Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-25 / 11. szám
A zeneterem. Révész Tamás felvételei ll'iítim az iskolában A szóban forgó orgona nem vázában látható, mert hangszer, amelyet a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban a diákok — némi segédlettel és irányítással ugyan — de lényegében maguk készítettek, pedig a gimnázium még csak nem is zene- vagy énektagozatos. Honnan hát, a muzsika, a dallam szeretete? Orgonát készíteni nem nehéz — annak, aki érti. A recept is egyszerű: végy 96 homlokzati sípot, megfelelő elektronikus áramköröket és egyéb kellékeket, építs be mindent a tervek szerint a megfelelő helyre, és a hangszer máris kész. Valójában, persze, ez a bizonyos orgona már négy éve épül. All a 96 homlokzati síp, és búgó, sokszínű hangján szól is a hangszer, ám a hozzáértők tudják, a beépített ötvenezer forint értékű alkatrészek ellenére még vagy félmillió kellene ahhoz, hogy teljesen elkészüljön. Túlságosan nagy számok ezek a középiskolák költségvetéséhez mérve. De itt valami másról van szó. A Petőfi Gimnáziumban mostani és hajdani tanulóinak a lelkesedéséről: itt évtizedek óta ének-, és zenerajongó nemzedékek serdülnek föl. És az orgonaépítésben segítettek a zömében petőfisekből álló Budai Haydn együttes tagjai is, akik szintén a gimnázium zenetermében tartják próbáikat. Természetesen az orgonaépítéshez önmagában a segítőkész kezek erdeje sem bizonyulna elégnek. A pénz az alapvető kellékek megszerzéséhez nem nélkülözhető. Általában nem. Ez esetben azonban a REMIX Rádiótechnikai Vállalat és az Egyesült Izzó selejtezett, de még használható anyagokat ajándékozott az orgonaépítő diákoknak. Es még ez sem minden. Kellett valaki, aki a lelke, a kovásza az egész vállalkozásnak. Kellett Abszinger tanár úr. Abszinger Gyula, aki 22 éve tanít a Petőfi Gimnáziumban. Ének, latin szakos tanár. Azt mondják róla, jóformán itt él az iskolában, a zeneteremben kap be néhány falatot, hogy minél több időt tölthessen tanítványai közt. A Budai Haydn együttest is ő vezeti —, hol a hatvantagú kórussal próbál, hol a negyvenöt tagú zenekarral. Együtt egyszerre valamennyien nem férnének el a szűk kis zeneteremben, ahol a főhelyen áll mindnyájuk büszkesége, az orgona. Négy esztendeje kezdték a munkát. Ebből az első három év kísérletekkel, próbálkozásokkal telt el. A tanár úrnak, aki valamikor maga is tanulta az orgonakészítő mesterségét, és az ifjú orgonaépítőknek meg kellett ismerniük az elektromos áramkörök rejtelmeit. Még szerencse, hogy a régi diákok egy része megszerezte azóta az elektromérnöki diplomát. Szombat délután három óra. A Budai Haydn együttes zenészei és énekesei próbára készülnek. Abszinger tanár úr ingujjra vetkőzve igazgatja a székeket, hogy lehetőleg minél többen elférjenek a zeneteremben, és közben köszön vagy odaint az érkezőknek. — Hazajárnak — súgja felém. — Akikbe sikerült beoltani a zene szeretetét, azok nem tudnak elszakadni. Vannak büszkeségeink is, idejárt például Sebestyén János orgonaművész és Nagy Ferenc, aki ma az Operaház karnagya, meg Gregor József, aki a szegedi operában énekel. S még folytathatnám. De hát persze, nem mindenki választott zenei foglalkozást. Aki előbb ideköszönt, az például orvostanhallgató. Az egyik szólistánk a Népművelési intézetben dolgozik. Az a nő, aki most lép be az ajtón, a milánói egyetemen tanársegéd. Olasz emberhez ment férjhez, de amikor itthon vannak látogatóban, az asszony visszajár közénk énekelni. A zenészek hangolnak. Kezdődik a próba. Az együttes születésének 15. évfordulóját, a névadó Haydn legnagyobb oratóriumával, a Négy évszakkal készülnek megünnepelni. Nagy nap ez a mai, először próbál együtt a kórus és a zenekar. A tanár úr föllép az emelvényre. Lendül a karmesteri pálca, nyomában árad az ének, a zene. A szakértő fül azonban elégedetlen, a kéz megálljt parancsol. Üjra kezdik. Felzeng a kórus: „Jöjj el szép tavasz, ó, jöjj el. ..” Halkan becsukjuk magunk mögött az ajtót. Az utcán az embereket egy pillanatra megállítja a nyitott ablakon kiáradó muzsika. Valaki azt mondja: — Teljesen olyan, mintha orgona szólna... Bedecs Éva Az orgonánál Egy arc a zenekarból A Budai Haydn együttes Az állami tankönyvkiadás 25 éve Magyarországon 1949 tavaszáig, de különösen a felszabadulás előtti évtizedekben tankönyveket jórészt magánvállalatok, illetve a különböző egyházak kezelésében álló nyomdák és kiadók adtak ki. Kulturális felemelkedésünk egyik legjelentősebb eredménye a nyolcosztályos általános iskola életre hívása volt, ezt 1948-ban az iskolák államosítása követte. Az első években még nem volt elegendő tankönyv és tanszer, másrészt ha voltak is tankönyvek, elavultak módszerükben is, szellemükben is, s hol jól észrevehetően, hol pedig csak bonyolult és rejtett formában faji és nemzeti gyűlöletet sugároztak. A tankönyvkiadás államosítása, központi irányítása elodázhatatlanná vált. Az újonnan megszervezett kiadó már működésének az első évében mintegy száz új tankönyvei adott ki. közel három- és félmillió példányban. Ez a szám évről évre növekedett s az utóbbi években több mint ezer féle tankönyv jelent meg húszmillió példányban, összehasonlításul érdemes egy 1938-as statisztikai adatot idézni: akkor 221 féle tankönyv jelent meg, nem egészen kétmillió példányban. Igaz, hogy ugyanezen statisztikai kimutatás szerint a tankönyvellátottság mindössze 76 százalékos volt, ma pedig gyakorlatilag 100 százalékos. Az iskolarendszer nagy jelentőségű változásai után a köznevelést, majd a felsőoktatás tartalmát is korszerűsítettük. Oj iskolatípusok jöttek létre, új tantárgyakat vezettünk be, differenciáltabbá vált az oktatás. A tankönyvekhez munkafüzetek, feladatlapok, szöveggyűjtemények kerültek, és még sok másféle kiegészítő anyag. A felszabadulás előtt nem volt számottevő nemzetiségi tankönyvkiadás Magyarországon. Ma pedig a 25 év alatt kiadott nemzetiségi tankönyvek száma meghaladja a félezret. Német, szlovák, szerb-horvát. szlovén és román nemzetiségű tanulóink tankönyvellátása azonos szintű a magyar tanulókéval. A szocialista országok közötti együttműködés révén, ez a tankönyvválaszték egyre jobban bővül a szomszéd országokból behozott tankönyvekkel és segédkönyvekkel. A főiskolai és egyetemi tankönyvkiadás sem volt számottevő a korábbi évtizedekben. Ma pedig csak a Tankönyvkiadóná' több mint hétszázféle egyetemi tankönyv jelenik meg évente, nem beszélve a több mint háromezer féle jegyzetről. 1945-ben miniszterelnöki rendelet rakta le a felnőttoktatás alapjait. Ennek formái is egyre differenciáltabbá váltak és egyre többféle tankönyvet, segédanyagot igényeltek. De az iparitanuló-iskolák, a kisegítő (gyógypedagógiai) iskolák, a szakosított tagozatú alsó- és középfokú iskolák sokféle tankönyvigénye is soha nem látott mértékben megnőtt. így érthető, hogy ma már Magyarországon a különböző iskolatípusok számára jóval több mint kétezer féle tankönyv, munkafüzet, segédkönyv és sok ezer féle jegyzet van forgalomban. A Tankönyvkiadó fő feladata az általános iskolai, a gimnáziumi, a nemzetiségi és a szakközépiskolai tankönyvek, továbbá az orvosi és agráregyetemi tankönyvek kivételével —. az összes egyetemi és főiskolai tankönyvek és jegyzetek kiadása. Ezenkívül öt szakkiadó foglalkozik szaktankönyvek kiadásával: a Műszaki-, a Mezőgazdasági-, a Medicina-, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az alapítása 25. évfordulóját ünneplő Tankönyvkiadónak a szorosan vett tankönyvkiadás mellett fontos feladata a pedagógiai, pszichológiai, neveléstörténeti, módszertani irodalom, a tanulók számára szükséges szakköri könyvek, a szülőknek szóló irodalom a nyelvkurzusok, magántanulók számára készített nyelvkönyvek és társalgási könyvek kiadása. A Magyarok Világszövetségével együttműködve a Kiadó több könyvet jelentetett meg, amelyek segítenek ébren tartani, fejleszteni szerte a világban élő honfitársaink magyar nyelvtudását. Ezek a könyvek híradásul, emlékeztetőül is szolgálnak az óhazáról, Magyarország történetéről, már-már elfeledett vagy talán nem is látott tájairól, múltjáról, mai életéről. Kedves és hasznos könyveink között tartjuk számon a Szülőföldünk, az Üzenet, a Tarka lepke, A magyar szókincs regénye című köteteinket. De úgy hisszük, hogy sok barátot szereztünk a nyelvkönyveinkkel is. amelyek német, angol, francia, olasz anyanyelvűek számára igyekeznek segítséget adni a magyar nyelv elsajátításához, illetve gyakorlásához, tökéletesítéséhez. A felsorolt adatok, eredmények némiképp érzékeltetik azt a nagy fejlődést, amelyet tízmilliós kis országunk ezen a téren elért. Szólnunk kell még arról is, hogy bár Magyarországon még nem ingyenes a tankönyvellátás, államunk jelentős támogatása következtében a tanulók mégis igen kedvezményesen juthatnak hozzá a szükséges tankönyvekhez. A legtöbb tankönyv öt-nyolc forintba kerül (a háború előtt ugyanennyi pengőbe!). A könyvek közismerten olcsók Magyarországon, a tankönyvek ára pedig hosszú évek óta szigorúan kötött, vagyis nem emelhető. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy tankönyveink korszerűség. tartalmi színvonal szempontjából bármely más ország tankönyveivel összehasonlítva is, megállják a helyüket. mm A tankönyvek írásában gyakorló pedagógusok, kiváló tudósok százai vesznek részt. A Tankönyvkiadó az elmúlt negyedszázadban sokszor igen nehéz nyomdai és papírhelyzetben teljesítette a rábízott feladatokat, s a megkezdett úton haladva, a tankönyvek szerkesztését, tartalmi korszerűsítését állandóan tökéletesítve, jogos optimizmussal tekinthetünk a második negyedszázad elé. Szabó Kálmán híjuk. mondjuk litfijospu! Altalanos •skoiábi i—Ilin HIHI v f lurmnrr
