Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-17 / 15. szám
Cj lakóház MTI — Balogh P. László és Székely Iván felvételei Székely-kapu Sóstófürdőn 1969-ig Nyíregyháza volt a megye egyetlen városa, a következő években kapott városi rangot Mátészalka, Kisvárda és Nyírbátor. Az „egyvárosú” megyében 230 település közül mindössze tizenkilencnek a lakossága haladja meg az 5000 főt, ily módon érthető, hogy a lakosság városokba özönlése a Nyírségben rendkívül nagy arányú és rohamos. A 16 ezer hektárnál nagyobb területen fekvő Nyíregyháza lakossága 1949-ben 48 500 fő volt, 1973-ban már meghaladta a 80 ezer főt, viszont a lakosság 12,1 százaléka még 1973-ban is külterületen élt. Nyíregyháza „városi polgárainak” ez a hányada — több mint tízezer ember —, tanyákon és tanyabokrokban lakott. A centenáriumát ünneplő Nyíregyháza negyed századnál rövidebb idő alatt megkétszereződött lakosságszáma jelzi, hogy a városban olyan változások mentek végbe, amelyek nemcsak vonzották a Nyírség lakosságát, hanem alkalmat és lehetőséget adtak a letelepedésre, a munkavállalásra, a művelődésre, tehát a magasabb színvonalú életvitelre. Ennek a dinamikus fejlődésnek a magyarázata a város gazdasági életének szerkezetváltozásában keresendő. Az 1960-as évek elején kezdődött a nagyobb arányú iparosítás. A kedvező foglalkoztatási lehetőségek eredménye szembetűnő. 1949-ben a város lakói között 18 000 volt a kereső, ez a szám 1973-ra megkétszereződött. Ma már a népesség ötven százaléka tartozik a kereső kategóriába. Tegyük hozzá, hogy a helyben dolgozó és kereső kategóriába, aminek nyíri vonatkozásban sajátos jelentősége van. A Nyírséget — Szabolcs-Szatmár megyét — évtizedekig úgy tartották számon, mint az ország kimeríthetetlen munkaerő tartalékát, ahonnan tízezrek „ingáztak” hétről hétre az ország legkülönbözőbb vidékeire. Ez a hetenként végbemenő el- és visszaáramlás sok helyütt enyhítette és megoldotta a munkaerő-gondokat, de éppen az említett fejlődés következtében megkezdődött a nyírségi és főleg a nyíregyházi ipar kifejlesztésével a végleges visszaáramlás. Az iparosodó Nyírség és Nyíregyháza a századfordulón, de még a felszabadulás évében is Krúdyhoz méltó ábrándképnek tetszett. Úgyszólván elképzelhetetlen volt iparról beszélni abban a megyében, ahol a mezőgazdaság is igen alacsony színvonalon állott, holott a nyíri homoknak különleges adottságai vannak például az almatermesztés terén. A nyíri jonatánalma világmárka a gyümölcspiacon, de a korszerű, minőségi termelésről, tárolásról, feldolgozásról és értékesítésről csak ma lehet beszélni. — A megye erőteljesen mezőgazdasági jellege miatt az iparosítás első lépcsőzetében az élelmiszeripar fejlődött. Az élelmiszeripar azonban idényjellegű, tehát neon egész éves, viszont annak a női munkaerő többségnek nyújtott kereseti lehetőséget, amely helyben nem talált munkaalkalmat, viszont az ingázó férfiakat sem követhette idegenbe. A nyíri ipar alapkövét tehát az élelmiszeripar rakta le, azt követte a nehéz- és a könnyűipar megtelepedése. Felépült a Taurus Gumigyár teher- és személyautó-köpenyek, valamint kempingfelszerelési tárgyak gyártására, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának nyíregyházi üzeme, és a papírgyár. Néhány év alatt az iparban dolgozók száma megháromszorozódott. Krúdy még egy falusias kisvárosban született, s innen távozott gyerekfejjel az ígéretesebb Debrecenbe. A fejlődésbe lendülő Nyíregyháza infrastrukturális átalakulásának üteme olyan erőket mozgatott meg, hogy a nyíri porfészek két évtized alatt nemcsak papíron, hanem a valóságban is várossá alakult. A felszabadulás óta több mint tízezer lakás épült. Javarészük két- és több szobás. Egy jellemző adat: 1949-ben a nyíregyházi lakások mindössze 8 százalékában volt fürdőszoba, ma már a lakások felében, a fentebb jelzett két időpontban a vízvezetékes lakások száma 667-ről 8000 fölé emelkedett, 15 000 lakásban van gáz. Krúdy városa, a százéves megyeszékhely hetven évig olyan elhagyatott, álmos és semmitmondó város volt, hogy falai közé senki sem kívánkozott. Akit a sorsa mégis odavetett, az a reménytelenség és az öngyilkos unalom rémével nézett farkasszemet. A lassan százezer lakost számláló százéves megyeszékhely ma már üdülőhely is. Nyíregyháza szélén, jellegzetes nyíri lomberdő mélyén fekszik Sóstófürdő. Régies hangulatokat idéző szállója Krúdy nevét viseli. Barőti Géza Cj áruház Skanzen
