest V., Október 6. u. 11—13. Telefon: 123-410. Telex: 226181 és 226182. személygépkocsi-kólcsónzessel Felvilágosítás és megrendelés Budapest V., Belgrad rkp. 8. Telefon: 181-181. Budapest, Ferihegyi repülőtér. Telefon: 342-540. Telex: 225693. TAXI FUVARVALLALASSAL Budapest V., Belgrád rkp. 21. Telefon: 666-666. Megjelent a MAGYAR SZAVAK VILÄGA című ikönyv második kiadása, óra US * 4,— A 259 oldal terjedelmű kötött mű minden második oldalát színes kép dí­szíti, ezek segítségével könnyebben TANÍTHAT, tanulhat Bárki könnyen megtanulhatja a ma­gyar nyelv szabályait a kis történetek, népdalok és versek segítségével. A ki­advány sok-sok példát, feladatot tar­talmaz, feltárja a MAGYAR SZAVAK VILÁGÁT! A kötet megrendelhető bármely magyar könyvkereske­dőnél, vagy közvetlenül az alábbi címen: KULTÚRA 1389 Budapest 62 P. O. Box 149 TANULJUNK MAGYARUL! MAGYAR SZAVAK VILÁGA Szerkesztői üzenetek Egy név a márványtáblán R. C. G. IZRAEL. Nem cso­dálkozunk azon, hogy ön is szereti Tóth Árpád finom, halk líráját. A születésének 90. év­fordulójára irt cikkben — saj­nos — nem idézhettük fel egész életművét, meg kellett elégednünk néhány versrész­lettel. Az ón által hiányolt so­rokat most pótlólag közread­juk, hadd gyönyörködjenek benne mások is. „Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mintahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott." (Részlet a „Jó éjszakát!” című versből.) F. N. FRANCIAORSZÁG, örü­lünk, hogy érdeklődik a kép­zőművészetek iránt, s elsősor­ban a klasszikus müveket szere­ti. A „sok kubista és dadaista giccs szobor művek sokasá­ga” láttán azonban, úgy vél­jük, nem feltétlenül szükséges idegenkedéssel fogadnia a mo­dern művészet alkotásait. Ta­lán elég emlékeztetnünk önt a magyar származású Ameri­go Tot szobraira, amelyek pá­ratlan arányérzékkel ötvözik magukba a hagyományt és az újítást. R. I. SZ. NAGY-BRIT ANNIA. Őszintén bevalljuk, sohasem hallottuk a mondást, hogy „mikor lesz Tápén szatyor­szentelés?” — s azt sem tud­juk, ez miért sértő a lappiak­ra nézve. Megkérdeztük a Ma­gyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját is, de ott sem bukkantak nyo­mára a szólás eredetének. Ér­demes lenne levélben megke­resnie Bálint Sándor profesz­­szort, akire ön is hivatkozik. A cime: Szeged, Tömörkény utca 4. Egyébként minden kedves olvasónktól szívesen várjuk a felvilágosítást a szó­lás eredetére vonatkozóan. T. A. NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG. Elismerjük: lemaradt a művész neve a szép fényképfelvételről, amely a kiskörei Tisza II. vízlépcsőt ábrázolja. A szobornak nincs cime, általában csak úgy em­legetik, hogy a „búzakalászt tartó nő”. Az alkotó: Lajos Jó­zsef. 1943-ban négy francia el­lenálló megszökött egy ausztriai internáló táborból. Meggyötörtén, betegen ju­tottak el Debrecenbe, ahol magyar ellenállók segítsé­gével orvoshoz kerültek. Dr. Mándi László megál­lapította a kórismét: két­oldali tuberkulózis. A gon­dos és odaadó szanatóriumi kézelés eredményeként szé­pen javult az állapotuk. A hitlerista megszállás ellené­re a debreceni ellenállók rendszeresen meglátogatták őket a kórházban. 1945 tavaszán a francia katonák gyógyultan indultak haza, csak Henri Simard maradt itt mindörökre, a debreceni köztemetőben temették el. 1970 nyarán exhumálták a francia mártírt, és azóta kétnyelvű márványtábla hirdeti a két nép barátsá­gát, a magyar orvos és tár­sai önfeláldozó segítségét. eVeSffa„ • J- * Sí REMEKÍRÓK - ÍRÓI REMEKMŰVEK 800 év irodalma 80 kötetben! A MAGYAR REMEKÍRÓK című sorozat a magyar könyvkiadás nagyszabású vállal­kozása. A sorozat felöleli egész irodalmun­kat, nyomon követi 800 éves fejlődését, kódexeink legendaanyagától, a középkori krónikásoktól, a reneszánszkori történet­íróktól a XX. századi drámai, lírai és kri­tikai antológiákig. Már megjelent kötetek: ARANY JANOS VÁLOGATOTT MÜVEI három kötetben Kötve, 3384 oldal, a három kötet ára: 150.— Ft RADNÓTI MIKLÓS MÜVEI Kötve, 1090 oldal, ára: 49.— Ft VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÖSSZES MÜVEI három kötetben Kötve, 2952 oldal, a három kötet ára: 136,— Ft TÓTH ÁRPÁD VÁLOGATOTT MÜVEI Kötve, 1408 oldal, ára: 59.— Ft SZABÓ MAGDA: ALVÓK FUTÁSA — ZEUSZ KÜSZÖBÉN (elbeszélések) (gö­rögországi útinapló) Kötve, 608 oldal, ára: 35.— Ft ZOLNAY LÁSZLÓ: ÜNNEP ÉS HÉT­KÖZNAP A KÖZÉPKORI BUDÁN Kötve, 280 oldal, ára: 49.— Ft PASSUTH LÁSZLÓ: SÁRKÁNYFOG (történelmi regény) Kötve, 780 oldal, ára: 96.— Ft KRŰDY GYULA: RÁKÓCZI HARANGJA (elbeszélések) Kötve, 462 oldal, ára: 33.— Ft NÉMETH LÁSZLÓ: IRGALOM (regény) Kötve, 818 oldal, ára: 43.— Ft KRÜDY GYULA: KOSSUTH FIA (történelmi regény) Kötve, 414 oldal, ára: 33.— Ft TAMÁSI ÁRON: AKARATOS NÉPSÉG I—II. Kötve. 780 oldal, ára 55.— Ft ILLYÉS GYULA: ITT ÉLNED KELL I—II. Kötve, 1488 oldal, a két kötet ára: 86.— Ft Az itt felsorolt kötetekre szí­vesen adnak árajánlatot, illet­ve megrendeléseiknek kész­séggel tesznek eleget a magyar könyvek terjesztésével foglal­kozó külföldi cégek, vagy köz­vetlenül a KULTÜRA Kül­kereskedelmi Vállalat H — 1389 Budapest Pf. 149. KRÚDY GYULA Kossuth fia Magvető KRÚDY GYULA RÁKÓCZI HARANGJA PASSUTH LÁSZLÓ SÁRKÁNYFOG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom