Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-07-03 / 14. szám

/itA xyrV' SOK AZ ÍRÓASZTAL magyar sportolók tetszését — képeinken mutatjuk be. Első képünkön egysoros gom­­bolású, széles tűzésdíszítésű fazonnal ké­szült meggypiros úti és felvonulási kosz­tüm a lányok, homdkszínű egysoros sza­fari öltöny a férfiak számára. A nagyszélű szalmakalap fehér. Második kép: a lányok kapucnivá] egybeszabott esőkabátja bordó színű és a férfiaké pedig kék színű impreg­nált anyagból készült. Harmadik kép: sárga pantallós kosztüm a lányok, kék színű öltöny a magyar olimpikonok szabad idő ruhája. P. J. MTI — Bara István felvételei A gimnázium és a szakközépiskola pár­harcából — egyre inkább úgy fest a do­log — az utóbbi kerül 'ki győztesen. A sta­tisztika legalábbis azt látszik igazolni, hogy az újabb, a szakmát is kínáló oktatási for­ma évről évre lassan, de biztosan elhódít­ja a fiatalokat a hagyományosan régitől, a gimnáziumtól. Az 1975—76-os tanévben például szakközépiskolába 107 500 diák járt a klasszikus gimnáziumot csak 99 565 választotta. Hajdanában nagy becsülete volt az osz­tályválaszfalat megtestesítő érettséginek, már csak azért is, mert igen kevesek ki­váltságának számított. (1938-ban például hetedannyian sem érettségiztek, mint a ta­valyi tanév végén.) Manapság viszont in­kább azt tartják, a gimnáziumi érettségi­nek csak akkor látja hasznát az ember, ha azon szerencsések közé tartozik, akik tovább tanulhatnak egyetemen vagy főis­kolán. Ellenkező esetben a gimnáziumi érettségi csak papír, amellyel nem sokat lehet kezdeni. NÉGY KÖZÜL CSAK EGY S mert a továbbtanulás csak az érett­ségizők kisebbségének — alig egvharma­­dának — adatik meg, jogos a kérdés: va­jon mit ér ma a gimnázium? Van-e jövő­je? Magyarországon az'1975—76-os iskolaév­ben 275 állami és 10 felekezeti gimnázium­ban tanítanak. Bár ezek ma már koránt­sem számítanak hajdani értelemben vett elit iskolatípusnak, hiszen igen sokak számára adnak megfelelő műveltséget és a továbbtanuláshoz vagy a munkába ál­láshoz hasznos útravalót Az egyetemre, főiskolára fölvettek mintegy 72—73 száza­léka gimnáziumi érettségivel érkezik. A mai elsőéves egyetemisták közül több mint 12 000-en gimnáziumot végeztek. A gimnáziumi osztályok 53 százalékában általánosan, 47 százalékában pedig szako­sított tanterv alapján tanítanak. A szako­sított osztályok diákjai közül mintegy 21 000-en nyelvi, 22 000-en természettudo­mányi, 3000-en pedig testnevelés-, illetve ének tagozatra járnak. A mai gimnázium szerepe kettős. Egy­részt fölkészít az egyetemi-főiskolai tanul­mányokra. Másrészt úgy kell fölkészítenie a tovább nem tanulóikat, hogy megköny­­nyítse beilleszkedésüket a társadalomba. A múltban a gimnázium arra épített, hogy bizonyos általános műveltséget adjon; olyan alapfölkészültséget, amelyet a mun­ka során — például bankban, postán stb. elsajátított helyi szakismerettel kibővítve — sikerrel lehetett alkalmazni. De 1980- ban már minden négy betölthető munka­kör közül csak egy lesz szellemi. Ideje jó­zanul felismerni, hogy a gimnáziumban érettségizettek zöme nem okvetlenül egye­temi diplomával, de még csak nem is író­asztal mellett fogja megtalálni helyét a társadalomban. A mostani tanévben a gimnáziumok mintegy egyharmadában a tantervbe épít­ve oktatnak olyan ismeretanyagot, ame­lyet eddig csak külön tanfolyamokon le­hetett elsajátítani. A lényeg az, hogy a to­vább nem tanuló diák az érettségi, illetve a négy osztály elvégzése után olyan képe­sítés birtokában legyen, amely megköny­­nyíti azonnali munkavállalását. Jelenleg hét tantárgy közül választhat­nak: gyors- és gépírás, gépészeti, műszaki rajz, államigazgatási ismeretek, közgyűj­temény-kezelői ismeretek, kémiai anyag­vizsgálat, gépkocsivezetés. Ez év szeptem­berétől tovább bővül a választék: lehet a gimnazistából sportvezető, építészeti mű­szaki rajzoló, telex-kezelő és számítástech­nikai operátor. Ez év tavaszán mintegy 24 000 diák fe­jezte be gimnáziumi tanulmányait. A je­lentkezési lapok azt tanúsítják, hogy 20 000-nél többen kísérlik meg a tovább­tanulást. De csak minden harmadik szá­mára jut hely. Egyébként világszerte gondot okoz, ho­gyan alakul a gimnáziumot végzett, egye­temről elutasított fiatalok sorsa. Az Inter­national Association for the Evolution of Aducational Achievement legutóbbi nem­zetközi vizsgálatába hazánk is bekapcso­lódott. A megkérdezett gimnazisták 48,9 százaléka jelesen, illetve jórendűen érett­ségizett, felvételi kérelmüket mégis eluta­sították; 22,3 százaléka pedig sikeresen megfelelt a követelményeknek, helyhiány miatt azonban őket sem tudták felvenni. Az elutasítottak több mint fele újra meg újra próbálkozik. Itt érdemes megjegyezni, hogy a gimná­zium meglehetősen olcsó iskola. Egy szak­­középiskola fenntartására másfélszer-két­­szer annyit költ az állam, mint a kevésbé anyagigényes, géppark, műhely nélküli gimnáziumra. A gimnázium azonban léte­zik és nem vitatható, hogy szükséges is. Inkább azon érdemes töprengeni, hogy mi­ként lehetne a jelenleginél is korszerűbbé, hasznosabbá tenni bennük az oktatást. AZ ÉVTIZED VÉGÉRE Az Oktatási Minisztérium szakemberei az 1970-es évek végére a gimnáziumi ok­tató-nevelő munkát két szakaszra kíván­ják bontani. Az első és második tanév az egyes foglalkozások iránti érdeklődés ki­alakításának, a pályaalkalmasság fölméré­sének időszaka. A III., illetve IV. év alatt — az úgynevezett specializálódási szakasz­ban — a tanulók némileg eltérő, a válasz­tott életpályához igazodó tanrend szerint sajátítják el mindazokat az ismereteket, amelyeknek később hasznát veszik. A leg­jobbak, a továbbtanulásra gondolva, egyes tárgyakat emelt óraszámban tanulnak, má­sok a — már említett — maguk válasz­totta tanfolyam anyagával foglalkoznak el­mélyültebben. Bármit határoz persze az illetékes mi­niszter és bármit tesz a pedagógus, ah­hoz, hogy a gimnáziumot végzettek mind­egyike elégedett és hasznos tagja legyen a társadalomnak, elsősorban neki magának és a szülőnek kell megértenie: a szellemi szakmák rendkívül túlnépesedtek. BEDECS ÉVA (A Magyarország 1976, május 9-én meg­jelent cikkének rövidítése) RECEPTEK PARAJ KRÉM-LEVES. Hozzávalók: 20 deka paraj, 3 deka zsir vagy vaj, 3 deka liszt, fél liter tej, só. — A megtisztított és jól megmosott parajt 10 percig forró, sós vízben főzzük, majd szitán áttörjük. A zsiradékból és lisztből világos rántást készítünk, egy pohár vízzel felfózzük, beletesszük az áttört parajt, simára kavar­juk, tovább hígítjuk vízzel. A tejjel még egyszer felfózzük, meg­sózzuk. Pirított zsemlekockával tálaljuk. KARFIOLTEKERCS. Hozzávalók az alaphoz: 5 deka zsír, 8 deka liszt, fél liter tejből készült sűrű fehérmártás, 3 egész tojás, só. A félig kihűlt fehérmártást elkeverjük a tojássárgákkal és a tojások kemény habjával. Jól bezsírozott, lisztezett sütőlemezen 1 cm vastagságban elkenjük és forró sütőben 10—15 percig süt­jük. Nedves szalvétára kiborítjuk és felcsavarjuk, vagy azonnal töltjük. Töltelék: fél kiló karfiol, 1 deci tejföl, 3 deka reszelt sajt, 5 deka darált sonka. A karfiolt sós vízben megfőzzük, apróra szét­szedjük, hozzákeverjük az apróra vágott sonkát, egy kanál tej­fölt, ezzel a tekercslapot V* részig megtöltjük. Mint a piskóta­tekercset összetekerjük, és még pár percig a sütőbe helyezzük, hogy a töltelékkel jól átforrósodjon. Hosszúkás tálra helyezzük két ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, a tejföllel meglocsoljuk, re­szelt sajttal megszórjuk, és forrón tálaljuk. Divat az Olimpián Kürthy Hanna rajza BABITS MIHÁLY Vasárnapi csendes eső (RÉSZLET) Vasárnapi csendes eső mélán hull a házereszről, nedves az udvar szalmája, sáros csizma tapos rája. Csirkék, tyúkok szomorúak, egy rossz szekér alá búnak, csúf a kakas, csorg a zápor összeragadt farktolláról. Állva alszik egy bús tehén, állva is kérődzik szegény, rá-ráébred az esőre, gőzöl ázott, meleg szőre. Oh az eső rossz mulatság, nem mulat más, csak a kacsák, hangjuk mint a vásári síp, hápog, hápog, visít, visít. MELLÉNY ÁLLATKERTI ÚTMUTATÓ Az utóbbi esztendőkben az Olimpiai Játékok nemcsak a sportesemények köz­vetítésével ajándékozzák .meg világszerte a televíziónézőket —, a színes televízió nemzetközi elterjedésével színpompás di­vatbemutatóként is nagyszerű látványt nyújtanak. A sportviadalon szinte már kötelező, hogy a különféle országok spor­tolói divatos formaruhákban vonulnak fel, egy-egy ország vagy földrész sajátos viseletét, gyakran folklorisztikus öltözékét bemutatva. Magyarországot az idén nyáron Mont­realban megrendezésre kerülő XXI. Nyári Olimpiai Játékokon népes sportküldöttség képviseli. Formaruhájukat a budapesti OKlSZ-laborban tervezték, és a szövetke­zeti divatszalonok varrják, ök készítik el a különféle kiegészítőket, táskákat, kala­pokat, cipőket is. A női és férfi spor­tolóink ruhatárában az öltözékek között a „munka'’ és a társasági ruhák éppúgy megtalálhatók — mint rossz idő esetére — a színes esőkabát. Az Olimpiai Játékok megnyitóján a ma­gyar lányok meggypiros, könnyű szövet­­kosztümben vonulnak fel, míg a férfiak homokszínű, úgynevezett szafari öltönyt viselnek. Divatos és célszerű az az öltözék is, amelyet a magyar olimpikonok számára a kanadai éghajlati viszonyokat figyelem­be véve a szabad időre terveztek: sárga­színű lenvászon szoknya és pantallós kosz­tümöt — türkizkék blúzzal — visznek úti­bőröndjükben a lányok, míg a férfi spor­tolók szabad idő öltönye kék színű, fehér inggel és kék nyakkendővel. A modelleket — amelyek célszerű ele­ganciájukkal elnyerték az olimpiára utazó Hozzávalók: 30 deka középvastag­ságú fonal, 3-as horgolótű, 5 gomb. MINTA 1. sor: a meg­felelő hosszúságú láncszemsorra egy­­ráhajtásos pálcákat öltünk. 2. sor: egy­­ráhajtásos pálcák. 3. sor: 4 láncszem­mel fordulunk, * 3 egyszerre befeje­zett, egyráhajtásos pálcát öltünk a kö­vetkező 3 szembe, 2 láncszem után a Mól ismétlőnk. 4. sor: 3 láncszemmel fordulunk, és az előző sor minden 3 tagú, egyszerre be­fejezett pálcájába 3 egyráhajtásos pál­cát öltünk. 5. sor: 3 láncszemmel for­dulunk, és minden szembe 1' egyráhaj­tásos pálcát öltünk. A továbbiakban a 2—5. sorban leírt mintát ismételjük. Szabásminta sze­rint horgoljuk meg a darabokat, ha el­készültek, összeál­lítjuk, a széleket rövidpálcával kö­rülhorgoljuk, a jobb elején rmgliszerű gomblyukakat ké­szítünk. I-S— i6-*-10-í-eH i----n-VlZSZINTES: 2. Devecseri Gábor kedves gyermekversé­nek első sora (zárt betűk: I, S, L). ». Azonos betűk. 12. A testület tagjainak egy helyen, egy időben való megjelenését elrendeli. 14. Közel-Keleten el­terjedt nyelv volt az 1. e. év­századokban. IC. ... Fair Lady (musical). 17. Háromszor: is­mert dél-amerikai tánc. 19. Szándékosan. 20. Tündérkirály­­nő Shelley-nél. 22. Sajtjáról hires holland város lakója. 25. Papírra vetni. 2S. Egyenlő. 29. Téli csapadék. 30. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: M, G, I). 31. A ta ágának zöldelló levélzete (névelővel). 32. Rag: -ről párja. 33. Kiejtett betű. 34. Táplálkozott. 3C. „A ... kis­asszonyok násza” (Ady-vers elme). 38. Kicsinyítő. 39. Horog­ra való csalétek. 40. A földből napvilágra került maradvány. 41. SZ R (az első négyzetbe „SZ” kerül). 43. ö G L. 44. Cselekedni. 45. Az egyik mor­zejel. 4C. Egyiptomi Arab Köz­társaság. 48. Angol nyelven irő ir költő, drámaíró (18*5—1939). 50. Férfinév. 54. Blokk. 55. Irányába. 5«. Ezen a helyen szintén. 58. Após. 59. O szemé­lyesen. Cl. „Szeretem megcsó­kolni .. „ Aki elmegy” (Ady). €3. Kiejtett betű. C5. A vágya­kozásba majdnem belepusz­tuló. C7. Errefelé közeledik. G9. Elitéi egynemű betűi. FÜGGŐLEGES: 1. A versidé­zet harmadik sora (zárt betűk: N, T, L). 2. Főid, talaj lehet Ilyen. 3. P Y. 4. A betűk sor­rendje. 5. Kitalált történet. G. Gyerünk lovacskám! 7. Fordí­tott névelő. 8. Hatvan perc. 9. Kiváló karmester, az Operaház volt igazgatója (1887—1929). 10. A baglyok rendjébe tartozó madarak. 11. Kas betűi, kever­ve. 13. A versidézet második sora (zárt betűk: D, E, B). 15. Az egyik bolygó. 18. Magasra tartott. 21. Sajnál, fájlal. 23. Cremonai hegedűkészltő csa­lád. 24. I H O. 27. A földre hal­ló. 28. Kikötőváros az NSZK- ban. 35. Rétegként beborít. 37. Fölényeskedve figyelmeztet. 40. Figyeltet. 42. Ráncolt, redőkbe szedett. 44. Azonos mással­hangzók. 45. Finnország har­madik legnagyobb városa. 47. Különös nyomatékkai említ. 49. Hatévi egynemű betűi. 51. T ö I. 52. Fundamentum. 53. Alarm. 57. A látás szerve. 59. Megkü­lönböztetésül szolgál. CO. Nagy költőnk volt. 82. Tét betűi, ke­verve. 84. Az utca, út német rövidítése. 68. Azok a szemé­lyek. 87. Római 49. 88. Atmosz­féra, röv. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából kSzőljük. A 13. számban közölt ke­resztrejtvény megfejtése: Ha a fülemüle megszólal, a verebek abbahagyják a csiripolást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom