Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-09-28 / 20. szám

Szeptember első napjaiban Rómára irányult a sportvilág figyelme. Az olimpiai stadion küzdőterén vendégeskedtek kontinensünk leg­jobb atlétái, 'hogy a magyar Sztankovics Szi­lárd egykori kezdeményezésére, a Budapesten határozatba foglalt Európa-bajnokság kereté­ben immár tizenegyedik alkalommal össze­mérjék tudásukat. A magyarok becsületét, a tőrvívó Bóbis Ildikó világbajnoki aranyérmé­hez hasonlóan, újra csak a gyengébbnek tar­tott nem egyik rokonszenves képviselője, a kis „Bruzsi” mentette meg. A Debreceniben fel­tűnt és pályafutását az Újpesti Dózsa szakosz­tályában folytató Bruzsenyák Ilona eddigi re­kordját két centiméterrel megjavítva, 665 cen­timéteres ugrással nyerte a távolugró Európa­­bajnokságot, a nagy atlétikai viadal történe­tének tizenkettedik magyar aranyérmét. „Éreztem, hogy jó formában vagyok, de ezt a győzelmet igazán nem mertem remélni — nyi­latkozta az érthetően boldog 'bajnoknő, majd az egyik kérdésre kijelentette: — Talán még mindig az ötpróbát szeretem jobban, mert az jelenti az igazi atlétikát, a változatosságot, de most már a távol is kedves számom lett...” A többiek közül sajnos csak elvétve akadt egy-két versenyzőnk ilyen kedves, s egyben sikeres száma. S jelenleg az eredmények alap­ján csak néhány magyar — a magasugró Ma­jor, a maratoni-futó Szekeres, a kalapácsvető Encsi, a gerelyhajító Németh, aki két héttel ké­sőbb dobott rekordot — éri el a nemzetközi színvonalat. A SPORTOK ALAPJA Ezek után, a Rómában rendezett Európa­­bajnokság befejezését követő napokban iga­zán a legjobb időpontban tűzték napirendre a magyar atlétika helyzetének megtárgyalá­sát. A népszerű labdarúgás után a sportok ki­­rálynőjeként emlegetett atlétika került a terí­tékre. A mélyreható elemzést a szövetség köz­reműködésével az Országos Olimpiai Testneve­lési és Sporthivatal a magyar sport állami rang­ra emelt vezető szerve készítette az illetékes társadalmi szervezetek egyetértésével. Dr. Beckl Sándor államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke félreérthetetlenül fogalmazott. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy „az at­létikának sajátos, különleges helyzete van az ifjúság nevelésében, s a testnevelési és sport­­mozgalom egészében. Az atlétika elterjedtsé­Nem szégyen a futás, sőt... ge, színvonala csaknem valamennyi sportág­ra hat. A sportágak közül az atlétika gyako­rolja a legnagyobb hatást a testedzési rend­szer kialakítására, a népegészségügyre, a ver­senysportra !...” Azaz az atlétika a sport alapja!... Jóllehet ezzel a megállapítással eddig is tisztában volt mindenki, az atlétika azonban sok esetben mégsem kapta meg az ennek megfelelő támo­gatást sem a sportegyesületekben, sem az is­kolai testnevelésben. Jellemző lehet, hogy az országos viszonylatban működő 170 szakosz­tályban csak alig tízezer minősített, azaz va­lamiféle eredményt már felmutató versenyzőt találni. A szakképzett, mintegy kétezer edző­ből, alig hatszáz tevékenykedik. A közel két­százezer iskoláskorú fiatalnak csupán egy százaléka atlétizál!... Ez is mutatja, hogy mindenekelőtt szemléletváltozásra van szük­ség az iskoláktól kezdve, az egyesületi és he­lyi vezetőkön át egészen a sport legfelső irá­nyításáig. S nem lehet vitás, hogy a szemlélet változásával a feladatok megvalósításából a társadalom egészének ki kell vennie a ré­szét. MUNKA TÖBB FRONTON A Magyar Atlétikai Szövetség megerősített vezérkarát lázas, nagy munkában találtuk a Népstadion szomszédságában levő új szövet­ségi székházban. Rájuk elsősorban szervezési, szakmai kérdések megoldása vár. A szakmai munka irányítása Mindszenti János, az egy­kori jónevű sprinter kezében van, aki az 1966-ban Budapesten rendezett atlétikai Európai -baj nokság versenyigazgatójaként alapozta meg jó hírét, tekintélyét, bizonyította szervezői készségét. Jelenleg a szövetség or­szágos szakfelügyelőjeként dolgozik s az atlé­tika fejlesztésének feladatait a következő há­rom pontban foglalta össze: 1. Az ifjúság egészséges nevelése érdekében minél nagyobb tömegek bevonása s a tehet­ségek kiválogatása; 2. A kiválogatott tehetségek megfelelő fog­lalkoztatása; 3. Hatásosabb vezetéssel a jelenlegi élme­zőny tudásának fokozása. A ma még csak formálódó, alakuló tervek egyik részletéről a szakfelügyelő így beszélt: „A határozat előírja például, hogy az egy évvel ezelőtt heti három órára felemelt köte­lező iskolai testnevelésben az atlétikának, a futásnak kell átvenni a különféle sportjátékok eddigi fő szerepét. A tanterveket 1978-ig kell átdolgozni s ekkor komoly, de lényegében minden gyerek által teljesíthető követelmé­nyeket állítanak majd a fiatalok elé. Arról van szó, hogy például ezer, majd kétezer mé­tert kell lefutni a 8—10, illetve 10—12 éves gyerekeknek. A további korosztályok számára pedig új rendszerű iskolai bajnokságokat, jel­vényszerző versenyeket rendezünk ...” Ezeknek a terveknek a végrehajtásával nyilvánvalóan emelkedik az atlétika tömeg­alapja, mód és alkalom nyílik a tehetségek kiválasztására és utána a tehetségek nevelé­se, azok foglalkoztatása következik. Ami pe­dig a már meglevő, jelenlegi szakosztályok fejlesztését illeti, ugyancsak érdekes elképze­lések kerültek napvilágra: „A működő szak­osztályokat versenyzői állományuknak meg­felelően osztályoztuk. A felmérés eredménye eléggé lehangoló, hiszen alig tíz kielégítő szakosztályunk működik. Korszerű edzéseket tartalmazó edzésterveket bocsátunk rendelke­zésükre és minden egyes szakosztály számára megfelelő célokat tűzünk ki. Az országot Bu­dapest mellett négy részre osztottuk és ezen a négy területen 1975. január 1-től egy-egy szakfelügyelő lép majd munkába, hogy köz­vetlenül segítse és egyben ellenőrizze a szak­osztályok tevékenységét. Néhány éven belül szeretnénk megerősíteni az atlétika vidéki központjait és azon leszünk, hogy a vidéken feltűnt versenyzők számára megfelelő feltéte­leket és lehetőségeket biztosítsunk, megszün­tessük a tehetségek Budapestre áramlását...” Mindebből a további elképzelések, tervek részletesebb ismertetése nélkül is kiderül, hogy a határozat sikeres végrehajtásával a magyar testnevelési és sportmozgalom jelen­tős fejlődésének részesei és egyben tanúi le­hetünk. Manapság, a civilizációs betegségek sajnálatos elterjedésének időszakában üdvös elfogadni — ha kissé megváltoztatott értelme­zéssel is — a régi szólás-mondás igazságát: „Nem szégyen a futás, de hasznos...” Hasz­nos, mégpedig nagyon! S hogy mennyire az, azt nemcsak a versenyeken való jobb szerep­léssel, az atlétika fejlődésével, hanem a fel­növekvő nemzedék egészségén keresztül mér­hetjük majd le igazán a távoli jövőben ... Vad Dezső Bruzsenyák Ilona mentette meg Rómában a magyar atlétika becsületét. A magyar rekordot megjavítva, 665 centiméteres teljesítménnyel nyerte a távolugrás Európa-bajnokságát. ELHUNYT GULYÁS GYULA Súlyos veszteség érte a magyar sportot. Gulyás Gyula, a Magyar Rádió népszerű sportriportere váratlanul elhunyt. Előző délután, szokás szerint még a rádió kör­­kapcsolásos sportműsorát vezette s éjjel szívroham oltotta ki az 52 éves riporter életét. Személye az elmúlt három évtized­ben szorosan összeforrt a rádió sportadá­saival. Az 1948-ban Londonban rendezett olimpia óta számtalan nagy világverseny­ről tudósította személyes hangvételű köz­vetítéseivel a rádió milliós hallgató tá­borát. Igaz barátot, nagyszerű kollégát vesztettünk el Gulyás Gyula korai halá­lával. A lelátóról jelentjük Megalakulásának hetvenöt éves jubileumát ünnepelte a Bp. Postás Sportegyesület. A létesítménygondok megszűné­sével az elmúlt időszakban újra felfelé ívelő „fehér-zöld” klub 16 szakosztályában jelenleg 860 versenyzőt foglalkoz­tatnak. Jelenlegi legjobb sportolójuk Császár Mónika, a vi­lágbajnokságra készülő magyar tornász-válogatott elsőszámú versenyzője és Klampár Tibor, asztalitenisz világbajnok. Joao Havelange, a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség júniusban megválasztott új elnöke a magyar meghí­vást elfogadva októberben, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Bécsben tartandó ülése előtt Budapestre látogat. A televízió „ötszemközt” sorozatában legutóbb Hegyi Gyu­la, a magyar sport felszabadulás utáni vezetője lépett a né­zők elé. A hetvenötödik életévét már betöltött, de változat­lanul jó egészségnek örvendő Gyula bácsi sok kedves tör­ténetet elevenített fel a magyar sport sikeres időszakából. A nemzetközi szövetség elkészítette az asztaliteniszezők új világranglistáját. Ezek szerint a két magyar bajnok, Jónyer István és Magos Judit egyaránt az ötödik helyen áll. A ma­gyar szövetség ötvenéves jubileumra készül. Az évforduló emlékére Európa legjobbjainak részvételével nagyszabású nemzetközi tornát rendeznek Budapesten. A hetvenötödik teniszbajnokság két csillagának Szabó Éva és Taróczy Balázs a Vasas két játékosa bizonyult. Szabó Éva három számban is első lett, az egyesben már hatodik baj­nokságát nyerte és ezzel behozta a már visszavonult Kör­möczi Zsuzsi rekordját. Taróczy Balázs, a húszéves Európa­­bajnok újra bizonyított, már kiemelkedik a magyar mezőny­ből Különös izgalmak, hármas holtverseny után, jobb kosár­aránya révén a BSE, a Budapest Sport Egyesület női kosár­labda-csapata nyerte az idei Népköztársasági Kupát. Dunai II. Antal, az Újpesti Dózsa 31-szeres válogatott gól­királya sérülése miatt hosszabb kényszerpihenő után tért vissza. A harmincéves csatár az MTK l:0-ás vezetésénél, a 69. percben csereként állt be. Először nagyszerű csukafejessel egyenlített, majd Bene számára gólhelyzetet teremtett, így a bajnokcsapait 2:l-re győzött. Ünnepeltek Gödön, ötven éve létesült a híres gödi „Fé­szek”, a munkás-sportolók Duna-parti otthona, egykori ked­venc találkozóhelye. Papp László, az ökölvívók háromszoros olimpiai bajnok kapitánya nagyon bánkódott Havannában tanítványai siker­telen világbajnoki szereplése miatt. A lemondás gondolata is foglalkoztatta és erről, több külföldi lap is beszámolt. Ké­sőbb néhányat aludt a kudarcra és bejelentette, hogy tovább­ra is a válogatott élén marad. A magyar ökölvívók egyébként november második felére több hetes meghívást kaptak az Egyesült Államokba. Érdekes sporteseményt rendeztek Verőcén. Harmincegy külkereskedelmi vállalat mintegy ezer dolgozója „Külker olimpia” keretében, több sportágban mérte össze tudását. OKTÓBER VÍZSZINTES: 1. Csanádi Imre fenti című verséből idézünk (az első sor, zárt betűk: R, F, D). 9. Cipeld egynemű betűi. 12. Téli sportöltözék (névelővel). 14. Ilyen születésű volt Boncza Ber­ta, Ady felesége. 16. A múlt idő jele. 17. Becézett Ilona. 19. Pa­naszkodva elkért. 20. ... culpa! 22. .. .-amott. 25. Cselekedet. 26. Táplálkozna. 29. A versidézet ne­gyedik sora (zárt betűk: J, s, L, B). 30. Teher, ahogyan Arany János írta. 31. Férfi- és orosz­lánnév. 32. E. A. 33. A német festészet egyik legnagyobb mes­tere. 35. Finommechanikai üze­münk. 37. Azonos betűk. 38. A főétkezés a franciáknál (est­ebéd). 39. A legmagasabb férfi­hang. 40. Hosszmérték röv. 42. U. K. M. 43. Csüngő zár. 44. Knock out. 45. E. A. K. 47. Hosszmér­ték. 49. Nyakleves. 52. Dunántú­li megyénk. 53. Lehullott száraz lomb. 54. Fejér megye egyik köz­ségébe való. 56. Eltulajdonít. 57. Olasz folyó, Velence közelében éri el az Adriai-tengert. 59. Azo­nos betűk. 61. Asszonynevek vég­ződése. 63. Kotor, jugoszláviai város olasz neve. 65. Féltucat esztendeig. 67. Vonatkozó név­más. FÜGGŐLEGES: 1. Régi köny­vek táblájára szerelt kapocs. 2. Az üröm nemzetségébe tartozó, sárga virágú növény. 3. A Lu­­dolf-féle szám. 4. O. R. I. 5. Is­kola, a nebuló szavával. 6. E. A. 7. Az oxigén és a szén vegyjele. 8. Kevert sert 9. Elcsendesedik. 10. Játékostárs. 11. Az olasz Ura rövidítése. 13. A versidézet har­madik sora (zárt betűk: I, Y, G). 15. Baráti nép Európában. 18. At­­kanalaz. 20. A versidézet máso­dik sora (zárt betűk: L, G, N, A). 21. A férfi sorsa ... 23. A Duna ókori neve. 24. Szélesre nyit. 27. Mostanig. 28. Valami nagyszerű. 34. Bizakodik valami­ben. 36. Keresgél, matat. 39. Az a föld, amelyről a gabonater­mést levágták. 41. A gerinces ál­latok egyik osztálya. 43. Műsort sugárzó rádióállomás. 44. Vala­mely üzem által létesített lakó­telep. 46. Huzamosabb ideig utá­na megy. 48. Lat betűi, keverve. 50. Mohón eszik. 51. Nagy német filozófus volt. 55. Pusztitá. 57. A bőr és a kalcium vegyjele. 58. Vezérkari főnök volt az első vi­lágháborúban. 60. Szarvasfajta. 62. Lángol. 64. O. O. 65. Meleg­ség. 66. V. J. BEDNAI JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. Megfejtés a 19. számból: A pletyka semmiségét tisztán mu­tatja, hogy az értéke abban me­rül ki, hogy tovább lehet adni. 0 N B T £ E 8 T E R £ H ÓA N IKAS E G R 0 U L A „ A M E E Z öI S B SÍTX S Z KELL £ B E l 5A VT E E N E BMT A RET1 P ETAD N I SOKA N N L K NA M B I HER0 L K IiAGI Tizennégy nap alatt lejátszott öt forduló után már csak az Újpesti Dózsa és Bp. Honvéd együttese veretlen a labdarúgó­bajnokságban. Sok a váratlan eredmény. Nagyszerűen szere­pel az újonc Békéscsaba, ahol Babolcsay György, a Honvéd, illetve azt megelőzően a Kispest balszélsője vezeti az edzé­seket. A válogatott szeptember utolsó szombatján mutatko­zik be Bécsben, az osztrákok ellen. Erre a találkozóra már Bozsik József, az egykori százszoros válogatott állította ösz­­szc a keretet. A huszonöt meghívott között nyolc újonc van, s a régiek közül a kapus Géczi (Ferencváros), a hátvéd Vi­­dáts (Vasas), a fedezet Juhász (Ferencváros), a csatár Bene és Zámbó (Újpesti Dózsa) kimaradt. Ezzel szemben a fedezet Halmosi (Szombathely) és Karsai (Videoton) valamint a csa­tár Kozma (Honvéd) újra bizalmat kapott. Képünkön Koz­ma Mihály a Honvéd 24 éves, 13-szoros válogatott csatára. Eddigi eredményes játékának, s hat góljának nagy része van a kispestiek jó szereplésében. A hatodik forduló rangadóját az Újpest l:0-ra nyerte a Honvéd ellen. A LÖSPORT VILÁGÁBÓL Ismét magyar a fogathajtó világbajnok. A Frauenfeldi Fo­gathajtó Világbajnokságon Fülöp Sándor szerezte meg a győ­zelmet. Az ünnepélyes felvonuláson szebbnél szebb fogatok­ban gyönyörködhetett a lelkes nézősereg. Berlinben közel 20 000 néző előtt rendezték meg a szoci­alista országok nemzetközi galoppverseny sorozatát. Az 1400 méteres Ulan Bator díjban a már eddig is sok nemzetközi sikert aratott sprinterünk Nánika győzött, (apja: Imperial, anyja: Notre Dame) Bábolnán nagy versengés mellett zajlott le a telivér csikó árverés. A legnagyobb árat az Imperiál—Tabletta származá­sú méncsikó érte el: 8 000 dollárt. Tíz csikó cserélt gazdát átlagosan 4650 dolláros áron. Nem mindennapi érdekességgel szolgált a véletlennek kü­lönös játéka a galoppon. Kellér Andor a kiváló író nagy ba­rátja volt a turfnak. Regényeiben is sokszor szerepel téma­ként a versenypálya különös élete. Amikor tizenegy éve tra­gikus hirtelenséggel meghalt, a versenyzés vezetői emlékver­seny kiírásával hódollak a volt barát előtt és egy telivér csikót róla neveztek el Bandi K.-nak, „aki" most tizenegy éves korában augusztus 20-án elsőnek futott be a célba, mintha rég várt győzelmével akarná figyelmeztetni a közön­séget, hogy tizenegy évvel ezelőtt e napon hunyt el a nagy író. Sz. L. 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom