Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-01-17 / 2. szám
„Magyar egyházaink hitelveik alapján foglaltak állást a társadalmi átalakulás mellett” Beszélgetés dr. Bartha Tibor református püspökkel, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnökével, az Egyházak Világtanácsának nairobi nagygyűléséről Kenya fővárosában, Nairobiban december 10-én fejezte be háromhetes tanácskozásait az Egyházak Világtanácsának ötödik nagygyűlése, amelyen a magyar delegációt dr. Bartha Tibor református püspök vezette, akit a nagygyűlés megválasztott a Központi Bizottság tagjává. Hazatérése után felkerestük és megkértük: válaszoljon néhány kérdésünkre. — Püspök úr, milyen célok érdekében jött létre az Egyházak Világtanácsa? — Századunkban az egyházak ikörében különösen erőteljesen felszínre került az a mindig is élő vágy, hogy álljon helyre a keresztyénség megbontott egysége. A modern ökumenizmusnak ez a lelkülete hozta létre az Egyházak Világtanácsát. Kezdetben még az 1948-ban alakuló nagygyűlés idején is sokan azt remélték, hogy az egységért végzett fáradozások igen gyors eredményekre vezetnek. Időközben azonban meg kellett érteni, hogy a szervezeti és tanbeli egységet nem olyan könnyű megvalósítani, mint ahogy azt kezdetben feltételezték. Így ebben a már 286 tagegyházat számláló szervezetben egyre nagyobb teret kapott az egyesülés helyett az együttműködés gondolata, az egyes egyházak közös hivatásának kérdése. — Az Egyházak Világtanácsa nagy utat tett meg a megalapításától számított egy emberöltő alatt. Ezt az utat a megújulási vágy, az alapszempontok újrafelismerésére való törekvés jellemezte. E fejlődés során kerültek az Egyházak Világtanácsa érdeklődésének előterébe a szociálpolitikai problémák s velük együtt a ma élő emberiség sorskérdései. A magyarországi tagegyházak örömmel köszöntötték ezt a fejlődést, annyival is inkább, mert maguk is ezen az úton járnak és munkálni igyekeztek az Egyházak Világtanácsán belül is ezt a fejlődést. A keresztyénség bizonyos köreiben kezdetben heves ellenállásra talált minden olyan törekvés, amely a keresztyén hit etikai parancsai alapján az emberiség nagy problémáira igyekezett irányítani a figyelmet. Az említett fejlődés során azonban már a megelőző, 1968-ban tartott uppsalai nagygyűlés határozottan kifejezte, hogy a keresztyén hit nemcsak a túlvilági élet, az ember örök sorsa kérdéseire hivatott választ adni, hanem az időben, a történelemben, tehát a jelenben élő ember gondjait is hordozni tartozik. — Hogyan zajlott le a nairobi nagygyűlés? — Az Egyházak Világtanácsának 286 tagegyházát Nairobiban hétszáz küldött képviselte, s a megfigyelőkkel, szakértőkkel, az úgynevezett „testvéri delegátusokkal”, újságírókkal, helyi szervezőkkel, látogatóikkal együtt mintegy 2500-ra becsülhetjük a jelenlevők számát. A tanácskozásokat a plenáris üléseken elhangzott előadások vezették be, majd 'kisebb munkaközösségekben folytatódtak a tárgyalások. Külön bizottságok tárgyalták az alapszabály módosítását, az Egyházak Világtanácsa és a felekezeti világszövetségek, valamint a római katolikus egyház viszonyát, a következő időszak programját. Nyolcvan munkacsoportban többféle felekezetű és a legkülönbözőbb földrajzi térségből érkezett küldött találkozott rendszeresen egymással. A nagygyűlés jelentőségét kiemelte az a tény, hogy Kenyatta államelnök és a Kenyai Egyházak Tanácsa fogadáson látta vendégül a résztvevőket. — Mi jellemezte az elhangzott előadásokat? — A nagygyűlésen központi helyen szerepeltek az emberiség égető problémái, a fegyverkezés, az éhség, az egyes területeken mutatkozó túlnépesedés, a társadalmi igazságosság ügye, a népek felszabadulási törekvései és általában a nemzetközi helyzet minden időszerű kérdése. Mivel a nagygyűlésen a világ legkülönbözőbb térségeiben élő egyházak képviselői voltak jelen, érthetően nem egyetlen irányzat jutott kifejezésre. Jelentkeztek olyan törekvések is, amelyek igyekeztek visszatartani a keresztyénséget az ökonómiai, politikai felelősségvállalástól és azt az álláspontot képviselték, hogy az egyházak eszmecseréje és i tevékenysége szorítkozzék a lelki és individuális területre. A szocialista országokból érkezett egyházi küldöttek magatartása, szavai és állásfoglalásai tükrözték a társadalmi igazságosság megvalósulásával kapcsolatban szerzett eddigi tapasztalataikat. Ugyanakkor a nagygyűlésen érzékelni lehetett: még mindig akadnak olyanok is, akik nem akarják felismerni azt a tényt, hogy a szocialista világrendszer és az egyházak közötti jó együttműködés lehetséges. Minden 'különbözőség ellenére azonban biztató volt az ökumenikus közösség megtapasztalt ereje és az együtműködési készség sokasok jele. — Milyen döntéseket hozott a nagygyűlés? A határozatok egy része az Egyházak Világtanácsa további útjával és programjával foglalkozik. Ezekben igen erőteljes hangsúlyt nyert az igény, hogy mélyüljön el az ökumenikus közösség, a keresztyének és az egyházak élete tegyen hűségesebben bizonyságot hitéről, tegyenek meg mindent az emberségesebb emberi életért. A nemzetközi kérdésekben hozott állásfoglalások a leszerelés szükségességét hangoztatták. A személyi döntések során a nagygyűlés megválasztotta az új Központi Bizottság tagjait és az Egyházak Világtanácsa hat elnökét. Nagy örömünkre szolgál, hogy Nyikogyim metropolita személyében első alkalommal tölt be elnöki tisztet, a Szovjetunióban élő egyházak egyik vezetője. — Hogyan járultak hozzá a nagygyűlés munkájához és eredményeihez a magyar tagegyházak? — A nairobi nagygyűlés előtt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa angol nyelven is kiadott tanulmányi iratban juttatta kifejezésre álláspontját és szempontjait („Jesus Christ frees and unites" — Jézus Krisztus felszabadít és egyesít”). Ez jelentős érdeklődést és jó visszhangot keltett. Küldöttségünk, amelynek más egyházak részéről D. Káldy Zoltán evangélikus elnök-püspök és Laczkovszki János baptista egyházelnök, valamint dr. Prőhle Károly plrafesszor, ökumenikus Tanácsunk főtitkára voltak a tagjai — nagy egyetértésben, szorosan együttműködve, a három hét alatt igen sokat dolgozott. Dr. Tóth Károly atyámfia, mint a harmadik szekció alelnöke és jómagam, mint a fejlődés új dimenzióival foglalkozó albizottság elnöke a csoportos munka vezetésében is feladatot kaptunk, örülök annak is, hogy egyházam megtarthatta helyét a Központi Bizottságban. — Milyen feladatok várnak a magyar tagegyházakra a nagygyűlés után? — A magyar keresztyénségnek feladata marad, hogy hozzájáruljon a keresztyénségre, az emberiségre nehezedő problémák megoldásához, az új, igazságosabb világgazdasági rendhez és általában az igazságtalanná és elavulttá vált struktúrák felcseréléséhez. E kérdések megoldásához nagy erőfeszítésekre van szükség általában is, de a magyar tagegyházak részéről is. — Korábban egyes külföldi körök úgy vélték, hogy a magyar keresztyénségnek a társadalmi és politikai kérdésekben képviselt álláspontja csupán a politikai alkalmazkodás eredménye. Ma már világviszonylatban is megfigyelhető e vélemény módosulása, és sokan felismerték, hogy magyarországi egyházaink nem adták fel hitbeli bázisukat, hanem hitelvedk alapján foglaltak állást a társadalmi átalakulás mellett és az emberiség égető problémáinak megoldása érdekében. Sok kézzelfogható jel bizonyítja ezt. Így egyebek között az a tény, hogy a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának tagegyházai éppen az utóbbi három évtizedben vállalkoztak a Biblia modem magyar nyelvre való lefordítására. Az új fordítású Biblia hosszú esztendők fáradozásainak eredményeként a közelmúlt napokban hagyta el a nyomdát. Mint ismeretes, korábban a Brit és Külföldi Bibliatársulat adta ki a magyar Bibliát, ezt a jogot és kötelességet azonban 1949-ben átadták a Magyarországi Reformá-Dr. Bartha Tibor Novotta Ferenc felvétele tus Egyháznak. A Református Egyház más egyházakkal együtt, ökumenikus szellemben akarta betölteni ezt a feladatot és ezért indítványozta a Magyar Bibliatanács megalakulását. így a többi tagegyházunk is részt vett a Biblia új fordításában, amely annak a felismerésnek a jegyében indult el, hogy a nagyjelentőségű és évszázadokon át használt ősi Károli-fordítás többször nem revideálható jellegzetességeinek veszélyeztetése nélkül és egészen új fordításra van szükség. A fordítás munkáját református és evangélikus szakemberekből álló bizottságok végezték. Az ügy gondozásához segítséget nyújtottak ökumenikus fórumok is, de terhét elsősorban a Református Egyház hordozta. Az új fordítás nemcsak iaz ország határain belül élő egyházak használatára készült, hanem a Magyar Bibliatanács felajánlotta azt a külföldön élő magyar anyanyelvű protestánsoknak is. Elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy olyan fordításra van szükség, amelyet a felnövekvő nemzedékek könnyen megértenek és használnak. A karácsony előtti időszakban nagy örömére szolgált gyülekezeteinknek az új bibliafordítás megjelenése, ami engem is mérhetetlen örömmel tölt el. — Köszönöm a beszélgetést. A. A. KANADAI EST A MAGYAR TELEVÍZIÓBAN Új református templom épült Debrecenben Vendéglátónk — Kanada • Vendégünk — Kanada A kanadai televízió francia nyelvű műsorát, amelyet december 16-án délután öt és fél órán keresztül sugárzott a magyar televízió, nagy érdeklődés előzte meg. Nemcsak azért, mert a nálunk már hagyományos, s mindig sikeres nemzeti tv-estek sorában ezúttal először látogatott el hozzánk tengerentúli televízió; nemcsak azért, mert Kanada nagyvárosaiban mintegy százhúszezer honfitársunk él: közeli és távoli rokon, barát, ismerős, — hanem azért is, mert más nemzetek, népek történelmének, földrajzának, gazdasági és kulturális életének, hagyományainak, szokásainak megismerése mindig izgalmas fölfedezés, és hozzásegít egymás jobb megértéséhez. Az utóbbi években több mint harminc gondosan megrendezett nemzeti tv-est adott erre lehetőséget. A szocialista országok rendszeresített tv-estjei mellett a holland, a belga, a svéd, a svájci, az osztrák, az izlandi, a norvég, a finn televíziósok bemutatkozására került sor eddig Magyarországon. A kanadai és a magyar televíziósok kapcsolatának kiépítéséről azon a sajtótájékoztatón esett szó, amelyen részt vett Laurier Hébert úr, a CBC, a francia nyelvű kanadai televízió külügyi igazgatója és Aline Desjardins bemondónő, az est „háziasszonya”. A két ország televíziójának képviselői nemzetközi konferencián ismerkedtek meg közelebbről egymás munkájával és határozták el nemzeti estjük megrendezését. Egy következő alkalommal a kanadai tv munkatársai részt vettek a veszprémi tv-fesztiválon, itt megtekintették és kiválasztották a náluk bemutatásra szánt magyar produkciókat. Elsőként a magyar televízió vendégeskedett a múlt év tavaszán a kanadai tv francia nyelvű adóján. Az estre többek között meghívták Szinetár Miklóst, a MTV művészeti vezetőjét és Berkes Zsuzsa bemondónőt. Mint Hébert úr elmondotta, a hatórás magyar műsor, amelyet nemcsak Kanadában, hanem egész Amerikában lehetett fogni, feltűnő sikert aratott. Aline Desjardins Berkes Zsuzsa A magyar tv-nézök százezreit Berkes Zsuzsa, az est magyar háziasszonya üdvözölte, és bemutatta Aline Desjardins kisasszonyt, a kanadai ,,háziasszonyt", akit hazájában a francia tévéhálózatok királynőiéként emlegetnek. Könnyűzenei összeállítással kezdődött a műsor; a népszerű rockénekes, Claude Dubois a szerelemről és az élet szépségeiről énekelt. Majd az algonkin indiánok szájhagyomány útján terjedt meséje. Inon, a tűz legendája című rajzfilm következett. És megismerkedtünk Kanada jelképével, az ország címerét is díszítő juharral. Aztán kisfilmek segítségével keresztül-kasul bebarangoltuk a fantasztikus méretű ország hegyeit és folyóit, jártunk az Északi-sark különleges világában, amelyben növények és állatok képesek alkalmazkodni a szélsőséges éghajlathoz. Megtekintettük nagyvárosait és kis településeit, gyárait és egyetemeit, tudományos intézeteit és sportpályáit, mezőgazdaságát és építészetét, divatszalonjait és éttermeit. A Quebec 1759 című dokumentumfilm készítői pedig visszavezettek minket a múltba, Kanada történelmébe. Az est befejező műsora a tánc, a dal, a zene nyelvén a nemzetköziséget jelképezte; egy kanadai együttes mutatkozott be, amelynek alapítója, művészeti irányítója, Michel Cartier húszegynéhány évvel ezelőtt együtt tanult Rábai Miklóssal, az Állami Népi Együttes nemrég elhunyt vezetőjével — Magyarországon. „A kanadai televízió rövidfilmjeinek készítői nemcsak mesterségbeli tudásukkal szolgáltak rá az elismerésre, hanem azzal a képességükkel is, hogy még a legkomolyabb témáról is bizonyos szellemes derűvel beszéltek, anélkül, hogy azzal annak jelentőségét egy csöppet is megrövidítették volna’’ — írta a többi közt a kitűnő műsorról egyik napilapunk kritikusa. Ami pedig a két ország tv-kapcsolatainak további kiépítését jelzi: koprodukciós tv-film készül, kanadai főszereplővel. A rendező: Makk Károly. H. M. Jelenet az Inon. a tűz legendája című rajzfilmből Október 31-én, a reformáció évfordulóján új, 300 férőhelyes templomot szentelt fel Debrecenben dr. Bartha Tibor tiszántúli református püspök. A modern stílusban épült templom tervezői szem előtt tartották a református hagyományokat: a puritán egyszerűséget és a harmonikus szépséget. Az új templom — amely a volt Egyetemi Templom helyett épült — központi fekvésű téren áll. A városi közlekelési eszközökkel könynyen meg lehet közelíteni. A templom mellett háromszobás, összkomfortos lelkészlakást építettek és külön egy egyszobás lakást, a segédlelkész számára. Mind az új templom, mind az új lelkészlakások építésének költségét az állam fedezte. Az új debreceni templom — a modern építészet követelményei szerint. Lent: Puritán egyszerűség — belülről is 6
