Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-08-30 / 18. szám

elkezdett énekünk, itt van, a nyelv, miénk!” — Vitathatatlan, hogy az Anyanyelvi Konferencia munkája fellendítette a magyar nyelv tanítását nálunk is. Nem egy helyen bevezették a magyarországi tanköny­veket. Üjabb iskolák is alakultak. Torontóban például 500 gyerek tanul magyarul. A3 igazság az, hogy a máso­dik és harmadik generációnál igen nehéz megőrizni a magyar nyelvet Újabban, az ethnic-mozgalom fellendü­lésével sok mindenki kíváncsi lett, honnan származnak a nagyszülei, érdeklődni kezdtek Magyarország iránt Ezért aztán a gyerekek szeretnek hazalátogatni Magyarország­ra, hát még ha itthon jó pajtásokat jó barátokat szerez­hetnek. — A magyar nyelv ápolása és a, magyar kultúra meg­ismertetése szorosan összefügg egymással — jelentette ki Romhányi László (Anglia). — A külföldi magyar egyesü­letek tevékenysége nem korlátozódhat csak a nyelvokta­tásra. De még csak a magyar kultúra magyar nyelvű is­mertetésére sem. Hiszen ha egy klubestén, ünnepségen megjelennek a városban vagy a környéken lakó magyar családok, akkor ez azt jelenti, hogy eljön az angol férj, vagy az angol feleség. Tehát már az illendőség kedvéért is, a megjelenteket angolul és magyarul kell üdvözölni, fis a műsort úgy kell felépítenünk, hogy az angol anya­nyelvűek se unatkozzanak, hanem megismerhessék a ma­gyar kultúra értékeit A magyar nyelv ápolása különben is több tényezőtől függ. Például azok, akik mintegy húsz esztendővel ezelőtt telepedtek le Angliában, de gondolom ez más országokra is érvényes, az első tíz-tizenkét év minden energiáját arra összpontosították, hogy megtanul­janak jól angolul, a munkájukban megállják a helyüket, egyszóval, biztos egzisztenciát teremtsenek. Érthető, hogy a kezdeti időszak túlságosan lefoglalta őket, s nem gon­doltak arra, hogy az anyanyelv megkophat, s a gyerekek nem tanulnak meg jól magyarul. Ma már túl vannak ezeken a kezdeti nehézségeken, és rendszeresen hazaláto­gathatnak Magyarországra. De továbbmegyek, a külpoli­tikai helyzet alakulása is befolyásolja a külföldön élő magyarokat. Például igen kedvezően hatott az angliai magyarokra, hogy a közelmúltban Magyarországon járt a brit kormány egyik magas rangú tagja. A befogadó or­szág és Magyarország jó kapcsolata igen fontos tényező. De a hazulról kapott segítség nélkül sem képzelhető el a magyar kultúra megismertetése. Kell a segítség, a könyv, a film, a kiállítási anyag. S hogy ismét a vegyes házas­ságok kérdésére térjek vissza: a magyar kultúra iránt nemcsak a magyarok érdeklődnek, hanem az angol fér­jek, az angol feleségek is. Sőt, még azok is, akiknek a családjában nincsenek magyarok. És még valami: a ma­gyar kultúra ismeretére és szeretetére elsősorban a csa­lád nevelheti a gyerekeket. Mert ha a gyerekek látják, hogy a szüleik szívesen hazalátogatnak Magyarországra, akkor ők is szívesen járnak „haza”, Magyarországra. A szülők szülőföldje számukra is „rokonfölddé” válik, leg­alábbis arra a három-négy hétre, amíg Magyarországon tartózkodnak. A kétnyelvűségről, annak sokszor bonyolult gyakorlati kérdéseiről beszélgettünk Tóth Sárával (Anglia). — A kétnyelvűség kialakítása non egyszerű feladat Például amikor a fiam kétéves korában elkezdett be­szélni — magyarul, én akkoriban gőzerővel tanultam — angolul. S amikor a fiam először kikerült a játszótérre az angol gyerekek közé, megdöbbenve tapasztaltam, hogy félrehúzódik, mert egészen egyszerűen nem értett egy szót sem angoluL Non is érthetett, hiszen otthon csak magyar szót hallott. Pedig neki már a befogadó ország nyelvét anyanyelvként kell megtanulnia, hiszen ott fog felnőni, dolgozni, családot alapítani. Természetesen az is­kolai oktatással megszűntek „nyelvi nehézségei”. S bár eleinte szinte zavarta a magyar nyelv jelenléte a család­ban, később, amikor tökéletesen élsajátította az angolt, egyre jobban előrehaladt a magyar nyelvben is. Akad­hatnak nehéz lélektani pillanatok, amikor a két nyelv za­varja egymást A szülők feladata, hogy ezeken a nehézsé­geken átsegítsék a gyerekeket A gyerekeim jól beszélnek magyarul, igaz, hogy elég gyakran hazalátogatnak Ma­gyarországra, s idehaza a magyar nyelvi környezet jóté­konyan hat beszédkészségükre és beszédkedvükre. Úgy vélem, éppen gyerekeink érdekében kötelességünk reáli­san felmérni a második és következő generációk lehető­ségeit Szerintem mindenekelőtt magyarságtudatukat ma­gyar származásuk tudatát lehet ápolnunk, hogy büszkék lehessenek szüleik magyar származására. És ha a gyere­kek jól elsajátítják a magyar társalgási nyelvet akkor igazán elégedettek lehetünk. Ismerkedjenek meg a ma­gyar kultúrával, amely a világ kultúrájának szerves ré­sze, s ismerkedjenek meg a magyar irodalom jelentős al­kotásaival — akár angolul is. Az idegennyelvű ismeret­­terjesztésről son szabad megfeledkeznünk. Hiszen magu­kat az angolokat is érdekli Magyarország. Az angliai ma­gyar iskolába nemcsak magyarok járnak, hanem angolok is, férjek, feleségek, vagy egyszerű érdeklődők, akik két­­három idegen nyelv elsajátítása után a magyar nyelvvel szeretnének megismerkedni. Ez mindenképpen fokozza a magyar gyerekek érdeklődését a magyar nyelv, kultúra, Magyarország iránt A külföldön élő magyarság sorsa iránt érzett aggoda­lom és felelősség csendült ki dr. Vörös Márton (Svéd­ország) szavai bóL — Az első nemzedék még érzelmekre alapított hazafi- Ságot vitt ki magával. Büszkén vallották: én magyar va­gyok. A második hullám nem hozott magával ilyen erős hazafiságot, könnyebben asszimilálódott A magyar be­szédet mégis fenntartották, megőrizték. De az ő gyere­keik már könnyen beolvadtak. A leggyorsabban eltűnő emberanyag azonban a legkésőbbi réteg volt. Mentsé­gükre legyen mondva, nemcsak a magyar nyelvnek szólt a közönyük, hanem magatartásuk egy általánosabb világ­­jelenség részeként jelentkezett Szerte a világon tapasz­talható a családi kötelékek lazulása. Pedig egyebek kö­zött éppen a családra vár a feladat hogy megőrizze a vox humanát, az emberiség kincseit S a magyar nyelvet Tapasztalat alapján bátran elmondhatom, hogy ahol az állam olyan nagyvonalúan felkarolja a nemzetiségi cso­portok anyanyelvi és kulturális életét mint Svédország­ban, ott az adott külső feltételek mellett, és az óhaza se­gítségével igen nagy eredményeket érhetnek el. Nem sza­bad elfelejtenünk, hogy mindenekelőtt a családok hiva­tottak megőrizni és fenntartani a magyar nyelvet és kul­túrát Ha lelkileg megteremtődik a kapcsolat a nagy hazá­val, Magyarországgal, akkor eleget tettünk pedagógusi hivatásunknak. A világ különböző tájairól sereglettek össze Budapes­ten a magyar nyelv, a magyar kultúra hivatásos és nem­hivatásos művelői, tanítói, szerelmesei, elhivatottjai. A beszélgetések során sok országról kaptunk híradást * a kirajzolódó kép hol komor, hol derűs volt de a mozaik­részekből összeilleszkedő általános képben ott ragyogott a reménykedés, a tenniakarás szivárványa. A. A. Dr. Bácskai János (Ausztrália) Novotta Ferenc felvételei Kodály /olt in né és dr. Böszörményi István református Püspök (USA) Dr. Czine Mihály, irodalomtörténész Dr. Czigány Lóránt professzor (Anglia) és Bánki György történés* Szentessy Ferenc (Ausztrália) és dr. Marcsali László kulturális miniszterhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom