Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-08-02 / 17. szám
§~6tÄj&n, - QttAons HŰKtKŰÉS ÉS rÖMÉMÉ/H II. A természeti tényezők szerepe Az ókori Egyiptomhoz és Athénhez hasonlóan, ellentétes tendenciákat hordoznak az ókorból a középkorba átvezető századok is. A felbomló római birodalom északi és nyugati tartományaiba behatoló germán törzseknél — amint azt Tacitus művéből tudjuk — az egynejűség általánosan uralkodó házassági forma volt, s ennek védelmében a házasságtörést szigorúan büntették. Ezek a törzsek nem sokkal végleges megtelepedésük után, az időszámításunk szerinti V. századtól kezdve fokozatosan felvették a keresztséget, és ezzel elismerték annak a vallásnak az erkölcsi fennhatóságát, amely — elveit és követelményeit tekintve — csak erősíthette monogám hagyományaikat. Mindezek ellenére több germán törzs leszármazottai az V.—VIII. század folyamán olyan korafeudális társadalmakat hoztak létre — például a frank birodalom keretében —, amelyek újból széles teret adtak a többnejűségnek, korlátlan rendelkezési joggal ruházták fel a férjet, és közönséges szolgává alacsonyították a feleséget. És ma már, bizonyos történelmi tapasztalatok fényénél úgy tűnik, nem voltak egyértelműek sem a kiváltságokkal védett középkori városok, sem a győztes forradalmain megülepedő, legújabb kori polgári társadalmak lépései a nő házasságon és családon belüli alsóbbrendűségének enyhítése felé. Mert igaz ugyan, hogy a korai polgárosodás virágzó városai Velencétől Amszterdamig, majd a polgári átalakulás megszilárdult államai Franciaországtól Poroszországig hétszáz éven át (XIII.—XIX. század) megszámlálhatatlan törvényt, jogszabályt és intézkedést hoztak a monogám házasság védelmére — a jogalkotó férfiak azonban mindig is szigorúbban büntették a házasságtörő nőt a hűtlen férfinál, és gondosan ügyeltek rá, hogy örökösödés, munkavállalás, lakóhely-megválasztás, közszereplés stb. terén a feleség továbbra is jogtalan maradjon,, vagy férjéhez képest csupán korlátozott jogokkal rendelkezhessen. S mindennek tetejébe a monogámia egyházi, törvényhatósági és állami erősítésének ugyanezen hét évszázada alatt honosodott meg és terjedt el a prostitúció intézménye, amely Európa kis városaiban csupán néhány házat, nagyvárosaiban viszont egész negyedeket foglalt le a bordélyok számára, hogy gondoskodjék — az egynejűség látszatának megóvása mellett — a férfiak házasságon kívüli nemi örömeinek üzletszerű szolgáltatásáról. E vázlatos áttekintés — amit hasonló eredménnyel a nők családi munkájáról és otthonon kívüli munkavállalásáról is elkészíthettünk volna — meggyőzően mutatja, hogy civilizációnk gyakran volt következetlen és önmagának ellentmondó a nő házastársi szerepének és jogállásának kijelölésében, de mindig következetes, éber és találékony maradt a férj házasságon s családon belüli uralmának — és ennek megfelelően a feleség alattvalói engedelmességének fenntartásában. Mentségére csak egyvalami szolgálhat: az, hogy e civilizáció a XIX. századig bezárólag alapvetően a férfiak teremtménye volt. Hogyan keletkezett a nőkérdés? Mi hozta létre a benne összegeződő problémákat? Erre a kérdésre az emberek köznapi vélekedései és az érdekelt tudományágak kutatásai különféle tartalmú és nagyon sokféle árnyalatú választ adnak. A válaszok többsége nem szélsőséges, de majdnem mindről megállapítható, hogy az egymással kibékíthetetlenül szembenálló két sarkalatos álláspont valamelyikének vonzáskörében fogant. Az egyik végletes álláspont szerint a nőkérdést a természet hozta létre, mégpedig azáltal, hogy az emberi faj két nemét egymástól fizikailag teljesen elkülönített egyedekben, külön a férfiben és külön a nőben alkotta meg. A természet — mondják e felfogás képviselői — megtagadott bizonyos képességeket a nőtől, amikkel a férfit felruházta, és megfordítva: olyan testi adottságok, fiziológiai tulajdonságok birtokába helyezte a nőt, amikkel férfi sohasem rendelkezhet. Ennek következtében a fajfenntartás néhány alapvető feladata — mint a magzat kihordása, megszülése, táplálása — az idők kezdetétől a nőre hárul, és ez a tény egyszer s mindenkorra kijelölte helyét, szerepét, kötelességét az emberek világában. E szemlélet, amely a nő sorskérdéseinek forrását és lényegét természettől kapott tulajdonságaiban és rendeltetésében keresi, nagyon régi. Változatait nemcsak vallási tanítások, erkölcsi szabályok és követelmények őrzik, hanem olyan emberek gondolati hagyatékai is, akiknek világképe sohasem állott teológiai eszmék uralma alatt. „A nő egyetlen hivatása, hogy törvényes gyermekeket szüljön és az otthon hűséges őrzője legyen” — fogalmazta meg szentenciáját az ékesszólás ókori görög mestere, Demoszthenesz. És mintha nem huszonkét évszázad, legfeljebb huszonkét év telt volna el, úgy hat a fent idézett vélemény mellé állítva a múlt században élt német filozófus, Nietzsche e tárgybeli aforizmája: „Minden, ami a nőben van, rejtvény — és mindennek egy megfejtése van: a terhesség.” Ha pedig bárki kételkednék benne, hogy a fenti szemléletnek századunkban is vannak tekintélyes, közvéleményt alakító hirdetői, akik nem az egyházaktól, hanem a tudománytól igénylik rangjukat s megélhetésüket, azok meggyőzésére álljon itt néhány sor dr. Fritz Kahnnak, a világszerte ismert orvospszichológusnak 1968-ban nálunk is megjelent könyvéből: „Milyen nagyszerűen megértette a házasság értelmét az az amerikai újságírónő, aki miután gyermekeit megszülte, abbahagyta az újságírói tevékenységet, sőt háztartási alkalmazottját is elbocsátotta, hogy gyermekeinek példát mutasson, és abban lelte örömét, hogy mindent saját kezével végez. Később már jobban kielégítette férje és gyermekei szolgálása, mint cikkek írása ismeretlen olvasók számára.” Lőcsei Pál (A cikksorozat III. részét lapunk következő számában közöljük.) Kürthy Hanna rajza Móra Ferenc Pillangós papucsok... Pillangós papucsok, legszebbek az egész Szegedi vásárba, Simuljatok lágyan virágszemű Panka Picike lábára. Szelíden vigyétek napos mezejére Rózsás örömöknek, Kerüljetek vele minden olyan tájat, Hol könnyek teremnek. Mikor elviszitek, mint az ólommadár, Lassan tipegjetek, Ha hazahozzátok, mint a sólyommadár, Sebesek legyetek! Receptek KÁPOSZTÁS AVANYlTÁS: (Nyári káposzta.) A káposzta felső leveleit leszedjük. Ha tölteni való leveleket is akarunk savanyítani, akkor az egész káposztafejet beletesszük egy lábas forró vízbe. Megfordítjuk, hogy mindkét fele megpuhuljon, és leszedünk belőle annyi levelet, amennyi tölteléket akarunk készíteni. A többit meggyaluljuk. Akkor leforrázzuk, bő, sós vízzel és hűlni hagyjuk. Labdarózsák 80-as horgolócémábol készítjük. 1. sor: 8 láncszemből gyűrű. 2. sor: a gyűrűbe 12 rövidpálcát öltünk. (Az első rövidpálcát itt és a többi sorokban I láncszem pótolja.) 3—9. sor: 24, 24, 36, 36, 54, 54 és 72 rövidpálcát horgolunk. Ügyeljünk a szaporítás egyenletes elosztására. 10. sor: 1 rövidpálca és 4 láncszem váltakozik minden harmadik rövidpálcába öltve. Az utolsó ívet 2 láncszem után 1 egyráhajtósos félpálcával fejezzük be. 11. sor: 5 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca, 4 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca, 5 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődik az egymást követő négyláncszemes ívekbe öltve. 12. sor: az ötláncszemes ívbe 5, a négyláncszemes ívbe 7, az ötláncszemes ívbe 5 rövidpálcát öltünk. A sor végén a fonalat eltépjük. 13. sor: kezdés az előző sor héttagú pálcacsoportjának közepénél: 5 láncszem, 1 ötláncszemes pikó, 8 láncszem, 1 ötláncszemes pikó, 5 láncszem, 1 rövidpálca ismétlődik a hétpálcás ívek közepébe öltve. A sor végén a fonalat eltépjük. 14. sor: azonos az előzővel, de itt 6, 11, 6 láncszemmel horgoljuk az íveket. Ezután 8 korongot készítünk az 1— 10. sor leírása szerint. A korongokat kép szerinti elrendezésben 1—1 négyláncszemes ív közepénél kapcsoljuk a tizenegy láncszemes ívekhez. Szélcsipke: 1. sor: a középrészhez való kapcsolás után 7 négyláncszemes ív szabadon marad, a nyolcadik ívtől kezdve — összesen 9 ívbe Őszi előzetes „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”... de már esővel, hűvös idővel — közelít az ősz. A Magyar Divat Intézet bemutatta az 1975 őszére tervezett modelleket. Az újdonságok között nagy sikerrel mutatkoztak be a modern vonalú esőkabátok, amelyeket a Graboplast (Győri Pamutszövő és Műbőrgyár), a Hazai Pamutszövőgyár és a Magyar Selyemipari Vállalat újszerű anyagaiból terveztek. Az új anyagok selyemkönnyűek, gyöngyházfényüek, egyszínúek, vagy nyomott mintásak. A ballon változatlanul divatos, csak színei változtak, a divatszínek szerint. Az esőkabát formája követi a divat új vonalait. Megjelent az övvel összefogott, bő, úgynevezett „huzat kabát”, az egyenes tubus vonalú kabát, a fiatalos, rövid esőkabát, és ismét a trencskó forma is. Első képünkön vidám előadásban, az „eső-jelenet” modelljei vonulnak fel. Az őszi divatban ismét megjelennek a kepp, a kosztüm, szoknya és blúz, vagy szoknya és pulóver, de egybeszabott ruha fölé is elegáns. Magas karcsú alakra előnyös. A második képen zöld-piros bézs kockás szövetet, őszi kosztümhöz zöld lódén keppet mutat a manöken. A pulóver és a kötött sapka, piros. A szépvonalú, puha műbőrcsizma pedig lódenzöld. A divatban tehát megérkezett az ősz. A természetben reméljük késni fog .. At. b.) MTI — Bara István felvételei — 1—1 kétráhajtásos pálcát öltünk, a pálcák között 4—4 láncszemmel, majd 13 láncszemmel térünk át a következő motívumra. 2. sor: rövidpálcákkal haladunk a második kétráhajtásos pálcáig, majd 1 kétráhajtásos pálca, 5 láncszem ismétlődik hatszor, 5 láncszem után az előző sor tizenhárom láncszemes ívébe 6 rövidpálcát hurkolunk, 5 láncszem után ismétlőnk. 3. sor: 5 láncszem, 1 négyláncszemes pikó és 5 láncszem váltakozik az előző sor pálcáira öltve, a rövidpálcákra 6 rövidpálca kerül. Ha kihűlt, egy bő szájú üvegbe rakjuk vagy cserépfazékba. Alája és föléje kovászt vagy kenyérbelet és egy kis kaprot helyezünk, és a napra állítjuk. Igen fontos, hogy elég sós legyen. KAPROS TÖK GYENGE ECETBEN. A meggyalult tököt gyengén megsózzuk, levét lecsurgatjuk és üvegbe rakjuk. A tök közé egy kis kaporlevelet teszünk, lehetőleg egy csomóban. Az üvegeket felöntjük gyenge ecetes-sós vízoldattal, majd minden üveg tetejére egy kevés szalicilt teszünk. Lekötjük és 10 percig gőzöljük. A gőzölőedényben hagyjuk kihűlni. LECSÓ TÉLIRE. Hozzávalók: 5 kiló paprika, 2lj2 kiló paradicsom. Jó húsos zöldpaprikát felszeletelünk és gyenge sósvízben 2 percig előre főzzük, majd szitára öntjük és lecsurgatjuk. Szitán áttörünk főtt paradicsomot és jó sűrűre elfőzzük. A lecsurgatott zöldpaprikával megtöltjük az üveget, felöntjük a sűrű paradicsommal, a tetejére egy feketebors nagyságú szalicilt teszünk. Ha lekötöttük, gőzöljük kb. 25—20 percig s a gőzölgő vízben hagyjuk kihűlni. Ha reggel gőzöljük ki a lecsót, akkor csak este szabad kiszedni. Ez az élet VÍZSZINTES: 2. Ujfalvy Krisztina (1741—1818) költönö egyik verséből idézünk (az első sor, zárt betűk: L, U). 9. Maga előtt taszít. 12. A magyar reneszánsz nagy költője. 12. Helyéből hirtelen kimozdítja. IS. Azonos betűk. IC. Kettő római számmal, lg. Lecsúsztatta a torkán. 12. Kerek szám. 20. Katonai szállltóoszlop. 23. Lassú Járkálás. 24. Kínzó érzést okoz. 25. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: N, £). 27. Táskarádiő-kellék. 29. Ügyes, életrevaló. 30. Visszaint! 31. Fedd. 32. Indulatszó. 34. Igevégződés. 35. Nagy lakoma. 37. Mutatószó. 38. Város az USA-ban a Missouri folyó mellett. 40. Erősen sir. 41. E. D. 43. A Halotti Beszéd egyik szava. 44. Szintén. 45. Római 2000. 4C. Az ezüst vegyjele. 47. Félbevágott tapéta! 49. Kedvelt típus. 52. Kis Mihály. 55. A Zord idő Írójának névjele. 54. Juttatná. 57. Kisebb tárgyat eltulajdonít. 58. Közlekedési vonalak. 59. Amerikai drámaíró (Amerikai Elektra). 81. A kalcium vegyjele. C3. Arra... Baranyában (népdal). G4. Neves osztrák karmester. GC. Radar. 48. Azonos betűk. FÜGGŐLEGES: 1. Füvet termő rét. .2. A hónap egyik napja. 3. Fordított névelő. 4. Sporteszköz (névelővel). 5. Folyó Csehszlovákiában, a Nyitrába »ömlik. 4. £. I. 7. Kiejtett betű. 8. A te sajátod (régiesen). 9. A robbanóanyagnak az a mennyisége, amely a tűzfegyver egyszeri lövéséhez szükséges. 10. Tanítani. 11. Az ENSZ első főtitkára volt. 12. Fővárosi sportegylet. 14. A tűz martalékává válik. 17. Időn túl érkezik. 21. Álba . . . (Székesfehérvár). 22. N. Z. L. 24. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: G, E, R). 24. Jugoszlávia állam elnöke. 28. Az egyik szülő becézése. 33. A versidézet második sora (zárt betűk: A, Z). 34. Neves szovjet filmrendező. 39. Húsvagdalék. 40. Üres a ... (nincs egy vasa sem). 42. Ütés nyomán keletkezik. 44. Tanonca. 44. Gyümölcsszárítók. 48. Sodort (pl. bajusz). 50. Az alaphangsor hatodik, hetedik és első tagja. 51. Redők. 53. Hivatali helyiség. 54. Nagy olasz vegyipari monopolvállalat. 59. Őszi hónap, röv. 40. Kis házikó. 42. Régi űrmérték. 45. A nátrium vegyjele. 44. Négylábú. 47. Földmunkát végez. (BEDNAY) A rejvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük. A 14. számban közölt keresztrejtvény megfejtése: Esik az eső, szakad, / iszik a dinnye, dagad, / olyan nagy lesz a dinnye, / felér az égig szinte! E S IK A Z UTOLÉ R ODÚKSAN L S TEME II őtLII S AGAVÉS Z HEVEII E H SZÍL E A ? ŐRÓLA GEL AN I N I L E S ZA 9 I KÖZEA T F A R A G 0 A 0 R ö K IT I 9 U L Gszí B B S ZA H E V I 6 A N N I E L I I T N T ú Sz A I K 9 A Aa I 9K T E EIL M 0 M ADÓ BAB A K 9 I N IHN T Y G E 119 E 9 A K G K A E 9 9 N I 9
