Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-09-29 / 20. szám

SZENT-GYORGYI ALBERT 80 ÉVES

A Nobel-díjas orvos-biológus, a biokémiai kutatás klasszikus tudósa, Szent-Györgyi Albert professzor szeptember 16-án töltötte be 80. életévét. Íme, néhány részlet a tudóst köszöntő hazai írásokból.

Egy kép a harmincas évekből: Szent-Györgyi Albert és Banga Ilona a szegedi egyetem laboratóriumában

(Liebman Béla felv.)

Tudós, akit életműve köszönt elsősorban és legméltóbban ezen a napon, amikor betöltötte 80. életévét. Humanista tudós. Azok sorában, akiknek nem mindegy, mire használják fel az emberiség lángelméinek zsenialitással megsejtett és fáradságos munkával feltárt természetismereteit, előkelő hely illeti meg dr. Szent-Gyöngyi Albertet.

1893. szeptember 16-án született Budapesten, egy tudóscsalád negyedik nemzedékének tagjaként. Anyai nagybátyja Lenhossék Mihály professzor volt.

— Olyan légkörben nőttem fel — vallja —, ahol csupán a tudományos és a művészi eredményeket, a szellemi értékeket becsültük. Számomra az alkotó tudomány az egyetlen, amiért érdemes élni, és nem ismerek semmit, ami izgatóbb és lenyűgözőbb volna, mint a kutatómunka.

... Hallatja szavát korunk döntő kérdéseiben. Ma már nem az a probléma, van-e élet a halál után, hanem az, hogy lesz-e élet születés után — írta egy cikkében. — A tudomány, a technika anynyira eltüntette a távolságokat, hogy ma minden élőlény egyetlen barlang lakója — a mi kis glóbuszunké —, amelyben egyetlen családnak jut csak hely: az emberiségnek. Ügy érzem, egyetlen cédulát kellene csak kiakasztanunk a mi kis barlangunkban: „Ebben a barlangban atombombával játszani szigorúan tilos!”...

... Szent-Györgyi Albert hiszi és vallja, hogy a tudomány eredményei csak az élet építésének szolgálatában válhatnak hasznossá, nem pedig akkor, ha a pusztítást szolgálják. A békeharcos és humanista tudós megjelenés előtt álló könyvét is — harmadik abban a sorozatban, amelynek első kötete „Az esztelen emberszabású” és a második „A kiút” című — át- meg átszövi életszeretete, optimizmusa. Az alaptudomány az emberi szellem gyöngyszeme, akár a költészet, a zene vagy a művészetek — írja. — Meg lehet lenni nélkülük, mint ahogy lehet élni virágok nélkül is, a kérdés csak az: érdemes-e?

— Most jutottunk el az igazán „emberré” válásunk küszöbére — állapítja meg. — Olyan csodálatos jövő várományosai vagyunk, amilyet ma még a legmerészebb fantáziával sem tudunk elképzelni.

Nyolcvanadik születésnapján kívánjuk Szent-Györgyi Albertnek, hogy minél többet érjen meg ebből a csodálatos jövőből. (Magyar Nemzet — Nagy István.)

If.

... Ha csak tudományos pályája alapján ítélné majd meg az utókor, neve akkor is ott lenne a tudomány történetében. A magyar kutatás nem egy Nobel-díjast adott a világnak, de mindmáig Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan tudós, aki magyarországi kutatásai alapján kapta meg 1937-ben a Nobel-díjat.

Amellett Szent-Györgyi nem az a fajta tudós — napjainkban pedig, sajnos, világszerte ezzel a típussal találkozunk —, aki bezárkózik a laboratórium falai közé és meg sem kísérli megérteni a környező világot...

... Szent-Györgyi Albert, a tudós, nemcsak filozófusaikat, hanem homo politicus is, akit szenvedélyesen érdekelnek és személyesen érintenek azok a lehetőségek, amelyeket a diplomáciai események nyitnak meg a békés célú tudományos együttműködés előtt. Erről beszélt 1970. április 4-ének előestéjén a New York-i magyar társaskörben rendezett felszabadulási ünnepségen is. Ezen a fórumon mondotta el, hogy ha a vietnami háború véget ér, ha megerősödik a békés egymás mellett élés és normalizálódnak a szovjet—amerikai kapcsolatok, akkor ez óriási lépés lehet a tudományos erők összefogásában is.

Napjainkban, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok tudósai közös űrrepülés tervén dolgoznak, s a rákkutatásban is összehangolják erőfeszítéseiket, alighanem Szent-Györgyi Albertet is örömmel tölti el, hogy jóslatai valóra váltak ... (Népszabadság — Vajda Péter)

Dr. Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke így ír a többi közt a Népszavában egykori professzoráról :

... Egy pillanatra meg nem pihenne, intenzíven éli életét — soha nem tud lusta lenni, mert mély és szerteágazó gondolkodása nem hagyja nyugton. Hol azon töri a fejét, hogy mit tenne, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke, hol azon, hogy egyes sejtek miért pem növekszenek, hol azon, hogy Bartók mit fejez ki egy művével, hol azon, hogyan kellene egy centrifugát tökéletesíteni.

... Szent-Györgyi mindig nyugtalan ember volt. A Nobel-díj után az izomműködés biokémiájának felismerésével alkotott nagyot, ezután újra más terület felé fordult, a háború után kibontakozó új irányzatban, a biofizikában keresett be nem járt utakat. Azzal foglalkozott, s ez ismét nagy feltűnést keltett. Aztán megint újat kutatott, s ismét a tudomány pionírjaként: miért szaporodik az egyik sejt gyorsabban a másiknál. S azon sem csodálkoznánk, ha nyolcvanévesen is a tudomány újabb frontját nyitná meg.

*

Köves Tibor, a Magyar Távirati Iroda washingtoni tudósítója így ír róla, s így idézi őt a Magyar Hírlapban:

... Az Atlanti-óceánra néző laboratóriumokban tevékenykedő tudósok pénteken délután csendes háziünnepségre jöttek össze a biokémiai kutatóintézet könyvtárában, hogy 80. születésnapja alkalmából felköszöntsék a rák elleni küzdelem új frontjainak megnyitásán munkálkodó világhírű kollégájukat — Szent-Györgyi Albert professzort. A professzor ezen a napon is csak rövid időre szakította meg munkáját. A feladat nem hagy sok időt ünneplésre.

— A rák elleni küzdelem azért akadt el — mondja —, mert elmulasztottuk tisztázni az alapkérdéseket... De ezt majd részletesebben kifejtem odahaza, amikor előadást tartok az Akadémián.

A szellemi frisseségének teljében levő idős tudós némi „előzetest” ad a tisztázandó kérdésekről.

Szerinte a rákkutatás „bedugulásának” elsődleges oka az, hogy az egész mai biológiát még mindig az úgynevezett „molekuláris” felfogás uralja, vagyis az a nézet, amely szerint minden molekulákból áll, s így az életműködés lényegében nem más, mint molekuláris mozgás.

— ... Mindenekelőtt tisztáznunk kell azt az alapkérdést, vajon az élet molekuláris vagy inkább elektromos jelenség-e? Meggyőződésem szerint az élet biokémiai szempontból elsősorban „elektromos jelenség”, amit a rákkutatásnál eddig egyáltalán nem vettek figyelembe ...

Szent-Györgyi Albert a továbbiakban

arról az „elektromosságról” beszél, amely fáradhatatlan szellemi motorját hajtja.

— Számomra mindig nagy biztatás volt az a tudat, hogy otthon mennyire figyelemmel követik és megbecsülik munkámat... Ez volt az az akkumulátor, amely hajtott, s ezt az akkumulátort Magyarországon most újra feltöltöm ...

*

A Magyar Televízió híradója telefonon köszöntötte a professzort, s miközben a hangszalagról leforgatták Szent- Györgyi Albert közvetlen szavait, a képernyőn archívumokból, az Akadémia kézirattárából vetítettek képsorokat, majd egykori tanítványai — ma neves tudósok — elevenítették fel szeretett és várva várt professzoruk alakját.

*

A Magyar Rádió 168 óra című politikai műsorában Bánkuti Gábor kért telefoninterjút az ünnepelttől, aki 26 esztendeje nem volt Magyarországon. Arra a kérdésére, hogy érzi magát Szent- Györgyi Albert, a válasz így hangzott:

— Nagyon jól vagyok. Örömmel nézek magyarországi látogatásom elé. Nagyon kedves, hogy meghívtak, látom, hogy nagy szeretettel várnak. Október 6-án indulok el és 7-én este leszek Budapesten. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit látok otthon. Természetesen nagyon sok szál fűz Magyarországhoz, és az még mindig az otthonom. Nagy érdeklődéssel nézek elébe az útnak, szeretném látni az új fejleményeket, azt, hogy miként fejlődik a magyar tudomány. Nagyon jólesik, hogy számon tartanak otthon, sőt nemcsak engem, hanem még az éveimet is. Az érdeklődés, amit munkám iránt mutatnak, nagy biztatás számomra, itt a laboratóriumban, mindig magam mögött érzem az egész magyar népet, amely érdeklődéssel várja az eredményeket.

Arra a kérdésre, hogyan ünnepli születésnapját, a válasz így hangzott:

— Nagyot úszom a tengerben, még mindig szép idők járnak erre. Ez lesz a fő attrakció. Csendben fogunk ünnepelni. Mindig nagyon kétes, hogy az ember bánkódjon vagy örüljön-e egy ilyen, egy 80. születésnapnak. Bánkódjon-e, hogy mái* így elöregedett, vagy örüljön, hogy még életben van, és tud dolgozni. Én inkább a jobbik végét nézem és örülök, hogy tudok dolgozni. — Végezetül pedig így búcsúzott: — Jólesik az érdeklődés, nagy biztatás számomra. Én Magyarországról hoztam magammal azokat az érzéseket és elveket, amik egész életemben irányítottak. Azt, hogy a tudomány, a tudás és a művészet minden áldozatot megérdemel; és a másik, amit otthon tanultam, hogy az ember jobban ragaszkodjék a meggyőződéséhez, mint akár az életéhez. Ez tartott mindig egyenes úton. Nagyon jó lesz ezeket a gondolatokat, amelyek egész életemen át irányítottak és amiket hazulról hoztam, most ismét feleveníteni, otthon.

Losonczi Pál és Richard Foote Pedersen a megbízólevél átadása után

(MTI felv.)

Elfoglalta hivatalát az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete

Richard M. Nixon, az Egyesült Államok elnöke Richard F. Pedersent nevezte ki az USA új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. Az új nagykövet az Egyesült Államokból való elutazása előtt, találkozott Clevelandben az ottani magyarság képviselőivel. Az egybegyűltek meglepetésére magyarul köszönte meg a vendéglátást. Elmondta, hogy csupán néhány hónapja tanul magyarul. Budapesti feladatairól szólva kiemelte, hogy legfontosabbnak az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését tartja. Jelentős segítséget nyújthat ebben a gazdasági kapcsolatok megerősödése, a külkereskedelem volumenének megnövelése.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szeptember 11-én fogadta Richard F. Pedersent, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy; illetve Robert C. Mudd nagykövetségi tanácsos, Conrad Karl Hausmann ezredes, katonai attasé, Keith G. Smith, Donald B. Kursch, Thomas J. Sinclair és Thomas H. Gerth nagykövetségi másodtitkárok.

— Nagy megelégedéssel vállalom az Amerikai Egyesült Államok képviseletének tisztségét az Önök országában. Mogyar származású amerikai állampolgárok jelentős mértékben hozzájárultak az Egyesült Államok fejlődéséhez__ olyan egymástól eltérő területeken, mint a fizika és a felső fokú matematika, a klasszikus zene vagy a színházművészet — mondotta az új nagykövet. — A nemzeti hagyományok ápolása és a szellem függetlensége egyaránt jellemző vonása országainknak.

— Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai — mindkét fél erőfeszítéseinek köszönhetően — határozott javulást mutatnak. Nixon elnöktől azt a megbízást kaptam, hogy fenntartsam és növeljem ezt az erősödő egyetértést.

Losonczi Pál válaszában hangsúlyozta:

— Meggyőződésem, hogy a világ népeinek ma sokkal inkább szükségük van békére és biztonságra, mint valaha. Ezért nagyra értékeljük, hogy a nemzetközi helyzet kedvező fejleményei következtében erősödött az enyhülés irányzata, fokozódtak a vitás kérdések békés tárgyalások útján történő rendezésére irányuló erőfeszítések, tért nyert a nemzetek és népek kölcsönös érdekeit szolgáló sokoldalú együttműködés eszméje.

Richard F. Pedersen ezután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét.

Ősz a Mátrában