Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-12-21 / 26. szám

Huny a István Imre Samu, Gáti Vilmos Novotta Ferenc felvételei Cserháti József k MAGYARSÁGTUDAT ERŐSÍTÉSE ÚTJÁN I)LLágAZ&n&tJÍg,& ^AnHksÁqe nyainkat megbecsülve - készül arra, hogy megemlékezzen nemzeti múltunk, kultúránk olyan kiemelkedő személyiségei­ről, mint Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Jókai Mór, Bartók Béla, József Attila. Jövőre lesz 150 éves a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, 100 esztendős a Zeneakadémiánk. Az Elnök­ség határozatot fogadott el a jubileumi év teendőiről. Az Elnökség végül hozzájárult a főtitkári posztot hét éve betöltő Kárpáti József felmentéséhez és köszönetét fejezte ki eredményes munkájáért. Egyben az MVSZ főtitkárává vá­lasztotta dr. Szabó Zoltán ny. egészségügyi minisztert. A vitában számosán felszólaltak, az elnökségi ülés Bognár József, az MVSZ elnöke zárszavával fejezte be munkáját. tétöl áthatott, minden jószándékú, nyuga­ton élő honfitársunk között.” A tanácskozás során Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa titkára sorra vette az együttműködés lehetőségeit. „Megmutatni az országot a hazautazók­nak, megismertetni őket a mai valósággal, összehangolt tájékoztatás, ezek azok a kö­zös területek, amelyeken találkozhatnak a Világszövetség és a Hazafias Népfront keretében működő társadalmi szerveze­tek.” Rövid zárszavában Bognár József el­mondta, hogy a sokszálú kapcsolatok poli­tikájának sikerében az egyik főtényezö a szocialista építés belpolitikai eredményes­sége. Mindez azonban elválaszthatatlanul összefügg a nagy világfolyamattal, a nem­zetközi enyhüléssel, amely a Szovjetunió kezdeményezésére az elmúlt években ki­bontakozott. Az enyhülés, nem egyetlen nagy, önmagában álló folyamat, kisebb részáramlatok csatlakoznak. Az új nem­zetközi légkörben megváltozott a régiók közti viszony, a nemzetek kapcsolata és a társadalmi berendezésüket átformált or­szágok és az országokból régebben el­származott csoportok közti viszony is. A mi esetünkben például a többséggel olyan szálak szövődtek, amelyekre már nem az ellenséges érzület, hanem a kölcsönös ro­­konszenv, a közös érdekek, az együttmű­ködés a jellemző. A Magyar Népköztársa­ság és a nyugaton élő magyarság sokcsa­tornás érintkezése része az enyhült világ­­folyamatnak, ugyanakkor az úgynevezett emigrációs politika a további enyhüléshez -teremtett alkalmasabb feltételeket. A két forrás: a belső építés és békepolitikánk természetes összhangban hatottak. „Hang­súlyozni szeretném, hogy a kedvező világ­­helyzet és a szórványmagyarsággal való viszonyunk közt nincs mechanikus kap­csolat. A világpolitikában vannak és le­hetnek feszültségi gócok; mi a jövőben is mindent megteszünk, hogy viszonyunk a diaszpórával tovább fejlődjön, a köztünk levő szálak erősödjenek és ezzel — a ma­gunk szerény körében — hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok enyhülésének visszafordíthatatlanná tételéhez.” Sz. M. Szentírást. „A hazai egyház hitele minden ellenpropaganda ellenére egyre nő; a csa­lád tagjai — éljenek bárhol — összetarta­nak, és akik a széthúzást erőltetik, ma­gukra maradnak.” Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszer­kesztője elemezte kanadai és amerikai útjának néhány tapasztalatát. Részletesen beszélt a New Jersey-i fesztiválról, ame­lyen jelen volt; arról az élményről, ame­lyet az egymásután szereplő énekkarok és tánccsoportok színvonalas műsora és a sokezres közönség lelkesedése jelentett. Végül taglalta a lapra váró feladatokat. TJach Zsigmond Pál professzor írásban küldte el hozzászólását, amelyben is­mertette javaslatait: a történészek bekap­csolódásának szükségességét a magyarság­­tudat erősítésébe. Bírálta a jelentést, amely nem foglalkozik súlyának megfelelően a történelmi tudat elmélyítésének kérdései­vel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Ha­zánk Magyarország című összefoglaló mű nemsokára új, átdolgozott és bővített ki­adásban áll rendelkezésre, rpömpe István, az Állami Rádió és Tele­­vízió Bizottság elnöke betegsége miatt maradt távol. Megbízásából a Rádió ille­tékes főszerkesztője levelében tette meg észrevételeit a jelentéssel és a jövő évi fel­adatokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világhelyzetben ugrássze­rűen megnőtt a tömegkommunikáció sze­repe és a megerősödött Szülőföldünk rádió az idén is nagy munkát végzett, s jelentős feladatok várnak rá az anyanyel­vi mozgalom és a magyarságtudat elmé­lyítése terén. (Új (átitkúf- a JtlxunnuwU r0i!ág j ziiMtiégí élűi Az Elnökség ezután megvitatta a más beosztást kapott Kárpáti József felmenté­sének kérdését. Az Elnökség jóváhagyta Kárpáti József felmentését és jegyzőkönyvben ismerte el sokéves munkájának érdemeit. Bognár József ezután javasolta, hogy főtitkárrá válasszák meg dr. Szabó Zoltán ny. egész­ségügyi minisztert. „Szabó Zoltán éveken át végzett nagy munkát a Egészségügyi Szakszervezet vezetőjeként, majd minisz­terként és nagy részt vállalt a magyar egészségügy mai kiépítésében. Odaadás, szervezőkészség jellemezte tevékenységét. Szabó Zoltán Személyében olyan embert nyertünk, aki képes továbbfejleszteni, új vonásokkal gazdagítani munkánkat.” Rostás István együttes munkájuk ta­pasztalatai alapján javasolta az Elnökség­nek Szabó Zoltán megválasztását. Az El­nökség egyhangúan jóváhagyta a javas­latot és Szabó Zoltánt főtitkárrá válasz­totta. Az új főtitkár köszönetét mondott az elő­legezett bizalomért, amely nagy felelőssé­get követel, de egyben támogatást és segít­séget is ad feladatának ellátásához. „Báto­rítás számomra, hogy nem merőben újat kezdek el, hanem egy szilárdan megalapo­zott eredményes munkát folytatok, ame­lyet — az Elnökség támogatásával —, Kárpáti József és munkatársai végeztek hosszú éveken át. Mindent megteszek — Molnár István főtitkárhelyettessel együtt —, hogy töretlenül fejlődjenek a kapcso­latok a szülőföld és a magyarság szerete-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom