Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-12-21 / 26. szám
kr-Krístó! Attila SM szép m.ma % ban tartották és őrizték híres képgyűjteményüket. Ma Remecke Hamry-nak hívják Remetevasgyárat, a helység Csehszlovákiához tartozik. A kastély nem a háború alatt, hanem a második világháború után, véletlenül égett le, s a hatalmas képgyűjtemény megsemmisült. A Hadikok birtokainak a központja Seregélyesen volt. Itt épült fel 1822-ben a hatvan szobás kastély és itt rendezték be a nyolcvan holdas parkot. Hadik Béla a legszívesebben Seregélyesen tartózkodott. Egy régi ember meg is jegyzi, már Seregélyesen, hogy „a gróf szerelmes volt ebbe a faluba”. — Mi történt a volt Hadik-kastéllyal? — kérdezem a tanácselnöktől, mert a kastélyhoz vezető földút olyan sáros, hogy az épületet és az ősparkot nem lehet megközelíteni. — A park egy részében Ifjúsági parkot létesítünk, a kastélyépület azonban olyannyira megrongálódott, hogy húsz-huszonöt millió forint kellene az újjáépítésére. Meggondolandó, hogy újjáépítsük-e, hiszen húsz-huszonötmillió forintért egy jelentős új épületet is emelhetnénk. Folyik a műemlékvédelem munkája, a freskók megmentése és az a terve a megyének, hogy a kastélyt, amelynek az A kőlapok közt fölfedezünk egy világos követ, amelynek kőbe vésett felirata még olvasható. Nem feketedett el. Ez a kőlap lesz az, amelyet keresünk. Lemásolom a feliratát: Futaki gróf Hadik Béla, 1905—1971. A név alatt ennyi: Hazatért. A „hazatért” alatt az özvegy neve: Futaki gróf Hadik Béláné, szül. gróf Széchenyi Alice — de itt, e sírlapon Aline-t olvasok. Azután a dátum: 1911—1974. A szülőföld szeretele engem akkor is megindít, bennem úgy is tiszteletet kelt, ha ennek a szülőföldnek a népe e hűséges földesúr nagybirtokának a szétrombolása árán szabadulhatott csak fel. cÁz úf Seiegély es A holtak erdeje után az embersűrűségű életbe visszatérve, a tanácsházán Csapó József tanácselnökkel és Horváth Sándor tanácstitkárral beszélgetek. A seregélyesi tanácstagokkal együtt ők a falu mai gazdái. Temelőszövetkezet a mezőgazdasági lakosságnak, körülbelül ezer felnőtt seregélyesinek ad kenyeret. — És milyen kenyeret? — Jó, puha kenyeret. Az állami gazdaság jól fizet, a termelőszövetkezeti tagság és a munka pedig, a háztáji is ideszámítva, igen szép gyarapodást tesz lehetővé. Évente teljesen új utcasorok épülnek itt. — ötezer emberből nem csak ezer felnőtt. A többiek hol dolgoznak? — Ezerkétszázan ipari munkások, bejárnak dolgozni Székesfehérvárra, a Fémműbe, a Videotonba, az Ikarusba és a többi nagyüzembe. — Mit kapott ez a falu az eltelt harminc év alatt? — Egy szakmunkásképző intézetet, amelyet 1957-ben hívtak életre. Innen gépszerelőket bocsátanak "ki, ezek a mezőgazdaságban dolgoznak majd. Kaptunk egy törpevízművet is, de ez csak a közintézményeket látja el. S egy művelődési házat, amely sok millió forintba került. Ebben a Münnich Ferencről elnevezett művelődési házban működik a mozi, itt van a négyszáz férőhelyes színházterem. A „hazatért” sírköve egészségügyi minisztérium a jelenlegi gazdája, újjáépítik és munkaterápiás ideggyógyintézetet létesítenek benne. — S mi történt: az utolsó földesúrral? A családjával? — Nyugatra mentek. Egyik fia, László néhány évvel ezelőtt repülőszerencsétlenség áldozata lett. A másik fia, Johnny, mert csak ezen a néven nevezték, él. ö az utolsó élő az utolsó seregélyesi földesúr családjából. Hadik Béla és a felesége Amerikában halt meg, utolsó kívánságuk az volt, hogy elhamvasztott holttestüket szállítsák haza és Seregélyesen hántolják el. De nem a seregélyesi köztemetőben pihennek, hanem a régi külön grófi temetőben. — S ez a külön grófi temető hol van? — Nehéz megtalálni. A TÜZÉP telep mellett jobbra kell fordulni, egy földúton a vasúti kereszteződés előtti erdőig menni és az erdő mélyén bekerítetlenül, egy tisztáson állnak a sírok. — S ki tudná megmondani, hogy hol és mikor haltak meg? — mert szeretnék pontot tenni egy korszak, a volt világ végére. S az eltűnt volt világ ezzel az elmúlással hanyatlott le végleg. — Kemény János esperes-plébános temette el őket. Fölkeresem a főtisztelendő urat, ő meg előkeresi az anyakönyveket, a partécédulákat és pontosan elmondja a dátumokat. Megjegyzi, hogy az utolsó földesúr, futaki Hadik Béla a Mária Terézia lovassági tábornokának az egyenes leszármazottja volt. Hadik Béla 1971. február 16-án halt meg az USA-beli South Carolina állam Camden nevű helységének a kórházában és a hazaszállított hamvakat, egy kis urnát 1971. november 29-én temették el a seregélyesi erdő tisztásán. Az özvegye, Széchenyi Alice 1974-ben halt meg, az ő porait, a kis urnát 1974. augusztusában temette el ugyanoda, a kis tisztás egyik sírköve alá. Ez mind a kettőnek az utolsó kívánsága volt. Elindulunk megkeresni ezt a különös grófi temetőt. Először eltévedtünk a sáros úton, s a temetőt nem leltük. Kerítést kerestünk, sírok vasrácsait, kereszteket, hantokat, örökzöldet. A táj néma volt. Az erdő hallgatott. Visszatértünk. Másodszor már jobb útbaigazítás alapján indultunk el. Menjünk jó kilométernyi távolságot a sárban. Találunk majd egy erdőt. Az erdő közepén gyalogösvényt. Azon induljunk el az erdő sűrűjébe. Szitált a köd, osont a fák között. Az erdőben megtaláltuk az ösvényt, s azon haladva, leveleiket vesztett fák között, kör alakú tisztáshoz értünk. A tisztás közepén emlékmű áll, de figuráit nem láthattuk, mert örökzöld fonta át. Az emlékmű körül nincs egyetlen kereszt sem, csak egymás mellé helyezett hatalmas kőlapok. A kőlapokon az elhunytak neve és a dátum. A Szapáry-, a Zichy-, a Hadik-családok néhány tagja nyugszik itt. hát ők látják a legjobban az életet, a munkát, a gyarapodást, a gondokat. Fölmérésük mindenről van. Milyen élet alakult ki e kis emberi közösségben, ebben a nagy Fejér megyei faluban? A számok nem mondhatnak el ugyan mindent, de valamennyit azért közölnek azok is. Én a valóságnak ezzel a kis jelképes részletével is beérem. Tudni szeretnék valamennyit a mai Seregélyesről. Kérdéseimre — a feje nem káptalan senkinek sem, még Seregélyesen sem — hol az elnök, hol meg a titkár felel. Aszerint, mit ismer jobban Csapó, s mit Horváth. Mind a ketten Fejér megyeiek. Csapó József tizenkét esztendeje tanácselnöke a falunak. Seregélyesi születésű. — Mennyien lakják a mai falut? — ötezren. — A felnőtt lakosság hol dolgozik? — A volt nagybirtokon alakult, húszezer holdas Agárdi Állami Gazdaságban és a nagyrészt volt Hadik-földeken alapított, nyolcezer holdas seregélyesi Alkotás termelőszövetkezetben. Az Agárdi Állami Gazdaság két üzemegysége ugyanis nálunk működik Seregélyesen. A két üzemegység és a seregélyesi ter-Az eljövendő Seregélyes — Az új falunak tehát színháza is van? — Színházterme mindenesetre. Színháza is lenne, ha az emberek elmennének a Déryné faluszínház előadásaira. De gyakran csak félház van. — Miért? — A faluban ezernégyszáz lakóépületet tartunk számon, ebből ezerkétszázban televízió van. A képernyőn az ország első színházainak az előadásait láthatja a seregélyesi ember. Ezért nem mindig mennek el a faluszínház előadásaira. S ha útnak indulnak, inkább a megyeszékhelyre, Székesfehérvárra mennek be, a Vörösmarty Színházba, ahol gyakran szerepelnek a pesti színházak. —. Ezernégyszáz épületet említettek. Menynyi új ház épül egy év alatt? Teljes utcasorok. Verik szét a régit, emelik ki az alapját az újnak. Átlag egy év alatt negyven új ház épül. Van Seregélyesen 140 személygépkocsi s hogy mennyi a motorkerékpár, azt pontosan megmondani nem tudom, mert ez a szám naponta változik. — Seregélyesi vagy környékbeli kőművesek, kisiparosok építik az új házakat? — Azok is. De a legtöbbet maguk az emberek és a baráti, a családi kör. Jönnek az üzemi munkások segíteni annak, aki velük együtt a fehérvári üzemben dolgozik. Ahogyan a székely mondja, kalákában épülnek ezek a házak. Az összefogás fészekmelegében. — És miből épül ennyi új ház? — Erre egészen pontosan csak a helyi postahivatal és a takarékszövetkezet illetékese felelhet. A takarék tizenkétmillió, a posta körülbelül négymillió forint pénzbetétet kezel. Az ötezer seregélyesinek csak a készpénzvagyona tizenhatmillió forint. A bankban. Hát még a ládafiában? A falu két részből áll: a falumagból, Seregélyesből és Seregélyes szőlőhegyből, amely a falutól két kilométerre van. Ott él az ötezer közül ezerkétszáz lélek, de ott is van iskola, orvos, telefon, óvoda, napközi, s eszpresszó is. — És a gond? A gondok? — Javítani kellene az úthálózatot, a közlekedést, kevés a szolgálati lakás, a fiatal, új pedagógusoknak legalább négy-öt új szolgálati lakás kellene. A legnagyobb gond a jó ivóvíz. A seregélyesi kútvíz sárgás színű, vastartalmú, meg kell szűrni, mielőtt fehérneműt mosnak benne, a bojlerokat gyakran kell cserélni, mert a vasas víz azokat széteszi. Százötven méter mélységig menve már csináltattunk próbafúrást, tenger pénzünk ment el, de vizet, jó vizet nem találtak. Legalább háromszáz méterig kellene lemenni. A tanácselnök és a titkár a kapuig kísér. Az anyagondozó szemközt álló épületére, a végtelenül sok kismamára, a várakozó gyermekkocsikra mutatnak. — Mióta bevezették a gyermekgondozási segélyt, Seregélyesen is egyre több a gyerek! S mielőtt elhagynám a járt utakat, meg az ősi kastélyhoz vezető úttalan utakat, számvetést készítek. Az évi negyven új ház jó dolog. Az állandó, a biztosított munkaalkalom még jobb. Nem kevés az a megtakarított tizenhatmillió forint sem. De ami minden házépítésnél, bankbetétnél, külső gyarapodásnál, s még a négyszáz férőhelyes színházteremnél is fontosabb: Megszűnt a parancsolgatás, kiveszett az alázat Seregélyesen. A régiek harminc év alatt leszoktak róla. A fiatalok már nem is ismerik. Nincs többé alázatos ember a győztesen hazatért forradalmár, a haló porában hazatért földesúr szülőfalujában. Seregélyesen. Drámák árán nincs. De nincs olyan dráma, amely nem érte volna meg ezt. Gábor Viktor felvételei
