Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-01-17 / 2. szám
1 A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői az újév alkalmából jó kívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének MTI — Szebellédy Géza felvétele Államháztartásunk 1976-ban Magyarországon a családok általában nem szokták egy évre előre beosztaná a jövedelmüket, csak ha kocsira, lakásra, nyaralásra tesznek félre, azt kezelik havonta elkülönítve, illetve rakják be a takarékba. Ahol a béreket és jövedelmeket havi átlagban számolják, mint általában a kontinentális Európában, ott a családi háztartások egy hónapra terveznek. Angliában, Amerikában és azokban' az országokban, ahol az éves jövedelmeket tartják nyilván. bizonyára más a helyzet. Az államok azonban szükségszerűen költségvetési években gazdálkodnak, ami egyrészt meglehetősen hagyományos. másrészt pedig a jelen helyzetben, a gyorsan változó világgazdasági körülmények között mindenképpen szükségszerű. A tervgazdasági rendszerben élő szocialista országok hosszabb távra tekintenek előre, ezért is állítanak össze ötéves, vagyis középtávú, és 15—20 éves, azaz távlati terveket, mégsem nélkülözhetik az éves terveket és az ezen alapuló költségvetést. Mi a különbség az éves terv és az éves költségvetés között? A célokat és törekvéseket elsősorban a terv tartalmazza s az ország vállalatai, szövetkezetei ennek megfelelően szervezhetik meg termelésüket, irányozhatják elő beruházásaikat. A költségvetésben pedig a kormány részleteiben is meghatározza a terv végrehajtásának feladatait és a pénzügyi kereteket. Az országgyűlés decemberi ülésszakán Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő az 1976-os költségvetést, amely szerint a teljes bevételi előirányzat az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint hárommilliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek 1976-ban csaknem kilenc százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint 1975-ben. A népgazdaság erőforrásait 1976-ban a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozására, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására, az export menynyiségének növelésére, minőségének és szerkezetének, egyszóval gazdaságosságának javítására kell összpontosítanunk. Céljaink az 1975. évivel csaknem azonos ütemű gazdasági fejlődést, de a jövedelmek felhasználásában változásokat kívánnak meg; a beruházások színvonala csak alig valamivel lehet magasabb, a készletnövekedésnek pedig mérséklődnie kell. Az 1976. évi terv fontos társadalompolitikai feladatnak tekinti, hogy tovább emelkedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak életkörülményei. A növekedés üteme azonban az 1975. évinél szerényebb lehet. A terv szerint a lakosság pénzbevételei kilenc százalékkal emelkednek, ezen belül a nominálkeresetek átlagosan 6—6,5 százalékkal nőnek. A központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttesen 4.5 százalékkal emelhetik a fogyasztói árszínvonalat. Az egy főre jutó reáljövedelem három százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 1,5 százalékkal lesz magasabb az 1975. évinél. A reáljövedelmek és reálkeresetek tervezett ütemű növekedését az 1976. évi terv intézkedései és a szabályozó rendszer módosításai teszik lehetővé. Emelkedett, illetve emelkedik a bölcsődék és óvodák dolgozóinak, valamint a papíriparban több műszakban foglalkoztatottak bére. Emelkedik a nyugdíjak rendszeres évi növekedésének alsó határa. Folytatódik a munkaidőcsökkentés az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közlekedés területén. Csökken a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a nyugdíjkorhatár. A terv — folyó áron számítva — a kiskereskedelmi forgalom 9—9,5 százalékos növekedését irányozza elő. A termelő és a kereskedelmi vállalatok részére előírja a kiegyensúlyozott, javuló színvonalú áruellátást. Jelentősen növekszik a lakásépítésre fordított összeg, amelyből mintegy 82 ezer a magánlakás. Az egészségügyi és szociális ellátást javítva, a gyógyintézetek 2900 ággyal bővülnek. A járóbeteg-ellátás közel hatvan általános és gyermekorvosi körzet, valamint további ötszáz szakorvosi napi munkaóra megszervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3600 hellyel bővül. A szociális otthonok férőhelyeinek a száma 540- nel növekedik. A terv kiemelt feladatnak tekinti az óvodák. az általános iskolák és a szakmunkásképzés fejlesztését. Az óvodai férőhelyek száma várhatóan 14 ezerrel nő, s az óvodában elhelyezett gyermekek aránya nyolcvan százalék fölé emelkedik. A körzeti iskolahálózat új általános iskolai osztálytermekkel bővül. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. A terv és a költségvetés céljai reálisak, s megvalósításukkal, az új középtávú terv első két évének gazdálkodási eredményeivel, döntően hozzájárulunk az V. ötéves terv teljesítéséhez. Aczél György miniszterelnök-helyettes az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ACZÉL GYÖRGY: EGY ELMARADT VITA HELYETT (Részletek az V. fejezetből) 1972-ben Alain Peyrefitte úr, az UDR akkori főtitkára vállalta, hogy nyilvános vitát folytat Aczél Györggyel. A vitát azonban Alain Peyrefitte úr lemondja. Jacques de Bonis, a France Nouvelle című francia lap munkatársa a vita elmaradása után interjút készített Aczél Györggyel, s az interjú anyagából készült könyv most egyidejűleg jelent meg franciául és magyarul. Lapunk előző számában a IV. fejezetből közöltünk részleteket, most az V. fejezetből adunk közre szemelvényeket. Kérdés: — A szocializmus divatos szó. Franciaországban jobbról is, balról is sokan használják. Ez nem zavarja önöket? Válasz: — Most már csak az számít valamirevaló politikusnak, aki a szocializmust emlegeti, akár a színéről, akár a visszájáról. Nézze meg, kérem, mennyit változott a „forradalom” fogalma. Valaha jobb polgári körökben sértésszámba ment. Ma minden kis puccs, államcsíny a „forradalmat” írja zászlajára, sőt mindjárt a „szocializmust”. Az idők jelei Mondok egy példát. Nálunk az 1956-os ellenforradalom idején hetvennél több különböző párt és szervezet született. És majd mindegyik — még azok is. amelyek reakciósokat és fasisztákat tömörítettek — gondosan ügyelt arra, hogy szocialistának, vagy forradalminak nevezze magát. Jellemző, nem? — Vannak, akik azt állítják, hogy az Önök szocializmusa a fogyasztói társadalomnak valamiféle új változata... — A „fogyasztói társadalom” fogalmát nyugati ideológusok alkották, és ez a fogalom véleményem szerint kétszeresen is megtévesztő. Egyrészt, mert — a sokféle súlyos és megoldatlan szociális problémán kívül — elleplezi az egyre növekvő távolságot a valódi szükségletek és a kapitalizmus erről kialakított értékrendje között. Másrészt, mert az embereket a vegetatív élet korlátái közé szorítja — még azokat is, akiknek anyagi szükségleteit a legfejlettebb tőkésországokban viszonylag magas színvonalon elégíti ki. A mi fogyasztási politikánk célja: az életszínvonal emelése, az anyagi igények és a termelőmunka emberibbé tétele, az egész társadalom kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása. A fogyasztói társadalom csak a nyárspolgárok, filiszterek eszményképe, akiket — József Attila szavaival — „széjjelkapkod a sors, mint a füstöt a szél”. A holnap a ma valóságából nő ki, de semmiképpen sem reális a mai valóságot a jövő mércéjével mérni. Mert mi az úgynevezett „szélsőbaloldaliak” — és mások — receptje? Végv egy történelmileg hátrányos helyzetből indult társadalmat, államot, országot, tagadd le a tényeket, álcázd az évszázados lemaradást, ne vedd figyelembe a nehéz küzdelmek árán elért jelentős eredményeket, hanem csak állapítsd meg: még messze vannak attól, amit önmaguk számára történelmi célként kitűztek. Aki jól ügyeskedik, még meg is téveszthet egy-egy embert. A „balos” frázisgyártók például (akik más dallamra ugyan, de a burzsoáziától megszokott szöveget fújják), nem veszik figyelembe, hogy milyen állapotban volt Magyarország a felszabaduláskor, a negyedszázados fasiszta uralom után. Néha még azt is halljuk tőlük, hogy Magyarországon nem a munkásosztályé a vezető szerep. Mert nem osztogatnak maguknak kiváltságokat? Mert kevesebbet keresnek, mint a gyárigazgatók vagy a kiemelkedő tudósok? Ez igaz. A munkások nem kérnek első osztályú vonatjegyet a szocializmusba. Mert a munkásosztály a szocializmust nemcsak önmagának, hanem az egész társadalomnak kívánja megteremteni. Ezt nehezen érti meg az, aki polgári ideológiákban gondolkodik. — A „szocialista" jelző, amelyre Magyarország büszke, másoknak, akik nem a baloldalon állnak, problémát okoz. Például Alain Peyrefitte úrnak, aki a George Marchais-val folytatott televíziós vitaműsor alkalmával a következőket jelentette ki: „A szocialista világ kifejezés — nyelvi visszaélés. Játék a szavakkal. Önök kisajátították a keleti országok számára a szép szocializmus szót, amely egyértelmű a társadalmi igazsággal. Ügy vélem, nem igazságos, hogy ezzel a reményt keltő szóval olyan országok éljenek vissza, amelyek erre a minősítésre érdemtelenek." — Ez tehát azt jelentené, hogy a nagyburzsoázia politikusai és ideológusai készek volnának elfogadni egy más jellegű szocializmust? Természetesen nem. Mert a „szocializmus” szót csak úgy „rehabitálják”, számukra csak akkor válhat szalonképessé, ha megfosztják valódi jelentésétől. Fura szocializmus volna az, amely jól megfér az alapvető termelőeszközök magántulajdonával, az ember kizsákmányolásával, a tőkés monopóliumok hatalmával! Peyrefitte úrnak alkalma lett volna, hogy a magyar televíziónézők milliói eiőtt kifejtse, mit is ért a „szép szocializmus” fogalmán. Mégis visszautasította, nem élt a lehetőséggel. Kár ... A szocializmus Magyarországon és a többi országban is, ahol épül, vagy felépült, nem bizonytalan törekvés, elvont erkölcsi cél, hanem valóságos, élő társadalom, dinamikus fejlődéssel, botlásokkal, nemegyszer drámai küzdelmekkel. de mégis nagyszerű eredményekkel! „AMAGYAR ES NEMET NÉP ELMÉLYÍTÉSÉN AKARUNK MUNKÁLKODNI!’ Kölni vendégek a Magyarok Világszövetségében Egon Arthur Schmidt úr, a kölni Német—Magyar Társaság elnöke, az NMT lapjának, a „Horizont"-nak főszerkesztője, a feleségével és Balázs Pál Ferenc, az NMT gazdasági vezetője és a Horizont felelős kiadója, a feleségével két hetet töltöttek hazánkban. Schmidt úr a legmelegebb elismerés hangján beszélt magyarországi tapasztalatairól: — Nincs még egy ilyen világváros, ahol a centrumtól félórányi járásra hegyek és friss levegőjű, gyönyörű erdők várják a szabadba vágyókat. Megkapott az utcák rendkívüli tisztasága, az autósok udvariassága, s az is, hogy a széles, nyílegyenes utak mentén milyen gyönyörű fasorok húzódnak. És a Metró! A mozgólépcsők gyorsak, kényelmesek, a szerelvények rendkívül sűrűn követik egymást. Schmidtné megjegyezte: — Engem különösen elbűvölt a pesti Operaház gyönyörű épülete és az énekesek ragyogó énekművészete és mesterségbeli tudása és Kovács Margit kerámikusművész szentendrei műterme. Mindegyik alkotása csupa élet, eleven lüktetés; órákat el tudnék tölteni előttük, hogy kigyönyörködhessem bennük magam. És a Vasas Művészegyüttesének előadása a Fővárosi Művelődési Házban is felejthetetlen élmény marad. Schmidt úr beszámolt a kölni NMT munkájának az eredményeiről. — A december 12-i „Arany Toll” ünnepségünk keretében megjelent körünkben Stuttgart főpolgármestere is, aki meggyőződve munkánk fontosságáról s eredményességéről, kijelentette: „Hamarosan Stuttgartban is megalakítjuk a Német—Magyar Társaságot.” Hazatérésünk után előadásokat tartok Társaságunk ülésein és baráti körömben is örömmel mondom el majd tapasztalataimat. Nagy munka vár ránk otthon Kölnben: az NSZK-ban rengeteg olyan német él, akinek a férje, vagy a felesége magyar. A Horizont hasábjait arra használjuk majd, hogy a gyerekeikkel megismertessük apjuk vagy anyjuk szülőhazáját, annak történetét és rendkívül gazdag kulturális értékeit. Szorgalmazni fogjuk lapunkban, hogy minél több fiatal látogassa a magyar nyári táborokat, és személyesen is meggyőződhessen róla: mi. német felnőttek színigazat írtunk Magyarországról a Horizontban. Elő akarjuk segíteni Kölnben is és az NSZK más városaiban, hogy minél többen tanulhassanak magyarul. A Magyarok Világszövetsége minden erkölcsi és tárgyi segítséget megígért. Szeretnénk Kölnben és az NSZK más városaiban is minél több magyar művészegyüttest, zenekart és szólistát vendégül látni. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel a magyar és a német nép barátságának elmélyítésén akarunk munkálkodni! -Hunyady József Baráti beszélgetés a Magyarok Világszövetségében kölni vendégeinkkel. Dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára, Molnár István, az MVSZ főtitkárhelyettese, Lelkes Lajosné, az MVSZ főmunkatársa, Sipka Ferenc, az MVSZ titkára, Balázsné asszony, Balázs Pál Ferenc, az NMT gazdasági vezetője és a Horizont felelős kiadója, Schmidtné asszony és Egon Arthur Schmidt, az NMT elnöke, a Horizont főszerkesztője Novotta Ferenc felvétele Pethő Tibor
