Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-07-03 / 14. szám

r TALLÓZÁS a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójából A jugoszláviai „Magyar Szó”-ban olvastuík, hogy a to­polyai templomban Kray János sírkövén látható sírvers­ről megállapították: a család felkérésére — Vörösmarty Mihály írta, 1846 novemberében: „Aki fiának örül, mert szép, jó s ritka tehetség, mert delien serdül s a lelke nagyokra törő, mert ihlete van a nagy erények örök hite által, a szent akarattal lép a komoly élet elé; El ne beszélje nekünk örömét. Mi egy életi üdvöt Létünk büszke faját e kora sírba tevők.” * » » A szlovákiai „Űj Szó” írja, hogy a CSEMADOK immár ötödször rendezte meg a „Tavaszi szél vizet áraszt...” or­szágos népdalverseny döntőjét. Megnyitójában Lőrincz Gyula egyebek közt ezt mondta: „Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a nemes ver­seny minden alkalommal népdalkultúránk gazdag öröksé­géből újabb és újabb rejtett kincseket tár fel, lehetőséget adva ezzel értékes népdalok megőrzésére, ápolására... A magyar népdal nemzeti kultúránk szerves része, mint a dolgozó nép kultúrájának fő tükröződése, és joggal sorol­ható haladó hagyományaink közé.” 1905 Budapest 62. 292. postafiók A GANZ-MÁVAG FÚVÓSZENEKAR FLANDRIÁBAN Találkozunk a Rudasban! Mit tegyen az az „előre­haladott korú zsongtalan egyén”, aki fiatalodni sze­retne? Fürödjön! Erre pe­dig a legalkalmasabb hely a Rudas fürdő — hirdeti egy 1866-ból származó pla­kát. De a javallat megszü­letése előtt háromszáz év­vel is akartak fiatalodni az emberek — nálunk főként a törökök —, legalábbis erre utal, hogy Szokoli Musztafa pasa 1566-ban fürdőt építtetett magának a Duna és a Gellérthegy közötti keskeny partsávon. Dr. Szirtes László, a fürdő főorvosa Négyszáz éve fürdenek ebben a csarnokban r'*- - j r ^ í-T -------"Jig 5 ■ A több mint négyszáz éves medence-csarnok ma is ép. Bárki, aki megmár­tózik vizében, valóban megfiatalodik, hiszen ki­tisztul a tüdeje, légzése könnyebbé válik, bőre fe­szesebb, kedélye vidámabb lesz, idegei megnyugszanak éppúgy, mint a hajdan, ret­tegett török pasáké, akik — ha a bajviadalról vissza­tértek — itt pihentek meg. A Rudas fürdő egyike a főváros legkedveltebb für­dőinek. A termál gyógyfür­dőn kívül napozó, úszóme­dence, orvosi osztály és reumakórház várja a ven­dégeket. A fürdő főorvosa: dr. Szirtes László. — A reumakórházban harminc fekvő beteget ápo­lunk. Átlagosan három he­tet töltenek nálunk. Ennyi idő kell, hogy a minden­napi gyógyfűrdéssel, elekt­romos és mechanoterápiás kezeléssel és a gyógytorná­val a lehető legjobb hatást érjük el. A betegek szíve­sen megtartják az előírt gyógy javaslatokat, mert für­deni mindenki szeret. In­kább arra kell ügyelnünk, nehogy túlzásba vigyék a „gyógyítást”, mert a túl sok fürdőzés ártalmas is lehet. A kórház orvosai termé­szetesen a bejáró betegeket is ellátják, bárkinek, aki panasszal fordul hozzánk, rendelkezésére állunk. A Rudas fürdőbe nem­csak korosabb, beteg em­berek járnak fürdeni, a fiatalok is sokszor itt ad­nak randevút egymásnak. Napozás közben versenyt lehet rendezni, ki mennyi­re ismeri Pestet, ki lát a legtávolabbra. A Rudas fürdő ugyanis egyebek kö­zött arról is híres, hogy na­pozójáról Budapest egyik legszebb panorámája tárul a vendégek elé. D. J. Az észak-belgiumi Turnhout városiban rendezték meg a Fúvószenekarok II. Európai Fesztiválját, ame­lyen 11 külföldi és 4 belga fúvószenekar vett részt, közöttük a szocialista országok képviseletében a len­gyelek és a magyarok egy-egy fúvószenekara. A budapesti Ganz-MÁVAG Művelődési Központ Koncert Fúvószenekarának gála hangversenye nyi­totta meg a fesztivált. A zsúfolt színház közönsége viharos lelkesedéssel fogadta az együttes fellépését. A koncert-versenyen a Ganz-MÁVAG az első díjas kategóriában a lengyelekkel azonos második helyezést ért el, 96 pontot és a zsűri dicséretét, a menetinduló versenyen pedig ugyancsak első díjas kategóriában a lengyelek után harmadik helyre 'ke­rültek 95 ponttal A magyar zenekar tehát a két verseny összesítésében a 15 versenyző közül harmadik lett, s ez a nagyon erős mezőnyben igen szép ered­mény. A flamand rendezők és a város lakossága nagy barátsággal és szeretettel vette körül a magyarokat és lengyeleket, s a fesztivált méltató flamand sajtó egyöntetűen hangsúlyozta a szocialista országok fúvós­­zenekarainak magasfokú zenei felkészültségét és tudását. A versenyek lezajlása után a Ganz-MÁVAG fúvó­sai rövid kirándulást tettek a szomszédos Hollandiába, a tunnhoutiak búcsúztatója után megnézték az ant­werpeni kikötőt és környékét, majd tovább utaztak Brüsszelbe. A nyelvi nehézségek ellenére az oldott, szívélyes légkör azt bizonyította, hogy a II. Európai Zenei Fesztivál egyben a különböző népek barátságának és testvériességének fesztiválja volt. Tasnády T. Almos (Hollandia) A Ganz-MÁVAG fúvósai a turnhouti futbaltpályán (a kép megjelent a Hét Laatste Nieuws c. flamand napi­lapban) Ismeretlen Rákóczi legendára bukkantak Egy bajorországi olva­sónk, Kállay Béla szives közlése révén újabb legen­dával bővült a Rákóczi­­mondavilág. Olvasónk el­küldte a „Landshuter Zei­tung" 1976. II. 28-i számát amely terjedelmes cikkben számol be „a Raguziwas­­serl” (Rákóczi-forrás) tör­ténetéről. A legenda így szól: „1711 májusában kis magyar csapat, valószínűleg csak lovakkal felszerelve, tábort ütött a forród kör­nyékén, amely addig a „Fichtenbrunne” nevet vi­selte. Megitatták lovaikat, kenyeret és húst szereztek és ők is kipihentették elfá­radt tagjaikat. Am időköz­ben egy császári besúgó ér­tesíthette a Landshut váro­sában székelő osztrák meg­szálló hatóságokat. (1705- ben verték le az osztrák császári csapatok a bajor parasztok szabadságharcát! — A szerk.) Azonnal erős lovascsapat robogott a for­ráshoz, ám a Franciaor­szágba tartó Rákóczit a ba­jor parasztok értesíthették a fenyegető veszedelemről, ezért a magyarok tüstént lóra kaptak és toronyiránt elvágtattak francia bará­taik felé." Még csak annyit: Lands­hut derék polgárai 1867- ben kövekből védőfalat építettek a forrás köré és emlékoszlopot emeltek, ez­zel a felirattal: „Raguzi­­wasserl”: a bajor nép is ke­gyelettel őrzi Rákóczi em­lékét. Rákóczi-forrás — Landshut/Isar A Rákóczi-emlékmű FIZESSEN ELŐ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FOLYÓIRATAINKRA! Megrendelhető külföldi partnereinknél, vagy közvetlenül vállalatunknál. Címünk: KULTŰRA Külkereskedelmi Vállalat H—1389 Budapest, Pf. 149. BŰVAR Kéthavonta megjelenő természet- és környezetvédelmi fo­lyóirat. Felöleli a szoba és házikertészet, a madárgondozás területét. Évi előfizetési ár US $ 14,— DELTA Természettudományos és technikai magazin, melb havonta megismertet a tudomány és technika legújabb vívmányai­val. Évi előfizetési ár US $ 12.— ÉLET ÉS TUDOMÁNY Népszerű ismeretterjesztő hetilap, közérthetően foglalko­zik a természet- és társadalomtudományok minden ágával; év végén az előfizetők ingyenesen évkönyvet kapnak. Évi előfizetési ár US $ 13,— FOLD ÉS ÉG Csillagászati—űrkutatási és földtudományi folyóirat, mely kéthavonta tájékoztatja az e témakör iránt érdeklődő ol­vasókat. Évi előfizetési ár: US $ 8,— TERMÉSZET VILAGA Színvonalas és közérthető formában ismerteti havonta a természettudományok számos ágának aktuális problémáit. Évi előfizetési ár US $ 10,50 UNIVERZUM Népszerű tudományos és ismeretterjesztő folyóirat. A vi­lág minden tájáról közöl cikkeket, amelyek beszámolnak a legújabb kutatási eredményekről. Rendszeresen közöl tudományos-fantasztikus novellákat is. Megjelenik min­den hónapban. Évi előfizetési ár US $ 10,— Kérésére készséggel küldünk mutatványszámot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom