Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
kv mom MZKmi mncmmom Szá2esZtendős iratokat, naplókat, feljegyzéseket böngészve, az 1848—46-es szabadságharc emigrációjának soksok tragikus sorsú hőse között, olykor feltűnik egy-egy mosolyra ingerlő figura is; egy-egy furcsa történet, amely önmagában bármikor, bárhol előfordulhat, de az, hogy valamelyik „emigrationális napló” oldalaira is felkerült, jelzi: megörökítője érdemesnek találta feljegyezni, mert jellemző arra a sorsra, amely neki és társainak a bújdosásban kijutott... Udvardy Pál honvédtisztnek, aki Komárom várvédői között, Üjházy Lászlóval került Amerikába, jószerivel még a keresztneve is bizonytalan: a történetében szereplő perdöntő irat Meinhold Dodewald Udvardynak nevezi, az emigránsok dolgaiban akkoriban kitűnően tájékozott bécsi hatóságok számára összeállított névsorban pedig mindössze ennyi áll: Hauptmann Udvardy in America, ohne Bedeutung”, s ehhez, a névsort közlő Jánossy-féle forrásgyűjtemény névmutatója zárójelben teszi hozzá a József keresztnevet. Miért érdemes mégis felemlíteni ezt a hivatalosan is jelentéktelennek bélyegzett kósza lelket? Azért, mert alighanem jellegzetes képviselője volt ama menekült típusnak, amelyről egy kitűnő sorstársa, Danes Lajos, ugyancsak volt honvédtiszt, naplójában így emlékezik meg: „Mentünk tehát munkát keresni; de amikor azt kérdezték tőlünk, hogy micsoda mesterséghez értünk, nagyon csodálkoztak azon, midőn azt mondtuk, hogy bizony semmihez, — Hát hogy lehet busines nélkül megélni? — azt feleltük, hogy értünk a hadakozáshoz, kardforgatáshoz, lovagláshoz. Csaknem kinevettek ..Danes kemény munkával kereste meg kenyerét, Udvardy azonban a talajátvesztett emberek ingatag ösvényeire sodródott. A személyes élményen túl, bizonyára e sorstípusnak a megörökítése végett meséli el, a leírásaiban mérnöki pontosságú, de irodalmi képességekkel éppen nem rendelkező László Károly, naplójában, Udvardy házassági históriáját. László Károly azon kevesek közé tartozott, akik olyan szaktudásnak voltak birtokában, amelyet a nagy expanzió Amerikájában sokra becsültek: vasút- és földmérhök volt, kitűnő műszaki rajztudással. Vasútépítéseknél és állami földhivatalokban dolgozva, 1852 júliusában Syracuse város mérnöki hivatalába szerződvén, találkozott össze az itt segédkező Udvardyval. ki addigra majd egész Észak-Amerikát bekóborolta, s lévén alighanem jóképű és jósvádájú huszártiszt, magába bolondította a város egy tiszteletreméltó polgárának E. F. Wallace-nak a lányát. Ne legyünk hozzá igazságtalanok: a szerelem lehetett valóságos, s alighanem a vágy is, hogy házassága által a kóborélettel felhagyva, végre anyagi és társadalmi biztonságba jusson. (Jóllehet, László nem éppen hízelgő .lellemképet fest róla.) A pletyka, szóbeszéd, híresztelés azonban nem ismer se határokat, se nemzetiséget; a jó magyar emigránsok tudni vélték, hogy a reményteljes vőlegény bizony már uös, s úgy hagyta francia nejét faképnél New Orleans városában! A pletyka eljutott — miért is ne jutott volna el?! — az örömszülőkig, akik megdöbbenve kezdtek tájékozódni, puhatolódzni. Előbb egy lelkész közvetítésével, majd személyesen is Lászlóhoz fordultak, segítségét kérték, de ő először hiába kérdezősködött a magyarok között, majd elhatározta, hogy kiugratja a nyulat a bokorból: „Többen” aláírással, egy New Yorkból keltezett levélben figyelmeztette Udvardyt, hogy hagyjon fel nösülési szándékával, s ne tegyen boldogtalanná egy jó családot. A címzett nem ismerte fel az elváltoztatott kézírás szerzőjét, s éppen Lászlótól kért tanácsot, majd előadta neki a következő históriát: New Orleansban őt betoborozták ama Lopez féle expedícióba, amely amerikai segédlettel Kubát akarta felszabadítani a spanyol uralom alól, de tragikus véget ért, magával rántva a pusztulásba sok magyar emigránst is. Udvardy nem volt köztük, mivel idejében megszökött, állítása szerint azért, mert bele akarták keverni egy pénzhamisítási ügybe, s ő megijedt. Némely pénzeket azonban mégis zsebrevágott, és St. Louisba szökött. Alighanem e pénzre figyelt fel ama hölgy is, akivel még a hajón annyira megbarátkozott, hogy útiköltségét kifizette, vele a városban egy szobába szállt, s mint mondotta, végkielégítésül harminc dollárt adott neki, majd Chicagóba utazott. Utólag, e történet krónikása már hozzáteheti, hogy nem is az volt a baj, hogy másként történt; a balsikerűbb tettét akkor követte el, amikor egy Lukács nevű magyarral összeakadván, annak kérdésére: ki ez a hölgy, azt válaszolta: — a nőm! S így terjedt el magyarjaink között, hogy feleségül vett egy francia lányt! László Károly előtt persze hevesen tagadta, hogy e könnyelmű kijelentésnek bármi valóságos alapja volna, s még arra is vállalkozott, hogy újsághirdetésben tegye közzé: ha van New Orleans városában Udvardy Pálné nevű személy, s bármi követelése lenne Udvardy Pállal szemben, az jelentkezzék a lap szerkesztőségében. Mi lett a hirdetés sorsa, nem tudni, de László már hajlott arra, hogy valóban pletykának tekintse az egészet, mert ha híg jellemnek is tartotta a vőlegényt, miért vett volna nőül egy nyilván kétes erkölcsű nőt? Hanem Acs Gedeon, a pap és író, a kor egyik legrokonszenvesebb alakja New Yorkból azt írta neki, hogy a dolog úgy tetszik, mégis igaz: Üjházy László pedig, az amerikai emigráció legjelentősebb és legtekintélyesebb személye, texasi birtokáról válaszolta: Udvardyról se jót, se rosszat nem mondhat, hanem Varga Benjamin, aki jelenleg vele lakik, de azon időben St. Louisban lakott, mint bizonyosat mondja, hogy Udvardy ott a franciának lányát nőül vette, s azt hamar elhagyta ... A levelek, hírek, jöttek-mentek, s miközben az ifjú pár boldogan turbékolt, Wallace, elhatározván, hogy végére jár a dolognak, maga utazott St. Louisba. Ott megkereste az amerikai magyar emigráció egyik legszínesebb egyéniségét. számos anekdota hősét, az öreg Rombauert, aki elirányitotta őt ahhoz a házhoz, ahol annak idején Udvardy nejével kosztos volt. A kosztadók azt nem tudták, hogy a nő törvényes neje volt-e, hanem egy vállalkozó szellemű fiú, jutalom fejében, nyomozni indult. S mialatt Wallace a jegyzői hivatalban az alábbi bejegyzésre bukkant: „Meinhold Dodewald Udvardy to Anna Fischer married 27 of march 1851. Given under my hand 25 Aug 1851, filed and recorded 29th of Aug 1851, Rhecords No. 5528. Pr. Pichler pastor.” — a fiú is megtalálta a feleséget, aki egy olyan házban élt, ahová őneki bemenni még — nem illik. Wallace azonban már nagykorú volt, s így megtudhatta az igazat: a nem éppen franciás leánynevű Udvardyné elbeszélte neki, hogy Udvardy egy trafikot nyitott hitelben, de adósságait hátrahagyva, megszökött. Igaz, később levélben hívta maga után, de ő nem válaszolt. Alighanem a hölgy is abban reménykedett, amiben most férje: házassága révén kijuthat élete kátyújából. De megcsalatott, s maradék menedékként bejutva ama „házba”, nem üzent már mást férjének, csak azt, hogy fizesse ki adósságait. Annak persze kisebb gondja is nagyobb volt. Sőt, megneszelve, hogy jövendő apósa útja milyen eredménnyel járhat, mire az visszatért, mátkát, egzisztenciát, reményeket hátrahagyva, meglépett. Írogatott ugyan még magyarázkodó. fogadkozó leveleket, de azután elmerült — hová, miben, ki tudja már? László Károly ezzel zárja: „Az ózvegy-mátka vagy erőslelkű, vagy gyönge szerelmű. mert rajta fájdalmas érzés nem mutatkozott. Bárha én senkivel se beszéltem e történetet, három hét alatt az egész városban közbeszéd tárgya volt, pedig toldva, sőt a helybeli lapokban kinyomtatva, bár a nevek kihagyásával.” Miért idéztük fel e Mikszáth tollára való korai „Noszthy fiút”? Nagy időknek nemcsak „nagy” tanúi vannak — a kicsik is mondanak olykor valamit; ha nem is feltétlenül fontosat, de jellemzőt... B. P. LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV A következő müvek méltó reprezentásat a magyar könyvkiadásnak. EZERÉVES BUDAPEST Mesterházi Lajos bevezetőjével, vászonkötésben, 27 old. szöveg, 98 képtábla 145,— Ft Glnk Károly—Kiss Ivor Mihály: MAGYAR TÄJAK MŰVÉSZETE fotóalbum, vászonkötésben, színes borítóval, 198 oldalon fotókkal (8 színes) 95,— Ft MAGYAR ANJOU LEGENDÁRIUM facsimile kiadás, bőrkötésben, album nagyság, 338 oldal, ebből 170 oldalon mintegy 700 mlniatüra reprodukciójával 700,— Ft Pogány ö. Gábor: MAGYAR FESTÉSZET A XIX. SZAZADBAN 42 oldal szöveg, 48 szines képtábla, vászonkötésben, album formátum 178,— Ft Németh Lajos: MODERN MAGYAR MŰVÉSZET album, vászonkötésben, 187 oldal, 72 szines képtáblával 150,— Ft RÉGI BUDAI ÉS PESTI LATKÉPEK válogatta Wellner József, mappa, 21 darab szines metszettel, 90,— Ft ezernyolcszAznegyvennyolc a kortArsak SZEMÉVEL Szerkesztették: Rózsa György és Spira György Képek, Íratok és nyomtatványok, vászonkötésben, 575 oldal, 298 illusztrációval 254,— Ft CHRONICA HUNGARORUM ismertebb nevén Budai Krónika. Hess András budai nyomdájában 1473. évben készült nyomtatvány facsimile kiadása, a szöveg mai magyar olvasatával és Soltész Zoltánné utószavával, papfrkötésben, 138 lap dr. Kalmár János: RÉGI MAGYAR FEGYVEREK vászonkötésben, szines boritóval, album, 430 oldal, 95 szines táblával Zolnay Vilmos: VADÁSZATOK A RÉGI MAGYARORSZÁGON vászonkötésben, szines boritóval, 233 oldal, 178 Illusztrációval (23 szines) MAGYARORSZÁG története képekben Szerkesztette: Kosáry Domokos, album, vászonkötésben, szines boritóval, minden oldalon fekete-fehér fotóillusztrációval, 218 oldal CHRONICA AZ MAGYAROKNAK DOLGAIRÓL .. Holtai Gáspár Kolozsvárott 1575. évben nyomtatott művének facsimile kiadása, bőrkötésben. A kísérő tanulmányt irta Kulcsár Péter (23 oldal), a facsimile kötet 209 lap, karton tokban Nagyrévl-Neppel György: HUSZAROK album, szines boritóval, 286 oldat, 178 szines fotóillusztrációval 168,— Ft A könyvek megrendelhetők bármely magyar könyvkereskedőnél, vagy közvetlenül Magyarországról KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál H—1389 Budapest Pf. 149. 200,— Ft 535,— Ft 172,— Ft 125,— Ft 480,— Ft 6
