Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-16 / 6. szám
„Nekem nincs apukám" /itAon, - Qft/on/ l’étAxyrv-O'fcAons „Szemüvegkereteket csavarozok” Kevéssé ismert, de jellemzőt esztergomi látkép pedig csak úgy köthetjük magunkhoz, ha különböző kedvezményekkel segítünk rajta. * Az igazgatóságon sorra vettük a „gyári kedvezményeket”. Íme: béremelésnél a gyermekét egyedül nevelő szülő előnyben van. Ha például a férjes és az egyedülálló anya azonos munkakörben dolgozik (és azonos gyakorlata van), ez utóbbinak magasabb alapórabért állapítanak meg. A bölcsődei, óvodai, iskolai napközis elhelyezésnél elsőként az egyedülállók gyermekét veszik fel. A gyárban három műszakban folyik a termelés. De az egyedülálló anyát, kérésének megfelelő műszakba osztják be. Van, aki állandó éjszakai munkát kér. Egyrészt, mert így negyven százalékkal magasabb lesz a ke-A MÁJUS 1. RUHAGYÁR DIVATBEMUTATÓJA A világ sok országában keresettek a budapesti Május 1, Ruhagyár „Elegant” márkájú konfekciós termékei. A városban a gyárnak több saját üzlete van, ahol a vásárlók szívesen válogatnak a szép vonalú kabátok, kosztümök és kis szériában készülő ruhamodellek között. A Május 1. Ruhagyár nemrégiben a kereskedelem szakembereinek bemutatta 1974 őszi—téli kollekcióját. A több mint kétszáz új kosztüm, kabát és ruha modell a legújabb divatvonalak figyelembevételével készült. A kabát legtöbbször sportos vonalú, ragián vagy trencskó, széles kihajtóval, megkötős övvel. A kosztüm szoknyája hajtásokkal bővül, a ruhák között pedig, dominál a mindig divatos ingruha stílus. Az idei kabátdivat érdekessége, hogy a kollekció exportra készült kabátjainak többsége úgynevezett autós kabát, amely szoknyához, pantallóhoz egyaránt kényelmes viselet. Színes ballonból, könnyű gyapjúszövetből vagy tweedből gyakran a szabásvonalat kihangsúlyozó dísztüzéssel készültek ezek a bővülő hátú, nagyzsebes rövid kabátok. A kosztüm és ruha kedvelt anyaga a jersey, az egyszínű szürke, vagy bézs anyagot kockás, vagy csíkos anyaggal kombinálják. A ruhák könnyű selymes hatású mintás jerseyből készültek, egyszerű karcsúsító szabásvonallal, amely előnyössé, kényelmessé teszi a konfekció viselését. Az első képen o Május 1. Ruhagyár egyik legszebb kabátmodelljét mutatjuk be: valódi teveszőr, ragián szabású kézelős ujjal, nagy rátett zsebekkel, megkötős övvel, A második képen bemutatjuk az „autós” kabátot. A modell kukoricasárga könnyű gyapjúszövetből készült, vállrészét és a gomboláspántot tűzés hangsúlyozza ki. Potoczky Júlia (Komlós Lili felvételei) resete, másrészt nagyobb gyermekét jobban ellenőrizheti. (Más kérdés, mikor pihen?) Ha nem nyolc, hanem csak napi hét órát akar dolgozni, akkor hét órát dolgozhat. És reggel hat helyett nyolckor kezdheti a munkát. (Hogy a gyermeket elindíthassa az iskolába.) Valamennyi egyedülálló anya szabad szombatos. S a szombati napokra átlagkeresetet számolnak el nekik. Ha az anya — átmenetileg — gyermekével otthon szeretne maradni, részére bedolgozói munkát biztosítanak. Balázs Erika az óvodában Nádor Ilona felvételei Karácsony előtt gyermekenként háromszázötszáz forint „ajándékra valót” ad a gyár. A siófoki vállalati üdülőben nyáron minimális térítésért nyaralhat gyermekével. * A dolgozó nők között a gyermeket egyedül nevelő anyák aránya tizenöt-tizenhét százalékra tehető országosan, Sokan vannak. Gondjaik a mi gondjaink. A Munka Törvénykönyve, s az újabb rendelkezések már külön, rájuk vonatkozó utasításokat is tartalmaznak. Pótszabadság, fizetés nélküli szabadság, több betegápolási táppénz illeti meg őket. De a számtalan kedvezményt vajon hogyan fogadják a többiek? A munkatársaik? — A gyermeket egyedül nevelő anyának juttatott kedvezmények miatt még soha, senki nem zúgolódott — mondja a Látszerészeti Eszközök Gyárának munkaügyi vezetője. — Természetesnek tartja mindenki, hogy rajtuk segíteni kell. Sulyok Katalin Süssünk szalonnát Ezúttal Erdei Ferenc „Néprajzi ínyesmesterség” című könyvének „A nyárs”-fejezetéből ragadunk ki néhány részletet. „A legegyszerűbb sütőszerszám. Annyira az, hogy nem is kell az embernek magával vinnie, mert — a nagy fátlan mezőségeket kivéve — mindenütt megszerezhető, csak bicska legyen hozzá. Ez a hevenyészett fanyárs, amihez a mogyoró és a som kellő vastagságú vesszeje a legjobb, de minden más fából meg lehet csinálni, csak tűrhetően egyenes legyen, és kellő hosszúságú, hogy ne kerüljön a kéz túl közel a tűzhöz. Fűből vagy akácból mégse csináljuk, mert ezek keserűek.” „A sült szalonna ősrégi csemegéje az erdőnmezőn dolgozó embernek, s a szalonnasütés soha divatját nem múló kirándulási szertartás szőlőhegyen, erdei tisztásokon, hétvégi házak mellett és város körüli kiskertekben. Sütik a szalonnát Tiszán innen és Dunán túl, mégpedig sokféleképpen. Láttam olyat, hogy vöröshagymát szúrnak a nyárs végére és azon keresztül csurgatják a zsírt; olyat is, hogy kolbászt húznak a szalonna mellé, s olyat is, hogy nem csöpögtetik a zsírt, hanem hozzányomkodják a sülő szalonnát a kenyérhez. Sőt, olyat is láttam, hogy nem is forgatják a szalonnát a nyárson. Mindez lehet jó, ez ízlés dolga, erről nem érdemes vitatkozni. Én azt írom itt le, amit apámtól tanultam, ami az Alföldön, különösképpen a Körös—Tisza—Maros közén szokásos. Szigorú technológiája és sütési szertartása van ennek, akkor is, ha munka közben csinálják, akkor is, ha ünnepi alkalommal mulatságként telepednek a tűz köré. Az első kellék a megfelelő szalonna. Én apámtól, nagyapámtól úgy tanultam, hogy minél vastagabb fehér, sós szalonna kell hozzá, a füstölt csak szükségből használható. Magam azonban később rájöttem, hogy a füstölt szalonna is nagyon jó ilyen célra, sőt a húsos kolozsvári szalonna kiváltképpen. De akármilyen szalonnát sütünk, alkalmas darabot kell belőle vágni, s úgy kell behasogatni, hogy egy sarokra futó csatornákon csurogjon ki a zsír sütés közben. A hozzávaló nyárs hegyes végét laposra kell formálni, akár fából, akár vasból készül, nehogy a sülő szalonna megforduljon rajta. A kenyeret, amire a zsalonna zsírját csurgatjuk, okvetlenül meg kell pirítani, mert sem a sült szalonna, sem a belőle zsírozott kenyér enélkül nem igazi. Ezt nyomban a tűzgyújtás után lehet végezni úgy, hogy a kenyérszeleteket kis vesszőnyársakkal feltámasztjuk a földön a tűz körül, esetleg a felső szélükbe szúrt nyársacskával felemeljük, és közelebb tartjuk a tűzhöz. Aztán természetesen megfordítjuk, hogy mindkét oldalon pirított legyen. Ezután jöhet a szalonnasütés. A pirított kenyérszeleteket — tányérra, papírra, fadarabokra — kéz alá helyezzük, hogy a sülő szalonna csepegő, majd csurgó zsírját minél rövidebb úton ráfolyathassuk. Am a nyársra húzott szalonnát nem lehet akárhogy a tűzre tartani. Nem felülről lefelé nyúlva, hanem alulról felfelé, legfeljebb vízszintesen kell tartani a nyársat, illetőleg a szalonnát, s úgy forgatni, a lánggal égő fadarab vagy a parázskupac mellett, Így nem lesz füstös (csak füstillatú), nem ég meg, és egyenletesen sül, s ha a pirított kenyér fölé tartjuk függőlegesre fordítva, akkor ömlik belőle a zsír. Így sütve-forgatva a szalonnát és a pirított kenyér mindkét oldalára rácsurgatva a zsírt, kész a szalonnasütés első fogása, a „piritós”. Aki szereti, fokhagymával bedörzsölve fogaszthatja. Egy-két szelet ilyen piritós már magában véve pompás étel, és az a nevezetessége, hogy a forrásvíz, a bor, a tej, a tea vagy a Coca-cola egyaránt különösen ízlik rá. Amikor pedig már alig csepeg a zsír a szalonnából, akkor kész a második fogás, maga a sültszalonna. Liturgikus szabály, hogy a kész, forró sült szalonnát hideg vízzel kell leönteni, vagy ilyenbe mártani. Ennek az az értelme, hogy megfagy rajta a zsír, és így belül ízesebb — illatosabb lesz, A sültszalonnát illik pirított kenyérrel enni( így jobb is), de pirítatlan kenyérrel is nagyon jó. Hát még másnap reggel, ha kifagy!” Az esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyárában megismerkedtem egy fiatalasszonnyal. Így vallott az életéről: — Balázs Jánosnénak hívnak. 1949-ben születtem. Kilencéves voltam, amikor édesanyám meghalt. Állami gondozásba kerültem. Az intézetben elvégeztem az általános iskolát, azután pedig fodrásztanuló lettem. Nagyon szerettem a szakmámat, ma is szeretem. Illetve, szeretném... De tetszik látni, ahelyett, hogy frizurákat készítenék, szemüvegkereteket csavarozok. Elhagytam a szakmámat. El kellett hagynom ... Néhány éve fodrászkodtam, amikor megismerkedtem Vele ... Nagy szerelem volt köztünk, 1969. szeptember 6-án volt az esküvőnk. Albérletben kezdtük a közös életet, és azonnal beadtuk a tanácshoz a lakáskérvényt. De amikor 1972-ben a lakást megkaptuk, már válófélben voltunk. A férjem zenész volt, éjszakai szórakozóhelyen dolgozott, jól keresett, körülrajongták a nők, mindig volt valakije... Elváltunk. A lakást és a kislányunkat nekem ítélte a bíróság, őt pedig havi 460 forint gyermektartásra kötelezte. Mint fodrász, két műszakban dolgoztam, a bölcsőde hatkor bezárt, a kislányt nem tudtam kire hagyni esténként. Kiléptem, és olyan munkahelyet kerestem, ahol olyan a beosztás, hogy őt reggel el tudom vinni a bölcsődébe, most már az óvodába, és este pedig vele lehetek. Így kerültem ebbe a gyárba. Nem bántam meg, hogy ide jöttem, itt törődnek a gyerekes anyákkal. — De anyagilag rosszabbul járt. Hiszen ott volt borravaló. — Mi mást tehettem volt? Itt nyolc forint huszonhárom fillér az órabérem, ezernyolcat megkeresek havonta. A lakás bére kétszáznegyven forint, a fűtés kétszáztizenhat, a villany harminc-negyven forint. A kislányért hetvenhat forintot * fizetek egy hónapra az óvodában. Ezekre a fix-kladásokra lejön 560 —570 forint. A többiből élünk. — És a gyerektartás. — Az hol van, hol nincs. Most már két hónapja nem kaptam egy fillért se. Kilépett a munkahelyéről, nem tudom azt se, hol dolgozik. Nem törődik az a gyerekével. * Balázs Erikával az óvodában találkoztam. Szép arcú, értelmes kislány. Könnyen összebarátkoztunk, s játszottunk a babákkal, mackókkal. — Otthon is sok játékom van — mondta. — Van egy ilyen macim, azt minden este megvacsoráztatom, mesélek neki, és lefektetem. — Neked is mesél anyukád, amikor lefekszel? — Mesél. Az én anyukám nagyon okos, sok mesét tud. — És apukád? ö is szokott neked mesélni? — kérdeztem. — Nekem nincs apukám — mondta a kislány. — Volt, de nincsen. — Aztán a társaira mutatott. — Pistinek sincs apukája, Marinak sincs, Évikének sincs ... * — Mint a munkahelyeken általában, nálunk is sok a gyermekét egyedül nevelő anya — mondta a Látszerészeti Eszközök Gyárának munkaügyi osztályvezetője. — özvegyen maradtak, elváltak, különélők, lányanyák. Rajtuk sokkal több a teher, mint a rendezett családi körülmények közt élő asszonyokon. Nemcsak egy fizetésből kell eltartaniuk a gyermeküket (olykor gyermekeiket), hanem épp körülményeik miatt nehezebben tudják összeegyeztetni a pénzkereső munkát az anyasággal. Kötelességünk rajtuk segíteni! Emberségből is és a gyár miatt is. Esztergomban kevés a munkáskéz. Ha új jelenltkező ritkán akad, legalább a régi dolgozókat tartsuk meg! A gyermekét egyedül nevelő anyát Tjaacuzi izéi oiztt átauU MAQYAR NÉPKÖLTÉS Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Minden madár társat választ, virágom, virágom. Horgolt tavaszi kabát Hozzávalók: 1 kiló középvastagságú gyapjúfonal, 3-as horgolótű, 10 db fagomb, bélésanyag. MINTA 1. sor: laza láncszemsorra rövidpálcákat öltünk. 2. sor: minden 2. rövidpálcába 2 félpálcát horgolunk. (Félpálca: 1 ráhajtással leöltünk a szembe, majd 1 ráhajtással egyszerre áthúzzuk a tűn levőkön.) 3. sor: 1 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődik a 2 félpálca közé öltve. 4. sor: az egyláncszemes ívekbe a 2. sor mintáját Ismételjük, vagyis 2—2 félpálcát horgolunk. A továbbiakban a 2. és 3. sor mintáját váltogatjuk. Szabásrajzot készítünk, s eszerint horgoljuk meg a darabokat. A gallér kb. 60 X 15 cm, a zseblap isy^i cm. Ha a darabok elkészültek, összeállítjuk, a gombokat behorgoljuk, s a megfelelő helyre felvarrjuk. A széleken 5 sor rövidpálcával körülhorgoljuk, a sarkoknál 1 szembe 3 rövidpálcát öltünk. Végül az előre elkészített bélést bevarrjuk. Kürthy Hanna rajza Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Te engemet, s én tégedet, virágom, virágom. Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom. Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom. De a fátyol nehéz ruha, virágom, virágom. Mert azt a bú nyomdogálja, virágom, virágom. Rejtvény gyermekeknek Lóugrásban Induljatok el a bul (első sarok A-betű- Jétől és lóugrásban olvassátok Össze a betűket. Ha helyes útvonalon haladtok végig, Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka cimü verséWöl kaptok idézetet. Hogyan AE S Lz Z A • • U B S L V N S / E Lt U D0 S ! A HE M Á Megfejtés: ■„uaqsai B|?ui ‘pzssott in zsypBA v“ (Zala József rejtvénye)
