Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-16 / 4. szám
Szilágyi Ferenc II. Nemcsak „kereszteződés” útján jöhetnek létre új szavak, hanem két önálló szó egybeolvadásával is, „Áldott jó ember, a légynek sem árt” — mondogatjuk a szelíd, jámbor, béketűrő emberre. A jámbor szó a jó ember kifejezésből egybeforrott, önállósult melléknév. Az egybeforradás meglehetősen régen végbemehetett: egy XIII. századi oklevelünk jelzi az eggyéolvadás útját: ebben előfordult egy Jóember nevű személy neve. A jámbor-hoz hasonlóan, egy jelzőnek s az ember szónak a kapcsolatából keletkezett némber szavunk, amely ma többnyire durva, harcias vagy rossz erkölcsű nőszemélyt jelöl, de régebben — így például a XV. századi Bécsi-kódexben — egyszerűen csak „nő, asszony” volt a jelentése. A szó elején a nő főnév é-ző hangalakú né változata lapul; egy né-ember (nő-ember) kapcsolat volt tehát az összetétel alapja, ebből a két szóból forrt egybe a némber, amelynek alkotó elemei ma már elhomályosultak nyelvi tudatunk számára. Ahogyan az önálló szavakból alakult összetételek alkotó elemei elhomályosulhatnak, ugyanúgy megtörténhet ez a képzésmódokkal, a képzőkkel is. „Szép állat az asszonyi állat” — idézik Petőfi szavait gyakran tréfásan, sőt gúnyosan, mivel állat szavunk a mai köznyelvi használatban elsősorban, sőt kizárólagosan, az embernél alacsonyabb rendű élőlényeket jelöli. Petőfi is kétségtelenül gúnyolódva használta a szót, a régi nyelv, mindenekelőtt a régi bibliafordítások alapján. Ám Heltai Gáspár 1562-ben megjelent bibliafordításában az állat szó még elsősorban azt jelentette: ’létező dolog, lény’. Ezért írhatta Heltai, hogy „Jó állat a só”, Károli Gáspár meg azt, hogy „Az isten lelki állat”, egy XVII. századi írónk pedig: „A bűn átkozott állat”. Az állat kezdetben mindenféle létezőt, dolgot jelentett, s erről meggyőz eredete is: ahogyan a latin nyelvben a ’létező, lényeg’ jelentésű substantia szó az ’állani’ jelentésű, stare ige származéka s azt jelenti, ’ami fennáll, van’, a magyarban szintén az áll igéből lett -t főnévképzővel ez a szavunk, mint például az él igéből az élet. Az állat szónak ez a tágabb jelentése aztán később leszűkült, kizárólag az „oktalan állat”-okat, „barom-állat”-okat kezdte jelölni. A fenti példák azt is jelzik, hogy szókincsünk legelevenebb forrása éppen a szóösszetétel és a szavak továbbképzése. Tucatjával idézhetjük például jelzős kapcsolatból alakult régibb-újabb szavainkat, amilyen az acéláru, aratógép, fűzőgép, gyorsáru, gyorsnaszád, gyorsvonat, légiforgalom, nagyüzem, számítógép stb., stb. s a képzéseket, hogy csak az -at, -et képzővel alkotottakból soroljunk fel néhányat: ajánlat, ácsolat. árnyalat, karcolat, láncolat, munkálat, találat, torkolat stb. fejezet, idézet, lelet, nézet, szemlélet. összetett és képzett szavaink, ha alkotóelemeik eredeti jelentése elhomályosul, nemegyszer szürkévé, jelentéktelenné válnak. Így például a pintyfélék közé tartozó hasznos kis énekesmadárnak, a sármány-nak a neve nem sokat mond a mai embernek; nem úgy, mint a sárgarigó vagy ennek népnyelvi párja, az aranybegy s a vörösbegy neve. Pedig a sármány is „beszélt” valamikor: minden bizonnyal ’sárga’ jelentésű régi sár szavunknak s a mell szó mélyhangú változatának, a máí-nak összetételével keletkezet. A régi rókamálas bunda, amelyről Vörösmarty Pétiké című hires versében is szó esik, voltaképpen „rókatorkos” bunda: azaz a róka bőrének világos hasi, melli részével díszített bunda. A sármály(ú) összetételből lett sármány szavunk valamikor beszédes elemei azonban idővel elnémultak, jelentésük elhomályosult. Képszerű, vizuális hatásokra fogékonyabb elménk s a szemléletességet, képszerűséget kedvelő stílusérzékünk természetesen jobban kedveli az elevenségüket, képszerűségüket máig őrző szavakat. Nyelvünk — különösen a népnyelv — igen gazdag az ilyen színes, képszerű élményt nyújtó összetett szavakban. Az X-lábú asztalnak, amilyen a régi fogadókban, csárdákban divatozott, kecskelábú asztal a népi neve, mivel lábaival a kecskék — különösen a kis gödölyék — lábára emlékeztet. Az építőmunkások két A betű alakú lábon nyugvó alkotmányát meg kecskebak-n&k nevezik, s hozzá hasonlóan azt a két X-alakú lábból álló alkotmányt is, amelyen fűrészeléskor a fahasábokat keresztbe fektetik. Ezt az utóbbit nevezik kecskeláb-nak is. A Balaton partján, különösen Tihany körül található megkövesedett őstengeri kagylóhéjakat pedig a kecske körméhez való hasonlóságuk alapján nevezte el a nép kecskeköröm-nek s regét is költött hozzájuk a nyáját bánatában a tóba hajtó királyleányról. A kecskebéka viszont, amely a nóta szerint fölmászott a fűzfára, abból a szemléletből kaphatta a nevét, hogy nagyokat ugrik, mint a bakkecske. S ha már a vízpartjára érkeztünk, nézzünk szét egy kicsit jobban. Növény- és állatneveink különösen gazdagok a szemléletes, valamilyen összehasonlításon, megfigyelésen alapuló képszerű, metaforikus elnevezésekben. Nem kell nékem tök s káposzta Sás és békák lencséje — mondja az egérkirály Csokonai verses szatírájában, a Békaegérharc-ban. A békák lencséje nem más. mint a békalencse néven ismert vízinövény, amelyet lencséhez hasonló alakja nyomán nevezett el így a népi képzelet. Az ugyancsak vízben élő békanyál nevű zöldes moszathoz sem kell sok magyarázat. A dombtetőn a fényes levelű kis cserjét úgy hívják hivatalosan is, hogy kecskerágó: nevét bizonyára onnan kapta, hogy a kecskék szívesen legelészik friss hajtásait. De hívják úgy is, hogy papsapka, s egyik fajtáját, a csíkos kecskerágó-t meg úgy, hogy püspöksüveg. S hogy nevét honnan kapta? Termésének'alakjáról. Tóth Árpád szép költeménye megfejti nevének eredetét: Az égen nyári fényözön; De minden bokrot megelőzve A kecskerágó már az őszre Bíborsapkásan ráköszön. Mintha lombjain csupa kis Tündéri pöttöm püspök ülne, S bíbor birétumban örülne, Hogy mily szép még meghalni is. Némelyik szemléletes szavunknak azonban ma már elhalványult a jelentése. A cigánykerék jelentését még értjük: ha valaki cigánykereket vet olyasféleképpen fordul át tenyeréről talpára és talpáról tenyerére, mintha egy kerék küllőzne tovább. Hogy miért éppen „cigány”? Talán azért, mert ez volt a „legolcsóbb” kerék, vagy pedig mert cigánygyerekek gyakran mutogatták így ügyességüket, néhány fillért várva mutatványukért. A tótágas jelentése azonban már nem mindenki előtt világos, pedig gyakran emlegetjük, hogy „tótágast áll a világ”, „tótágast áll itt minden”, azaz „feje tetején áll minden”. Igen, de miért éppen tót ágas? Ehhez tisztáznunk kell előbb, hogy mi is az ágas. Olyan oszlop, amelynek „ág”-a, kinyúló tartó része, „elágazása” van. A falusi tornác tetejét ilyen ágasfák. ágasok tartják. A magyar falvakban a tartó oszlopok elágazása felül van, mint két kinyúló kar; a szlovák falvakban viszont fordított V alakban a földre támaszkodik az ágas két ága: a tót ágas tehát olyan, mintha valaki fejen állna, s két karjával jobbról-balról támasztaná magát. Színes, szemléletes szavak, kifejezések természetesen ma is születnek. így ha valaki továbbáll, azt mondjuk: olajra lép; s ha elszalad, elmenekül, úgy jellemezzük, fölhúzta a nyúlcipő-t. Ezek azonban már féligmeddig a városi népnyelv, az argó körébe tartoznak. (Folytatjuk) A Margitszigeti Nagyszálló 1877-ben Pest és Buda egyesülésének évében nyitotta meg kapuit az Ybl Miklós tervezte Margitszigeti Nagyszálló. Már megépülése évében nemzetközi hírnévre tett szert: megnyitásáról hírt adott Európa majd minden lapja. A legutóbbi években a Hungarhotels Vállalathoz tartozott, most Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat néven önállósult, r — Nem csupán egyszerű névcseréről van szó — magyarázta ottjártunkkor dr. Bolgár András kereskedelmi igazgató —, az új név kifejezi céljainkat is. Budapest mindig híres volt termálvizeiről. Mi ezt a régi hírnevet szeretnénk újjáéleszteni. Itt a Szigeten, valamint Hévizén, fölépítünk egy-egy új Termál Hotelt. Ezekben a Szállodákban elsősorban a gyógyfürdőzésre érkező vendégeink igényeit akarjuk majd kielégíteni. — A gyógyprogramon kívül azonban gondolunk azokra is, akik „csak” pihennni jönnek a Szigetre — veszi át a szót Börcsök András, a Danubius fiatal osztályvezetője. — Vendégeink részt vehetnek rendszeres apajpusztai kirándulásainkon, szállodánk időről időre kiállításokat rendez, étlapunkról pedig soha nem hiányoznak a régi magyar vendéglátás hagyományos étkei. Az étlap titkairól Miklós Bálint konyhafőnököt, az első magyar mesterszakácsok egyikét faggattuk. — Természetesen a hagyományos magyaros ételeket tesszük vendégeink asztalára, ízletesen, de nem túlfűszerezve. Régi receptéket kerestünk elő, kissé a mai ízléshez igazítottuk, és így választékunk egyszerre történeti és modem. — Kérjük, mondja el a Magyar Hírek olvasóinak, búcsúzóul, kedvenc fogásának receptjét. — Szívesen, bár én mindegyik főztömet egyformán szeretem. Talán vegyük a Palatínus módra töltött kacsát. Tehát: egy kacsát kicsontozunk, megtöltjük kicsontozott csirkehússal, valamint gomba, libamáj, szalonna összedarált és enyhén fűszerezett keverékével. A kacsát összevarrjuk, és egyben ropogósra sütjük. Könnyű, párolt vegyes zöldségköretet tálalunk hozzá. — Jó étvágyat! Jó étvágyat és jó pihenést, szigeti vendégek! S. P. J. A tervezett Termál Szálló makettje A Nagyszálló előcsarnoka, Kondor Béla falfestményével A szigeti Bodor-kút — marcipánból Lévai András felvételei és reprodukciói
