Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-09-13 / 19. szám
„Karmester, nemcsak ezt a kart vezényled, jól tudod, hanem egy népet, a magyart...” NEMZETKÖZI KODÁLY TÁRSASÁG ALAKULT MAGYARORSZÁGON Beszélgetés Kodály Zoltánnéval A Kecskeméten, augusztusban lezajlott II. Nemzetközi Kodály-szimpozionon részt vett 17 ország mintegy száz küldötte Nemzetközi Kodály Társaságot alapított. Elnökké az ausztráliai Deanna Hoermann zenetanárt, tiszteletbeli elnökké Kodály Zoltánnét választották. Az elnök munkáját a két áléinak segíti: dr. Vikár László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa és Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zenepedagógiai Intézet igazgatója. A társaság ügyvezető titkára dr. Eösze László, a Zeneműkiadó művészeti vezetője. Miért jött létre és milyen célok megvalósítását tűzte maga elé a Nemzetközi Kodály Társaság? — kérdezzük Kodály Zoltánnét. — A Kaliforniában két évvel ezelőtt megrendezett I. Kodály-szimpozionon részt vett zenepedagógusok vetették fel egy Nemzetközi Kodály Társaság alapításának a gondolatát, amely mintegy nemzetközi fórumot biztosít majd mindazok számára, akik Kodály zeneszerzői, tudományos pedagógiai elgondolásainak szellemében tevékenykednek. Ezek a pedagógusok már évek óta bevált módszerek szerint tanítanak a külföldön meglevő Kodály-intézetekben, vagy egyénileg terjesztik Kodály pedagógiai elveit. Munkájuk közben azonban napról napra felmerülnek olyan gondok, amelyeknek megoldásához elméleti és gyakorlati segítség kell. S bár bizalommal fordulnak ilyen esetekben magyarországi tanárkollégáikhoz vagy egymáshoz, és meg is kapják a válaszokat, az igény egy ilyen nemzetközi fórum létrehozására mindenképpen jogos. Ugyanis nem elég a pedagógiai módszert jólrosszul utánozni, hanem egységes koncepció szerint, a különböző nemzetek népzenéjének sajátosságaitól függően, tudatosan kell alkalmazni. Ehhez a tudatos munkához nyújt majd hathatós támogatást a Társaság. A külföldi pedagógusok bármilyen kérdésben megkapják a megfelelő tanácsot, útbaigazítást. De nemcsak eszmei segítséget remélhetnek a már működő intézeti munka hatékonyságának előmozdítására, hanem társadalmi segítséget is a szervezési munkákhoz, például új Kodály intézetek létesítéséhez. Milyen módszerekkel és eszközökkel valósítják meg a Társaság célkitűzéseit? — Alapszabályaink értelmében a patronálási és szervezési segítségnyújtáson kívül többnyelvű kiadványokat jelentetünk meg nemzetközi szerkesztőbizottsággal. A legfontosabb először egy többnyelvű bulletin kiadása, egy olyan tájékoztató, amely közli a Társaság híreit és összefoglalókat ad a különböző zenei konferenciák eseményeiről. A későbbiekben tervbe vettük nagyobb munkát igénylő kiadvány szerkesztését is, a hosszabb lélegzetű tanulmányok közlésére. A Társaság fontos munkája lesz a kapcsolatok bővítése’-, tevékeny együttnűködés kiépítése a rokon érdeklődéű nemzetközi szervezetekkel: az JNESCO-val, a Nemzetközi Zenei Taíáocsal, a Nemzetközi Népzenei Tanácsosai, a Nemzetközi Zenetudományi Tárasággal és a Nemzetközi Zenenevelési Társasággal. A Kodály Társaság Buda>esten ügyvezető irodát nyit, hivatalos íyelvként az angol és a francia nyelvet íasználják, munkanyelvként a magyar, i német és az orosz nyelvet. A külföldön működő zeneművészek is zenepedagógusok hogyan kapcsolódtalak a Társaság munkájához? — Jóllehet a Társaság zenepedagógusok kezdeményezésére jött létre, érzésem szerint a testület munkája csak akkor lesz teljes, ha a pedagógusokon kívül más zenei szakemberek közreműködésére is számíthatunk. Aminthogy a Kodály-módszer néven gyakorolt és terjesztett pedagógia is csak akkor állja meg a helyét, ha Kodály életművének más, hasonlóan fontos területeiről is kap ösztönzést. — A Társaság elnökségét egyébként titkos szavazással, demokratikusan választották meg a kecskeméti, II. Kodály szimpoziont követő alapítóülésen, a tagság teljes megelégedésére. Az elnök, az ausztrál Deanna Hoermann, zenepedagógus az ügy buzgó hirdetője, aki már eddig is sokat tett hazájában a Kodálymódszer elterjesztése érdekében. A magyar jelöltek is mind bizalmat kaptak, hiszen ők tulajdonképpen tanárai az idesereglett külföldi pedagógusoknak. Az alakuló ülésen 70 alapító tag vett részt, ha ők felvételüket kérik a Társaság tagjai sorába, nyomban felvételt nyernek. Aki pedig ezután kíván csatlakozni, felvételéről a Társaság két tagjának ajánlása után az Igazgatóság dönt. Lesznek tiszteletbeli tagjaink is. A Társaság munkája mennyiben erősíti a külföldön élő magyar származású zenepedagógusok magyarságtudatát? — Talán az első és a legfontosabb: a Kodály-módszert népszerűsítő külföldi magyar zenetanárok számunkra nagyon kedvesek és fontosak. És nyilvánvaló, hogy ha zenei anyanyelvűket ápolni akarják, sokkal könnyebb velük a kapcsolattartás, egyszerűbb eszközökkel nyújthatunk nekik segítséget. Biztos vagyok benne, hogy az eddiginél is ösztönzőbben hat most rájuk az a tény, hogy Kodály nevével fémjelzett Nemzetközi Társaság alakult, amelyhez ők is tartozhatnak, és büszkék rá, hogy a testület központja szülőhazájukban, itthon, Magyarországon, a mi szép Budapestünkön lesz. A magyar származású zenetanárok száma a Kodály-módszert oktató külföldi kollégáikéhoz viszonyítva — kevés. De akikkel eddig is dolgunk volt, tudjuk róluk, hogy Kodály tanítási elveinek terjesztésével mintegy zenei központot alakítottak ki maguk körül. Ismerek olyan külföldön született magyar származású zenetanárt, aki a módszert nálunk, Magyarországon sajátította el, s mióta hazatért, már ő is kialakított maga körül egy ilyen zenei központot Ugyanezt mondhatjuk el a hosszabb-rövidebb időre kiutazó zenepedagógusainkról is. — Ám félreértés ne essék: a Kodály Társaság nemzetközi, és mi magyarok nem akarjuk kisajátítani. Más módozatok is vannak a külföldi magyar pedagógusokkal való kapcsolatok erősítésére. Hamarosan megnyílik Kecskeméten a Kodály Intézet, amely a külföldi pedagógusoknak egyéves továbbképzést nyújt. Szeretettel várjuk mindazokat a Kodály zenéjén nevelkedett vagy tanítási elveit külföldön elsajátított tanárokat, akik Kodály zeneszerzői, pedagógiai elgondolásainak szellemében kívánnak alaposabban elmélyedni A Társaság tanítással nem foglalkozik, s mint említettem, fő célja a Kodály Zoltán nevéhez kapcsolódó zenei és pedagógiai munkásság terjesztése az egész világon. Köszönöm a beszélgetést. Hernádi Magda * Kodály Zoltánná % ILLYÉS GYULA Kodály Zoltán és Szigeti József hegedűművész Bevezetés egy Kodályhangversenyhez Az ünnepelt 80. születésnapján a kecskeméti színházban fölolvasta a szerző. Föllendül azonnal a karmester-pálca s megzendül — nem a zenekar, hanem ami van körben temető; megzendül ami van (ó s fiatal!) síri mező, majtényi, mohácsi, muhi mező, anyádért, apádért, esendő hazádért, ami volt sírba és sárba vesző, ami volt hősvértől pirosult gyásztér, egri üszők és drégelyi várfok, onnan tör elő, amit hallani vártok — e zenekari mélyből árad elő, de nem a jaj, rosszul vártátok, nem, nem, nem a jaj, hanem az erő, az erő, az a gyökérmélyű erő, az a mult-táplálta erő, mely érted száll harcba, jövő: örökös élet. Ezt, ezt kereste ő és ezt találta, kezében a pálca: vasvessző, mely a temetőt veri a marsalbot, ha szólnak ütegei; ezt rendezi ő, az elszánt, a konok, akinek a sírok üregei dobok, dobok, ezt hozza ő, búval, de hittel is tele, ezzel jön ő, a hangok s lelkek megváltó mestere. Karmester, nemcsak ezt a kart vezényled, jól tudod, hanem egy népet, a magyart, villanjon homlokod; akinek hangszekrénye lett vártömlöc, temető s kéz-intésedre égre kelt a poklot-szenvedő; ki jajból sajtoltad a dalt, búból az örömet, vereségből a diadalt —: családod, sereged, éneklő kórusod vagyunk s ki nem dalol, az is tudja már, szívós karnagyunk, mi helyes, mi hamis; mert egybe álltunk általad s az is, ki nem dalol, érzi a Lét, a Rend szabad összhangját valahol. PÁSKÁNDI GÉZA Kodály-fa Hallgatom a Kodály-fa suhogását: se tölgyek, se nyírek, cserek, juharok, fenyők se — nem suhognak így, — És a Kodály-gyöngy pergést — szitában, rostán, szemen, nyíló nyakon gyöngy nem pereg így —, S a Kodály-liliom ívelését, — dór és jón és korinthoszi nem ívelhetett így, — S a Kodály-tuUpán gömyedését, — botorkáló, venyigéken háló anyó nem görnyed így, — csak ezredévek minden fája, csak ezredévek minden gyöngye, csak ezredévek minden oszlopa, csak ezredévek minden tulipánja görnyed így A Zeneműkiadó gondozásában 1974-ben megjelent Bartók: Cantata profana könyvillusztrációja, Héber László munkája Kasze Rusiko, tokiói zenetanárnő Kecskeméten Molnár Edit és Karáth Imre (MTI) felvételei
