Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-10-25 / 22. szám

„Az ENSZ alapokmánya alkalmas a világszervezet céljainak és elveinek érvényrejuttatására”

PÚJA FRIGYES KÜLÜGYMINISZTER FELSZÓLALT AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK 30. JUBILEUMI ÜLÉSSZAKÁN

Rogers C. B. Mortont, az Egyesült Államok kereskedelemügyi miniszterét hivatalában fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke

MTI — Vigovszki Ferenc felv.

KÜLGAZDASÁGI HÍREK

RÉSZLETEK A BESZÉDBŐL

— A közgyűlés 30. ülésszakára olyan időszakban kerül sor, amikor az enyhülés a nemzetközi élet főirányzatává vált. Meggyőzően alátámasztják ezt az utóbbi évek nemzetközi eseményei. Azt jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés mindinkább tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté lesz.

— Ebben a rendkívül pozitív fejlődésben nagy szerepet játszottak a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió. A tőkés országokkal való kapcsolataik fejlődése, s különösen a Szovjetunió és az Egyesült államok együttműködésének javulása számos bonyolult nemzetközi probléma megoldásához járult hozzá és járul hozzá minden bizonnyal a jövőben is.

— A Magyar Népköztársaság kormánya rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít mind az európai biztonsági értekezletnek, mind a záróokmánynak. Az a véleményünk, hogy az aláíró országoknak az elkövetkező hónapokban és években mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a záróokmány rendelkezéseit átültessék az életbe. Mi a magunk részéről máris egy sor rendelkezést foganatosítottunk ennek érdekében. Elvárjuk, hogy nyugati partnereink ugyancsak lépéseket tegyenek az aláírt okmány végrehajtására.

— Továbbra is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a hadászati fegyverkezés korlátozását célzó szovjet-amerikai tárgyalásoknak. E megbeszélések eredményei nemcsak a két világhatalom érdekeit szolgálják, hanem az összes országokét.

— Nagy figyelemmel kísérjük a közép-európai haderők csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokat. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai olyan megállapodás létrehozását célozzák, amely szavatolja az összes érdekelt államok biztonságát és kizárják annak lehetőségét, hogy valamelyik fél egyoldalú katonai előnyökre tehessen szert.

— A magyar kormány teljes támogatásáról biztosítom a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes eltiltására vonatkozó, a jelen ülésszakon benyújtott szovjet javaslatot, valamint a szovjet kormány másik nagy fontosságú javaslatát, amely a tömegpusztításra alkalmas új fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának megtiltásáról szól. Magyarország különösen nagy jelentőséget tulajdonít a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívásának.

Púja Frigyes méltatta a fejlődő országok gazdasági felemelkedésének jelentőségét, fontos állomásként említve meg a közgyűlés VII., rendkívüli ülésszakát, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott. Végezetül kijelentette:

— Kormányunk véleménye szerint az ENSZ alapokmánya most is alkalmas a világszervezet céljainak és elveinek érvényrejuttatására, ezért annak felülvizsgálatára nincs szükség. A lényeg, hogy a tagállamok olyan politikát folytassanak, amely összhangban van az alapokmány minden ENSZ-tag által elfogadott elveivel. A magyar küldöttség a közgyűlés jelenlegi ülésszakán is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy tanácskozásunk sikeres és eredményes munkát végezzen.

Rogers C. B. Morton, az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere és kísérete a Magyar Kereskedelmi Kamarában tárgyalt a múlt évben alakult magyar—amerikai gazdasági tanács munkájáról és további feladatairól. A minisztert fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. — Meggyőződtem arról — mondta magyarországi útja tapasztalatairól Rogers C. B. Morton —, hogy a gazdasági élet számos területén kínálkozik jó lehetőség Magyarország és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésére. Helyeselném, ha az Egyesült Államok mielőbb érvényesítené a Magyarországgal való kereskedelemben is a legnagyobb kedvezmény elvét.

A magyar—kanadai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat C. T. Charland, kanadai ipari és kereske-KORSZERŰ GAZDASÁGSZERKEZET

A gazdasági kérdések nálunk is — akárcsak az egész világon — fokozottan a figyelem középpontjába kerültek. Az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci árrobbanása, párosulva az immár állandó jellegű tőkés inflációval, komoly gondokat okoz minden országnak. A magyar gazdaság fejlettségére jellemző, hogy

1975-ben öt hét alatt termelünk annyit, mint 1938-ban egy egész év alatt. Vagyis az ipar termelése az 1938-asnak tízszerese, a nemzeti jövedelem ötszöröse, a mezőgazdaság termelése pedig hatvan százalékkal magasabb.

Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta követett gazdasági elveink a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Az elveket azonban az élet minden területén következetesebben kell érvényesíteni. A fő feladat most a gazdasági szerkezet korszerűsítésének meggyorsítása, hiszen a munkaerő-tartalékok gyakorlatilag kimerültek. A gazdaságba 1960 és 1975 között 450 000 új munkaerő áramlott be, s 1975 és 1990 között a legjobb esetben sem számíthatunk 150 ezernél több új dolgozóra. Tehát a termelékenység növelésével kell fokoznunk a termelést. A termelékenység új technológiát, vagyis korszerű géprendszereket igényel és természetesen az irányítás és az üzemszervezés megjavítását. Az új technológiák hatalmas beruházásokat igényelnek, s ennek nem csekély részét importálnunk kell a KGST-országoköól és a tőkés piacokról. Mindez igen tevékeny nemzetközi gazdasági együttműködésre serkent bennünket. Ütemesen fejlesztenünk kell külgazdasági kapcsolatainkat a KGST-vel, és fokozottan

igénybe kell vennünk a nemzetközi gazdasági együttműködés lehetőségeit a nyugati fejlett országok viszonylatában is.

Gazdaságunk nagyobb ütemű fejlődését pedig a tudományos kutatások révén érhetjük el. Azok az üzemeink, amelyek gyorsabban alkalmazzák a tudomány legújabb eredményeit a termelésben, képesek arra, hogy a külföldi licenceket is továbbfejlesszék, s így kibővítsék a termelési kooperációikat a nyugati vállalatokkal. Ilyen példát mutat a Videoton, a Győri Vagongyár, amely most már amerikai piacra is szállít kooperációban, és a Csepel Vas- és Fémművek.

A Csepel Vas- és Fémművek saját tudományos kutató intézete például azon dolgozik szoros együttműködésben az Akadémia megfelelő intézményeivel és az egyetemekkel, hogy a tudomány legújabb eredményei a lehető leggyorsabban váljanak az élet valóságává. Négy fő feladatot tűztek maguk elé. Az első a gyártmánystruktúra megváltoztatása. Jele ennek már a motorkerékpár-gyártás megszüntetése, az elektroacél, a csőgyártás, a huzalgyártás, a programozott szerszámgépek és az egyedi gépek fejlesztése. A második: a dolgozók folyamatos képzése. A harmadik: az irányítás és a szervezés fejlesztése. Ezzel a korszerű vezetési módszereket teszik általánossá. A negyedik pedig az élet- és munkakörülmények további javítása.

De beszéljünk a mezőgazdaságról is. A mezőgazdaságban bevezetett iparszerű termelési

formák az utóbbi években már növekvően jó eredményeket hoztak.

Az MSZMP XI. kongresszusa és az azt követő időszak egyértelmű helyzetet teremtett a tulajdonformák körüli vitákban. A szövetkezeti gazdaságok legjobbjai eredményesen termelnek, és a magyar mezőgazdaság egyik jellegzetessége éppen a sokszínűség, az, amelyben az állami gazdaságoknak és a szövetkezeteknek egyaránt megvan a szerepe a jelenben és sí jövőben. Ez a sokrétűség a jellemző a széles termékszerkezetre is: termesztünk minden olyan mezőgazdasági árut, amelynek jók a hazai termelési feltételei és igény van rájuk a hazai és nemzetközi piacon.

Az optimális üzemnagyságot pedig úgy kell kialakítani, hogy a folyamat sehol se okozzon zavarokat, hiszen most nem a gazdaságok területi nagysága a fő kérdés, hanem a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása van napirenden.

Gazdaságunk mindkét fő ágazatában jelentős anyagi és szellemi erőfeszítésekre van szükség. A kérdések egész sora más módon vetődik fel és ezekre is meg kell találnunk a helyes választ. Hatékonyság, berúházási szervezettség, új gyártmánystruktúra, takarékosság, munkaerő-gazdálkodás, fokozottabb külkereskedelmi tevékenység. Feladataink nagyok, de gazdaságunk ereje a biztosíték arra, hogy ha nem is gyorsan, de folyamatosan, az új ötéves terv egészében azokat meg is oldjuk.

Pethő Tibor

delmi miniszterhelyettes és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes Budapesten, a Külkereskedelmi Minisztériumban. A megbeszélések után jegyzőkönyvet írtak alá az árucsere-forgalom kölcsönös bővítéséről. 1976-ban kezdődő ötödik ötéves tervünk során Kanada gépeket és berendezéseket szállít, s fizetési könnyítéseket ad. Kölcsönösen hasznos tárgyalások folytak az ipari, a mezőgazdasági és a pénzintézetek közti együttműködés kiszélesítéséről, a magyar beruházásokban való kanadai részvételről, a magyar export fokozásáról és kanadai—magyar együttműködésről harmadik piacon.

Belgium külkereskedelmi minisztere, Michel Toussaint és Bíró József külkereskedelmi miniszter Budapesten aláírta Magyarország és a belga-luxemburgi gazdasági unió tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodását.

A svéd lakásügyi és várostervezési miniszterr Ingvar Carlsson meghívására Stockholmban tárgyalt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a két ország építésügyi együttműködéséről, s a műszaki, gazdasági és tudományos kapcsolatok kiszélesítéséről.

Az ENSZ FAO világélelmezési program kormányközi bizottságának római ülésszakán Magyarországot beválasztották a kormányközi bizottság főbizottságába.

India távközlési minisztere, S. D. Sharma hazánkba látogatott Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter meghívására. A két miniszter a híradástechnikai termékek szállításáról és az együttműködés bővítésének lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat.

Üj-zélandi gazdasági küldöttség tárgyalt hazánkban John William Clark kereskedelem- és iparügyi államtitkár vezetésével, a két ország között kiépíthető gazdasági kapcsolatokról.

Az „új” Erdélyi magyar népdalok

vást.” Ezt meglepően fiatal ember énekelte, Varga József, huszonhét éves korában, 1955-ben, Méra faluban. Ehhez a szép és bölcs nótához a gyűjtők hozzáfűzik, hogy dallamát már Bartók és Kodály is lejegyezte Kalotaszegen, ez a mostani annak variánsa. „1948 tájáig volt szokás a faluban, hogy a szolgák, cselédek, óesztendő estéjén ezzel az énekkel vonultak végig az utcán, közben ostort pattogtattak és a gazdák bosszantására az utcapadokat elmozdították a helyükről.” Ezierkilencszázötvenötben már 'Erdélyben sem voltak nagygazdák, szolgák, cselédek, de a régi dal megmaradt és ma is éneklik.

Sok a szerelmes dal, de legtöbbje szomorú. A boldog szerelem, úgy látszik, kevesebb dalra fakasztotta a gyímesi, kászoni, csíki, gyergyói, udvarhelyi, marosszéki, mezőségi, szamosvölgyi, kalotaszegi, szilágysági, szatmári, bihari, aradkörnyéki és moldvai népet, mint a keserves. Amelyik dal boldogan kezdődik, az is bánatosra fordul: „Szól a fügemadár, mindjárt megfordul már, / Fordulj hozzám rózsám, csókold meg az orcám. / Csókold meg az orcám, százszor egymásután / Én is a tiedet, vasárnap délután." Ekkor hirtelen hangot vált a dal és a szerelem: „Jó utat, jó utat, jó utat kívánok / Hogyha elfelé mész, törjön el a lábod / Törjön el a lábod mind a kettő / Sose voltál, rózsám, hűséges szerető.” Ezt a dalt Tasnádi Andrásné Borbély Etelka énekelte, negyvenhárom éves korában, Mikola faluban Szatmár megyében.

Tisztábban szól az örök szerelemről az „Alom, álom, csöndes álom” kezdetű dal: „Álom, álom, csöndes álom / a szerelem szívfájdalom / Örökké arra kértelek / Mondd meg, ha igazán szeretsz. / Szeress, szeress, csak nézzed meg, kit /

Mert a szerelem megvakít. / Engem is megvakított / örökre megszomorított.” És mint az álom után a keserű ébredés, de a bölcs felülemelkedés is: „Irigyeim sokan vannak / Mint a kutyák úgy ugatnak / Adok nekik egy jó napot / Hadd ugassák ki magikot.’”

Befejezésül az erdélyi és a magyar sors visszatérő motívuma a bújdcjsás éneke: „Hazám, hazám, édes hazám/ Bárcsak határod láthatnám / Látok füstöt, de csak alig / Hogy az égen sötétellik. / Fölmegyek én egy nagy hegyre / Annak is a tetejébe / Onnan nézek hazám felé / Édesanyám háza felé. / Édesanyám gyújts gyertyára, / Hazaérek vacsorára, / Forralj nekem édes tejet, / Apríts bele lágy kenyeret / Hadd egyem egy jó vacsorát, / Amit édesanyám csinált.” A Nagyszamos völgyében, Almásmái ómban énekelte Máthé Dávid, huszonhét éves korában. Aligha tudhatta, hogy mint a gyűjtők, Jagamas János és Faragó József írják, „szövege a haza és a szülőföld szeretetének egyik klasszikus népköltészeti megfogalmazása.” Kisfaludy Károly, Berzsenyi Dániel ütötték meg ezt a hangot. Kisfaludy és Berzsenyi óta másfél század alatt a Rábaköztől és a Dunántúltól Erdélyen át egészen Moldváig több meglepően hasonló változatban került elő. Joggal írják a gyűjtők: „Nagy elterjedtsége és népszerűsége nagyon érthető, hisz sorai egyetlen szónyi változtatás nélkül bármelyik évszázadban visszhangot keltettek azoknak a lelkében, akik hazájuk, szülőföldjük után vágyakoznak, legyenek bujdosó szegénylegények, kötéllel fogott és távoli országokba hurcolt katonák, vagy idegenbe kivándorolni kényszerült nincstelenek.” A közös európai, Duna menti népi sorsról vall a gyűjtőknek az a megjegyzése is, hogy dallamának román szövegét, változatait is ismerik.

A szentévi római zarándoklat alkalmából a Magyar Püspöki Kar ebben a díszdobozban nyújtotta át ajándékát, a teljes magyar nyelvű Szentírást, VL Pál pápának

3