Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-06-05 / 12. szám

vetkezeti tagság esze, aka­rata érvényesül a szövetke­zeti demokrácia segítségé­vel. 'A derűlátás minden­képpen indokolt. Az utób­bi másfél évtizedben vég­zett diplomások és techni­kusak közül például ma már ötvenezren dolgoznak a mezőgazdaságban. Ám a miniszter figyelmeztetett: a nagyobb üzemi méretek, a szakosítási tendenciák az üzemszervezés még maga­sabb színvonalát igénylik. Az idén, mondotta, kétez­ren fejezik be tanulmánya­ikat az agráregyetemeken és főiskolákon, kívánatos te­hát, hogy ők is nagy tapasz­talaté szakemberek mellett bontakoztassák ki képessé­geiket. Még egy fontos kérdés. Az ötödik ötéves tervben a korábbi ötvenről 59 száza­lékra módosul a mezőgaz­dasági gépberuházások ará­nya. Dr. Romány Pál ígé­retet tett arra, hogy már az idén meggyorsítják a nagyteljesítményű trakto­rok beszerzését, igénybe vé­ve a tőkés importot is. A célok, — láthatjuk — nagyok, mert ezt kívánja az ország érdeke. Az elmon­dottakon kívül hadd említ­sünk néhány fontosabb fel­adatot: öt év alatt 15 ezer hektár nagyüzemi szőlő, 35 ezer hektár gyümölcsös te­lepítése, az állatállomány gyarapítása érdekében 38 milliárdnyi beruházás meg­valósítása, a már eddig is 450 ezer hektár öntözött te­rület további növelése. Mi a garancia, hogy tet­tekre válnak a tervek? A magyar mezőgazdaságban dolgozók erősödő érdekelt­sége, mind magasabb élet­színvonala, és a társadalom kollektív figyelme, amely a kormány agrárpolitikáját, a tudomány segítőkészségét, a gondok nyílt megtárgyalá­sát éppúgy magába foglal­ja, mint a városi ember aggódását, örömét: „J61 van, esik már, meglesz a kenyerünk.” Csatár Imre kukoricát takarítottak be hektáronként. Nemrég hagyta jóvá a kormány a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés alapító okiratát, amely elsősorban a tej- és hús­termelésre szakosodott. Be­számolójában a miniszter is említette, de hozzáfűzte: bízunk 'bennük, ám több tejet, húst bevált módsze­rekkel is kell tudni produ­kálni. Ennek érdekében dolgozta ki, és valósítja meg a kormány az úgynevezett szarvasmarha-programot, a­­mely a magyartarka-áílo­­mányra alapozva, a felvá­sárlási árak rendezését is magába foglalva, a rétek hozamáról sem lemondva, új takarmánybázisokat is teremtve, a különféle mel­léktermékek hasznosításá­val, olcsóbb istállók létesí­tésével is minél előbb ered­ményeket akar felmutatni. Bugac-pusztán Az elmúlt öt esztendőben a mezőgazdasági termelés­nek valamivel több mint egy harmada származott a kisárutermelőktől. Az új terv hasonló eredményeket vár tőlük. Termékeik nél­külözhetetlenek az or­szág ellátása és az export szempontjából. A sertéshús 50 százaléka is a kisáru­­termelésből származik. A termelési biztonság ideigle­nes megingását máris meg­sínylette a húsellátás. De nemcsak gazdasági, hanem politikai-társadalmi okok is indokolják a kisáruter­mel ők felkarolását. Hiszen kiskertek megmunkálása, a munkások és alkalmazottak szabadidő-eltöltésének is egyik módja, a nyugdíja­sok egy részénél pedig fenn­tartja az aktivitást és a társadalmi hasznosság érze­tét. A termelőszövetkezeti — Fehérváry Ferenc felv. tagoknál, meghatározott körben (szarvasmarha és sertéstartás, zöldségterme­lés), növeli a nyugdíjala­pot, és így javítja az öreg­kori megélhetést. A kor­mány tehát differenciált módon — a felvásárlási árak javításával, adó- és hitelpolitikával, úgy is, hogy a nagyüzemi gazdaságokat arra ösztönzi, siessenek se­gítségükre — termelési kedvüket kívánja tovább erősíteni. Anyagi támogatás és be­ruházás nélkül nincs fej­lődés. Mégis a célok való­­raváltásánál az emberi té­nyezők a döntők. Mert hi­szen a tartalékok — a ta­lajerő fokozása, új fajták genetikai képességének fel­ismerése, és egyebek — csak akkor kerülnek felszínre, ha a vezetők felnőnek a fela­datokhoz, ha a termelőszö-A kiskunsági öntözőrendszer a magasból MTI — Bajkor József felv. BNV -1976 Vinyica között épülő 750 kilovoltos távvezeték egyik eleme ott áll a főbejárat mellett. Tövében azok a gépek, amelyekkel az ilyen nagyfeszültségű távvezeték-rendsze­réket építik. Egymás mellett a gép és terméke. Hasonló elrendezést találhatunk az A pavilonban: a számítógépek mellett a szakemberek megismerkedhetnek a gépekbe be­épített tudással — a ,^software”-rel — is. A magasfokú gépesítés, az automatizáció mindenütt megtalálható a vá­sáron — igazán sikerre csak a nagy műszerezettségű szá­mítógépes vezérlésű gépek számíthatnak: mint a Csepel Művek NC-vezérlésű szerszámgépei vagy a Medicor azonnal diagnosztizáló orv ősi táskája, amely egy egész állomás munkáját képes elvégezni. De automata, fél­automata gépekkel, felszerelésekkel jelentkeztek a kül­földi kiállítok is. Nyugati partnereink közül Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság állított ki a legnagyobb területen. Meg kell említeni, hogy nőtt a vásáron részt­vevő nyugati partnerek száma: Ausztrália, Finnország, Kanada és Norvégia most vesz részt először a tavaszi BNV-n. Hullámzik a tömeg a pavilonok között. Mire ezek a so­rok a nyomdába kerülnek, már a félrmlliomodik látogató is belép a vásár területére. Délelőtt a szakemberek, dél­után a nagyközönség előtt nyílnak meg a kapuk. Telnek a vásár hétköznapjai — erről tudósít Novotta Ferenc képriportja. S. P. J. A Medicor nagydíjas miniszámítógé­pes diagnosztikai táskája A TU—144 szuperszonikus repülőgép modellje A „RÁBA-Steiger” kooperációban készült trak­tor

Next

/
Oldalképek
Tartalom