Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-02 / 3. szám

Szinte valamennyi budapesti autóvezető ön­kéntelenül lassít, ha az V. kerületi Bajcsy- Zsilinszky út és a Markó utca környékén visz el az útja. Itt áll ugyanis az Országos Mentő­­szolgálat Budapesti Központi Mentő Állomás épülete, és innen fordulnak ki szinte percen­ként a jól ismert, de mégis megszokhatatlan vijjogással a fehér mentőautók. Az épületben, ahol soha nincs vége, s ép­pen ezért kezdete sem a munkaidőnek, fehér köpenyes orvosok, szürke egyenruhás ápolók, kocsivezetők, Irányítók és ügyeletesek, már az első pillanatban is jól látható, gondosan szer­vezett, fegyelmezett munkája segíti a közvet­len életveszély elhárítását. — Hazánkban egy szervezet, az Országos Mentőszolgálat látja el a „mentés” gyűjtő­névhez tartozó összes feladatot. A lakásban, az üzemben, az utakon történt balesetekhez, a betegszállításhoz ugyanannak a szervezetnek egységesen jól felszerelt kocsijai vonulnak ki. Nem minden országban van ez így. Nálunk bárhol történik valamilyen baleset, a jelen­téstől számított három percen belül az orvos szívesen feladja jól jövedelmező magánren­delőjét azért, hogy életet mentsen. Nálunk más a helyzet. Az Országos Mentő­­szolgálat mindenki számára egységesen és díjtalanul biztosítja a mentést. Hivatásos, fő­foglalkozású mentőorvosok teljesítenek szol­gálatot a nap minden szakában. Dr. Wilheim Ervin, az egyik gazdája a köz-Jelentkezik a 04 ponti irányításnak. Szolgálatvezető főorvos, őhozzá tartozik a baleseti osztály is, ahol egy külön a mentők részére szerkesztett telefon­­készülékben — a 04 tárcsázására jelentkezik — 60 befutó vonal „él”, s az is látható, hogy melyik kerületből érkezik a bejelentés, azaz rögtön riasztható a 11 budapesti mentőállo­más közül a helyszínhez legközelebb eső. Az országban működő 158 mentőállomás te­lefon- és ultrarövidhullámú rádiókapcsolat­ban áll egymással és a központi irányítással. Valamennyi gépkocsira felszerelték a ma már nélkülözhetetlen URH adó-vevőt, így a ko­csik mindenkori tartózkodási helyükön érte­­síthetők egy-egy balesetről. A Szobi utcai mentőkórházb ;n külön kis birodalom a rohamkocsizóké. A rohamkocsi egy Mercedes kis autóbuszba szerelt „kór­Néhány perccel a baleset után a helyszínen megkezdődik a mentés Dr. Wilheim Ervin, szolgálatvezető főorvos, ultrarövidhullámú rádión tartja a kapcsolatot az ország valamennyi mentőállomásával életmentő készülékekkel felszerelt autón ro­bog a helyszínre. S a beteg gyógyítása már ott megkezdődik — mondja dr. Pap Zoltán, a Budapesti Mentőállomás vezető főorvosa, aki 25 éve — az alapítástól kezdve — dolgozik a mentőknél. — Bécsben két mentő szervezet működik — szövi tovább gondolatát Pap főorvos. — Tud­juk, hogy például Los Angelesben Anderson professzor négy jól felszerelt, a budapesti mentők rohamkocsijához hasonló mentőautó­val igyekszik segíteni a rászorultakon, de e városban más szervezetek is működnek, ezek felszereltsége azonban alacsonyabb színvona­lú. Előfordulhat az is, hogy egy helyszínre esetleg több kocsi, de lehet, hogy egyetlenegy sem érkezik. Ennek a módszernek a jelszava: Gyorsan a kórházba! Majd ott ellátják a be­teget! Hiszen nem sok olyan orvos akad, aki Dr. Pap Zoltán, a Budapesti Mentőállomás vezető főorvosa ház”: ilyen az ország tíz másik nagyvárosá­ban is működik. Ez az autó siet a súlyos bal­esetekhez, országúti, vasúti szerencsétlensé­gekhez, hiszen műszerei nélkülözhetetlenek ilyenkor. Van itt elektrokardiográf-berendezés, lélegeztetőgép, szívritmuskeltő, sebészeti fel­szerelés minden közvetlen veszély elhárításá­hoz, vákuumágy, újraélesztő berendezés A kö­zel másfélmillió forintos felszerelés nagy előre­lépés a mentés történetében. Dr. Lóránd Mariann még szigorló orvos ko­rában választotta a mentőorvosi hivatást. Most ő is a rohamkocsin teljesít szolgálatot. Hetente kétszer huszonnégy óra itt, a többi Schumi József gépkocsivezető, dr. Lóránd Ma­riann mentőorvos és Szendrei János mentő­ápoló — az egyik rohamkocsizó „csapat” napon pedig egy kórház belosztályán készül szakorvosi vizsgájára. r— Azt tartják, hogy az orvos öröme a tel­jes gyógyítás öröme. Ennek a teljes gyógyulás­nak mi, mentőorvosok, nem lehetünk tanúi, de az, hogy aránylag egyszerű eszközökkel, rövid idő alatt, aktív beavatkozási lehetőséggel elhá­rítjuk a közvetlen életveszélyt, számomra leg­alább akkora öröm — vall hivatásáról Lóránd doktornő. — Az orvos magára van utalva, beavatko­zása a szó szoros értelmében sorsdöntő, vil­lámgyorsan kell döntenie. Bár ez nem kis fe­lelősség, mégis szívesen vállaljuk, segítőtár­sainkkal, ápolókkal, gépkocsivezetőkkel együtt, hiszen a gyors, szakszerű betegellátás, a sokkállapot elhárítása, a bajba jutottak megsegítése, az életmentés, olyan munka, melyben minden örömet megtalálok. Kép és szöveg: Lévai András AGYAR KÉSZET Redő Ferenc edd Ferencnek, a mai magyar képzőművé­szet egyik jeles képviselőjének életművét ismerteti és legszebb gobelin-tervezéseiből, szö­vött faliképéiből mutat be néhányat Aba Novák Judit, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Mai Magyar Művészet című könyvsorozatának legújabb kiadványában. Don Quijote A vörös tölgy Kakas

Next

/
Oldalképek
Tartalom