Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-05-08 / 10. szám

flirr- .I”t th? Line*, tfut /hew ihr Fiit C .tut tftoji •Jh.it I htit thy Or ACC .11.11} low. brighter bee i • i%i Fllt'C-Öi/.-.-nen.-} .inJ Fotilc ~ Oi crthr.-wc* Or~S.ll> AJCS.mu.k CtriUtzeL b\ ehee—r^ Acit 'it I* tfn Sj-irii.an.l rr ;{ Clcrjf C\i> • , Si,lieu art Br.tjsc without, but CfOl.ic WithtrC. John Smith kapitány. Hondius világ­­történelmének angol nyelvű változata alapján KNIGHTED FOK VALOR IN TRANSYLVANIA. HUNGARY CAPTAIN JOHN SMITH ■ ELFED TO SUSTAIN 001 CBltSTIAN WAT OF LIFE IT DEFENDING THE CA1FATHIANS FtlOt TO HIS FOUNDING THE FUST IEHESENTATIVE G0VE1NNENT IN THE NEW W0ÍLD...DEDICATED ON THE 35Sti AMNlVElSAlY OF HIS LANDING, tit mneii-imaui rmtmei Amerikai magyarok emléktáblát állítot­tak John Smithnek JOHN SMITH KAPITÁNY KALANDJAI ERDÉLYBEN A XVII. SZÁZAD ELEJÉN Napjainkban nemcsak a tör­ténészek, hanem az egyszerű ér­deklődők is elég sokat hallanak azokról a magyarokról, akik tá­voli földrészekre vetődtek el, vagy kalandvágyból, vagy fel­fedezőként. Voltak, akik gazda­sági okokból költöztek más or­szágba és ott le is telepedtek. Voltak, akik politikai okokból emigráltak — emlékezzünk csak a Kossuth-emigrációra Ameri­kában. Mindeddig azonban igen keveset olvastunk azokról a kül­földiekről, akik a történelmi múlt során Magyarországon jár­tak, sőt, itteni élményeik, ka­landjaik története írásban is fennmaradt. / A 17. század felettébb kalan­dos életű alakja volt John Smith, aki 1580-ban született az angliai Lincolnshire-ben. Tizen­öt éves korában elszökik hazul­ról és felcsap tengerésznek, majd Franciaországon és Hol­landián át megérkezik Grazba, ahol a törökök ellen készülődő olasz, spanyol, vallon és fran­cia had főhadiszállása van. Megismerkedik Volda ezredes erdélyi nemessel, aki Smitht elindítja a katonai pályán. Smith 1601-ben részt vesz Székesfehérvár visszafoglalásá­ban. A csata után a sereg há­rom részre oszlik, s 6 Voldával együtt Erdélybe siet, Basta ge­nerális segítségére. Volda azon­ban különböző meggondolások alapján Basta ellenfeléhez, Bá­thory Zsigmond fejedelemhez pártol. John Smith vele tart. 1601. augusztus 3-án Gorosz­­lónál vereséget szenvednek Bá­thory csapatai, s ezután Basta generális egyre kegyetlenebb eszközökkel kormányozza az el­foglalt területeket. A Báthoryt támogató nemesek birtokát el­kobozza, sok nemest kivégez­tet; egy-egy városban — pél­dául Kolozsvárott — szabad rablást engedélyez katonáinak. Volda és Smith 1602 február­jában érkezik Brassóba. Bá­thory és Basta között már lét­rejött a fegyverszünet, s Basta hajlandó visszavonni német csa­patait Erdélyből, ha Báthory ki­veri onnan a Basta táborába tartozó hajdú csapatokat, ame­lyektől a generális már szeret­ne megszabadulni. 1602. március 20-án Csáky generális seregé­hez csatlakozva Smith részt vesz az egerbegyi csatában, ahol szétverik a hajdú csapatokat. Június 11-én Smith ott van a torockói ütközetben. Báthory megpróbálja visszaszerezni egész Erdélyt, de a tövisi csa­tában Székely Mózes generális vereséget szenved. Smith itt is jelen van. A szétvert csapatok egy része csatlakozik Basta se­regéhez. Köztük találjuk John Smith-t is. Üj ellenfél tűnik fel: Basta serege most már „az Oláhor­szágba visszatérő negyvenezres török, tatár és moldáviai sereg ellen harcol.” 1602. november 18-án az ütközetben mintegy 25 ezer tatár esik el, de a keresz­tény had mégis megfutamodik. A csata után a sebesültek kö­zött a tatárok foglyul ejtik John Smitht, aki rabszolgaként Kon­­statinápolyba, majd Tatáror­szágba kerül. Innen, kalandos úton-módon, megszökik. A Ta­­nais, azaz a mai Don folyó part­ján fekvő Axopolis városában végül menlevelet kap, amely­nek segítségével szabadon utaz­hat Moszkovián és Lengyelor­szágon át. Csakhamar ott lát­juk Erdélyben, az ismerős Nagyszeben városában. Báthory Zsigmond fejedelem megerősíti Smith nemességét és nemesi cí­merét, amelyben három levá­gott török fej és kard látható — hajdani párviadalai jeleként. Smith továbbutazik Morvaor­szágon, Németországon és Spa­nyolországon át vissza szülő­földjére, Angliába. De itt sem marad sokáig. 1607. május 13-án Newport kapitány három hajója kiköt Amerikában a James folyó mo­csaras partján. A telepesek új otthont remélnek az új föld­résztől. Köztük van John Smith is. Elnevezi a földet New Eng­­landnak, azaz Üj-Angliának. Erődítéseket épít, hadigépeket szerkeszt, hogy visszaverjék az indiánok meg-megújuló táma­dásait. Aztán az új település­ből, Jamestownból kiindulva felderítő expedíciókat szervez. Az indiánok elfogják, de a törzs­főnök lányának, Pocahontasnak regényes vonzalma és közben­járása kiszabadítja. (Pocahon­­tasról és John Smithről egyéb­ként nagysikerű ifjúsági kaland­regények születtek Rónaszegi Miklós tollából.) Angliából újabb telepesek ér­keznek, és Smith ellen megin­dul az aknamunka, ármányko­dás. Árulással vádolják. Igye­keznek eltenni láb alól. Végül egyik hajóútja alkalmával a kabinban, ahol alszik, meggyul­lad a lőporos zsák, és Smith súlyos égési sebeket szenved. Félig ájultan sikerül megmene­külnie, s vízbe vetnie magát. A következő pillanatban a ka­bin felrobban. Egy hajó éppen hazafelé in­dul Angliába, Smith sebesül­ten, csalódottan hazatér. Ang­liában hal meg 1681-ben. Mindezeket John Smith ön­­életleírásából tudjuk, amely True Adventures and Observa­tions Captain John Smith in Europe, Asia, Africa and Ame­rica from Anno Domini 1593— 1629 címen jelenik meg Lon­donban, 1630-ban. (John Smith kapitány igaz utazásai, kaland­jai és megfigyelései Európában, Ázsiában, Afrikában és Ámeri­­kában az Úr 1593. esztendejé­től 1629-ig.) Kortársai kételked­nek Smith leírásainak a hiteles­ségében és szavahihetőségében. 1685-ben azonban Henry Whar­ton angol történész latin nyelvű könyvet ír John Smith, egy an­gol katona igazi élettörténete, és ebben igazságot szolgáltat Smithnek. Wharton könyve 1957-ben, Jamestown megalapí­tásának 350. évfordulóján jele­nik meg először angolul. Fordí­totta; Laura Polanyi Striker. Laura Polanyi Striker, azaz Strikerné Polányi Laura törté­nész doktorátusát a budapesti egyetemen szerezte, 1903-ban a nők közül szinte elsőként. A Sta­tisztikai Hivatal könyvtárosa­ként dolgozott, mint Szabó Ervin neves szociológus és könyvtár­­igazgató munkatársa, s ő ve­zette be a decimális rendszert a magyar könyvtárakban, ő szerkesztette a Brüsszelben ki­adott Bibliographie Economica Universalist. Részt vett a fe­minista és a békemozgalom­ban az első világháború idején. Tagja volt az osztrák küldött­ségnek az 1917-es stockholmi békekonferencián. 1939-ben te­lepedett le Amerikában. John Smith élettörténetének magyar vonatkozásait Polányi Laura derítette fel, és egyez­tette a korabeli és az újabb tör­ténettudomány forrásaival. Ta­nulmányát Bradford Smith (csak névrokon!) történész könyve közli, amely széles körű kutatások alapján igazolta Smith önéletírásának a hiteles­ségét. Strikerné Polányi Laura 1959- ben halt meg az Amerikai Egyesült Államokban. Munkás­ságát így értékelte Allan Ne­­vins, amerikai történész pro­fesszor : „Dr. Striker kettős szolgálatot tett. Kiemelt a feledésből egy fontos angol életrajzi munkát, s ami még fontosabb, hozzáértő és fáradhatatlan kutatással be­bizonyította, hogy bármilyen hihetetlennek látszanak is John Smith kapitány ifjúkori kaland­jai, mégis igazak. Dr. Striker a bátor és romantikus figurát oly meggyőzővé tette, mint amilyen az még soha nem volt, Mind­nyájan adósai vagyunk, akik csodáljuk az első nagy virginiai hőst." Apostol András Hu three (male Conítdi Cíap 7 Hu tncounttr wifftTVR£ASHAWl&p 7. Egyik párviadala Üj-Angliába csábító plakát 1609-ből. Barbara Kaye Green­­leaf: America fever (Amerikaláz) című könyve alapján Nova Britannia* OFFERING MOST Excellent fruites by Planting in V irginia. Exciting all fuch as be well affetfted to further the fame. Printed for St u v ■ l Micha u, and areYo bciold at his Shop in Pauls Church-yarded the Signc of die Bui-head. I 6 op. John Smith megszabadul a tatár fogságból Üjháziék távozásával New Buda nem szűnt meg, sőt, mintha a telep átmenetileg még meg is erősödött volna. Xántus János, aki 1854-ben ott járt, naplójában leírja, hogy addigra 50 mérföldes körben egy talpalatnyi üres hely nincs. A közelben már két gőz-, és négy vízimalom őröl, három mérföldre van gyógyszertár és két orvos. Két mérföldre bolt: „A kivándorlók sora végét nem éri. Na­ponta számtalanok utaznak nyugat felé, kik mindent meg­vesznek, ami csak eladó... A bal parton felnyúló hegyek mögött Takács, volt huszárkapitány lakik, hozzá északra, 10 mérföldnyire Madarászék vannak. A várossal szemben, a jobb parton felemelkedő erdőség Majthényi Józsi tulaj­dona ... A legszélső, egyszersmind egyedül álló az éjszaki oldalon a postaház... A hozzá legközelebbi Berzenczey Tamás szíj- és nyereggyártó lakása, azután következik a grocery, azaz bolt, hol minden kapható. Magyarok bírják társaságban, kik hetesen felváltva kezelik az eladást. Van még egy kovács, egy asztalos, egy orvos, s két amerikai bőrkereskedő ... Mintegy 300 indián család táboroz a vá­ros körül, kik élénk cserekereskedelmet űznek. A házak mind deszkából építvék, fehérre festvék, igen jól néznek ki... Kevés tőkével itt roppant vagyont lehetne szerezni még .. Xántus kétségtelenül túloz és rózsásabbra festi a hely­zetet, mint volt valójában, de annyi bizonyos, hogy a te­lep életképesnek látszott, noha lakói sokat perlekedtek is egymással. Végzetük mégsem ez lett, inkább eredendő al­kalmatlanságuk arra, hogy állják a versenyt a beáramló német és ír parasztok nagyobb munkabírásával és szerve­ző-, társuló képességével. A feudális-nemesi szellemben nevelt magyar birtokosok, ha megfogták is a kapa végét, elmaradtak a több polgárosodási tapasztalattal és kész­séggel rendelkező nyugat-európai bevándorlók mögött. Az első csapást a polgárháború jelentette New Budán. A lehetőség, hogy újra azt csinálják, amihez egyedül ér­tenek — a katonáskodást, a kardforgatást — sok magyart vonzott a harcterekre, ahonnan többé, ha életben marad­tak is, sohasem tértek vissza New Budára. Az idősebb, megállapodottabb telepesek azonban ha fogyatkozó erő­vel is, még kitartottak. Újházi László 1853 augusztus végén ért San Antóniába, Texas déli részén, közel a tengerhez. Árverésen vásárolt birtokára azonban csak a következő év márciusának vé-Dr. Strikerné Polányi Laura Novotta Ferenc reprodukciói Flamingók gén tudott kiköltözni, mert háza nem volt. A szomszé­dos legelóterületen álló öreg épületet vette meg és hozta rendbe, utána évekig húzódó alkudozásra kényszerült a terület tulajdonosával, hogy a földet megkaphassa tőle. Más birtokügyek is nehezítették gazdasága gyors fejleszté­sét; mégis lassan-lassan gyarapodott. Pedig a remélt „föl­di paradicsom” helyett újabb természeti csapásokkal kel­lett szembenéznie. Míg Iowában a szokatlan hideg tá­madt rá, itt a szárazság: volt esztendő, hogy egyetlen csepp eső nem esett! Sok kárt okoztak a marha- és lótol­vajok is, akik az elkötött állatokat többnyire Mexikóba hajtották át. Itt valóban a vadnyugat törvényei uralkod­tak ... Megkísérelt új magyar telepit létrehozni, hogy leküzdje csalódását, amiért a New Buda-i magyarok nem követték őt Texasba. Katona Gábor ugyan odaköltözött hozzá, s megérkezett Európából Eötvös Mihály is. Volt idő, hogy a környéken majdnem annyi magyar tartózkodott, mint Iowában. Egységes telepet azonban még annyira sem al­kottak, mint ott, s a polgárháború, de már előtte a hazai amnesztia-lehetőség is, apasztotta számukat. Újházi idő­közben belátta azt is, hogy családjának Magyarországon maradt tagjai nem szándékoznak követni őt, és elhatároz­ta, hogy még életében átadja honi birtokait gyermekei­nek. Úgynevezett osztályos rendezésre Európába utazott, és Svájcban találkozott gyermekeivel. Ekkor már Tivadar fia is visszatért Magyarországra, mert amerikai üzleti vállalkozásai rendre nem sikerültek. Amnesztiáiul Újházi is beutazhatott volna, akár látogatóba csak, az országba: „Helvécia helyett egyenesen Magyarországra jöhetnék hoz­zátok: ha tudni illik, engedélyért nem fog kelleni kér­vényképpen folyamodni. Mert én ugyan soha. semmiféle kegyelmet nem fogok kérni!” Az amnesztiát azonban csak kegyelmi eljárás és hű ség fogadalom révén lehetett el­nyerni, következésképpen Újházi László soha nem látta meg többé hazáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom