Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-03-17 / 6. szám
I bajnok kettős jubileuma Még ma sem múlik el hét, hogy ne kapna néhány tucat autogramkérő levelet. „Nagyszerű érzés ez, hogy két és fél évtized múltával sem felejtették el az embert” — mondta ezzel kapcsolatban látható örömmel Németh Imre, a kalapácsvetés olimpiai bajnoka, aki kereken huszonöt éve, a londoni olimpián nyerte a magyar sport háború utáni első aranyérmét. Olyan fiatal, szenvedélyes gyűjtők is akadnak szép számmal a levélírók között, akik akkor nem is éltek, a magyar bajnok győzelmének történetét csak a leírásokból ismerik. S Németh Imrében ma is olyan élénken él a nagy győzelem emléke, mintha csak tegnap történt volna. Elgondolkozva jegyezte meg: „Nem, nem öregedett meg bennem az aranyérem emléke, s azt hiszem az olimpiai bajnokság felejthetetlen élménye a sírig elkísér mindenkit...” Az emlékezés lassan kerek egésszé formálja az olimpiai bajnokság történetét. A „Ganz-Villany” néven közismert bu-A Népstadion is jubilál, húsz éve, 1953 augusztusában nyitotta meg kapuit, azóta Németh Imre olimpiai bajnok az igazgatója Az ötvenes evek három legjobb kalapácsvetője Csermák József, az 1952-ben Helsinkiben rendezett olimpián nyerte a bajnokságot, Németh Imre (középen) a londoni aranyérmes és Sverre Strandi!, a norvégok kiválósága, aki a Németh Imrével kötött nagyszerű sportbarátság ékes bizonyítékaként Imre névre kereszteltette fiát. Jobb oldali képen: Két Németh. Az olimpiai bajnok idősebb fia, Miklós magyarázatát hallgatja a gerelyhajító verseny közben. Miklós már két olimpián szerepelt, de még nem tudott apja nyomdokaiba lépni. . . dai villamossági gyár egykori, jól megtermett transzformátor szerelője a sportot diszkoszvetőként kezdte, a harmincas évek végén tért át a kalapácsvetésre. A háború viharát a sport segítségével vészelte át, s a fegyverek nyugvása után, az új élet kezdetén elsők között jelentkezett a sportpályán. A háború utáni első Európa-bajnokságon, 1946-ban Oslóban, még dobogós helyezéshez sem volt elég erő az izmaiban. London előtt azonban már a többiekkel együtt támogatást kapott a felkészüléshez. Az iskolában berendezett edzőtáborba ugyan még párnát, ruhafogast is maguknak kellett vinniük Tatára, de végre jóllakhattak. Az olimpia előestéjén már 59,02 méterre repült kezéből a kalapács. A háborút követő időszak első magyar világrekordját állította fel. Londonba is elsőszámú esélyesként érkezett. A Wembley stadion eső utáni, fülledt levegőjében még jobban megizzadt, mint a gőzfürdőben. Szokásos két bemelegítő körét sem tudta lefutni, csak kapkodott a levegő után, úgy érezte, teljesen elerőtlenedett. Legveszélyesebb ellenfelénél, a jugoszláv Gubijannál (54,27) így is majd két méterrel dobott nagyobbat (56,07), biztosan nyerte az olimpiai bajnokságot. A következő négy évben azután a világrekordot tovább javítva sorra győzte le ellenfeleit. Helsinkiben, 1952-ben, a következő olimpián kapott ki először, de az olimpiai arany így is a „családban maradt”. Csermák József, ifjú tanítványa, a világon elsőként dobta túl a hatvan métert, ő vette át az olimpiai bajnokok stafétabotját. Németh Imre életében az 1973-as esztendő kettős jubileumot jelent. Huszonöt éve nyerte az olimpiai bajnokságot, s húsz éve, az ünnepélyes megnyitás pillanatától kezdve a Népstadion igazgatója. Annakidején érdekes válaszút előtt állt. A szerelőből már gyárvezető-helyettes lett, felvették a Műegyetem esti hallgatói közé, de azután atyai jóbarátja, Hegyi Gyula, a sport akkori vezetője kérésére mégis a Népstadiont választotta. Mérnöki diploma helyett tanári oklevelet szerzett, hogy a sport elméleti kérdéseiben is kellő tudással vértezze fel magát. Természetesen az óriás, jelenleg hetvenhatezer nézőt befogadó stadionhoz is rengeteg emlék, élmény fűzi, a válogatott labdarúgó mérkőzésektől kezdve egészen az 1966-ban mintaszerűen lebonyolított Atlétikai Európabajnokságig. Az eltelt két évtized alatt a stadion csinosodott, korszerűsödött, esti világítással látták el, futókörét rekortánnal borították be, s a létesítmények, edzőtáborok egész sorával is gazdagodott. Az olimpiai bajnok afféle nyugtalan emberként építette, bővítette a pompás létesítményt. Elsőként a Millenáris műjégpálya, majd a tizennégyezer nézőt befogadó Kisstadion, utána a játékcsarnok, tavaly az olimpiai csarnok névre keresztelt fedett atlétikai pálya készült el. A majdnem ezer embert foglalkoztató intézmény az olimpiai bajnok személyes irányításával működteti többek között, a mátraházai, és a dunavarsányi edzőtábort, és Tatára sem kell már senkinek sem fogast vinnie. A fejlődés tehát szinte kézzel fogható, csak a stadion lelátói telnek meg egyre ritkábban... „Ez sajnos nemcsak a mi gondunk, hiszen Európa-szerte a lelátókról eltűnő nézők után kutatnak — magyarázta Németh Imre. — A labdarúgás népszerűsége csökkent az utóbbi időben. A magyarázatot talán a gyorsabbá, szebbé, változatosabbá vált életünkben kell keresni. A lassú foci kissé már unalmas, a jövő Európában is egyre inkább a gyorsabb játéksportoké lesz. Ilyen a jégkorong, a kosárlabda, a kézilabda. Azután itt van a televízió. Az emberek lakásába viszi a gólokat. Ma már ez ugyan a nagyobb bevételekre vágyó stadionok bánata, de én inkább örülök neki, nem a futball jelenti az emberek fő szórakozását. Egyre több családban akad autó, vagy motor, hétvégi víkendházépítéshez alkalmas telek, ami elvonja az embereket. No és az is kétségtelen, hogy a mai játékosok, csapatok teljesítménye gyakran elmarad a kívánatostól, de csak a színvonal visszaesésével nálunk sem lehet megmagyarázni, a nézősereg csökkenését...” S máris napjaink egyik időszerű sportproblémájához érkeztünk. A következő kérdés is önként kínálkozott. Németh Imre fénykorában a hatvan métert ostromolták a legjobb kalapácsvetők, s ma a nyugatnémet Schmidt 76,40 méteres dobásával tartja a világrekordot. Bámulatos fejlődés.......Valóban az — válaszolta Németh Imre. — Csakhogy, amíg a mi időnkben a napi edzések időtartama a másfél-két órát sem nagyon haladta meg, ma a napi hat-hét órás edzés megterhelése a legkeményebb fizikai munkát végzők erőkifejtését is messze felülmúlja. Bennünket annakidején kifejezetten tiltottak a súlyemeléstől, a súlyzós gyakorlatoktól, ám később Fuchsnak, a kiváló amerikai súlylökőnek a kezdeményezése után az erősítő súlyemelés nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a dobóatléták felkészülése. Azután itt vannak a sokat vitatott, de még engedélyezett, rövid időn belül ható izomerősítő gyógyszerek. Igaz, hogy mindezzel a sérülések, különféle megbetegedések száma is ugrásszerűen megnőtt. A világrekorder Schmidt sem tudott indulni a legutóbbi olimpián. Mégis, könnyen elképzelhető, hogy rövidesen akár a nyolcvan métert is túlszárnyalja valaki...” Az olimpiai bajnok ilyen babérokra már nem pályázik. Pali fia, a kisebbik, a Vasas kalapácsvető együtteséből is végleg kiszorította, a teniszpályán viszont egyre otthonosabban mozog. A mindennapos rendszeres teniszezés szórakozás és felfrissülés, de egyben erőgyűjtés is számára. Mert hát a stadionhoz a vidékről felkerülő tehetségeknek még kollégiumot és fedett uszodát is akar építeni!... Vad Dezső A lósport A sok nemzetközi hajtóversenyben győztes Abonyi Imre az 1973. évi Európa-bajnokságon új négyes fogattal indul. A kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet által nevelt legjobb négy szürkét állította párba. A szakértők véleménye szerint az idén is megszerzi az első három hely egyikét. Ausztria és Magyarország közösen bővíti sportlótenyészetét. Első lépésként méncserét határoztak el. A mének ünnepélyes cseréjét a televízió is közvetíti. Az osztrákok egy Csákó törzsmént kapnak, míg mi Furioso 39 származású hannovevilágából rihez jutunk. A kancák számának növelése a következő lépés, itt a megállapodás szerint csak magyar tenyésztésű lovak jöhetnek számításba. A Magyar Lóverseny Vállalat népszerűsíteni kívánja az amatőrlovas sportot. A költséges testedzéshez szükséges felszerelést, a lovat is, ingyen bocsátja a tehetséges fiatalok rendelkezésére. Az egykor a felső tízezrek sportját képező versenylovaglás ma már mindenki előtt nyitva áll. Az amatőr lovasok egyik legjobbja, Varga József például a csepeli gyárban műszerészként dolgozik. Sz. L. Varga József első versenyét nyeri Rozetta (apja: Dir Direktor, anyja: Rendben!) nyergében SAAAA/VWVWSAAAA/ Újra a bajnoki pontokért. . . Március első vasárnapján megkezdődött a labdarúgó-bajnokság tavaszi fordulója. A Honvéd nagy formában 6:0-ra győzött az ősszel jól szereplő Zalaegerszeg ellen, s ezzel egyben vissza is vágott az egerszegi vereségért. Kozma (csikós mezben) nyitotta meg a gólok sorát, összesen háromszor talált be Déri kapujába, és 12 góljával átvette a vezetést a góllövőlistán a 11 gólos Benétől. Az éllovasok egyébként biztosan győztek, bezzeg az idény előtti kupamérkőzéseken egymást érték a meglepetések. A Ferencvárost a Dunaújvárosi Kohász, az Újpesti Dózsát a székesfehérvári Videoton, az MTK-t a Bp. Spartacus verte ki. Már csak négy csapat van játékban, s az elődöntőben a Honvéd a Videoton csapatával mérkőzik, a B. osztályú Szolnok pedig a Vasast fogadja majd. A Bajnokcsapatok Európa Kupájában az Újpesti Dózsa győzelemmel felérő döntetlent harcolt ki Torinóban, a Juventus ellen. {p'atul álunk Dr. Kismartoni Károly, a rokonszenves „Kurcsi”, elégedetten mosolyog. Az évek múltával bizony már megőszült testnevelőtanár, a híres rúdugró, a magyar atlétika fáradhatatlan kincskeresője, méltán lehet büszke tanítványaira. Mátay Andrea, az egykori magasugró bajnoknő, Vékony Ilona 17 éves gimnazista lánya, január végén 185 centiméterre javította a női magasugrás fedettpályás rekordját. Aztán március első vasárnapján Rudolf Erika, a csinos, 19 éves kislány a 186 centiméteres magasságot is átvitte. Mindketten az amerikai olimpiai bajnok, Fosbury stílusát követik, s mindketten a MAFC, a Műegyetem versenyzői, Kismartoni Károly felfedezettjei és tanítványai. 4 lelátótól jelentjük A magyar női és férfi tornászválogatott nagy sikerrel szerepelt az Egyesült Államokban. Az együttes a lapzárta időpontjában érkezett haza, következő számunkban részletes beszámolót közlünk a kéthetes túráról. A Statisztika női asztalitenisz-együttese (Kisházi, Magos, Lotaller) már korábban bejutott a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntőjébe. A Bp. Spartacus (Jónyer, Tímár, Pignitzky) csapata a lányok példáját követve ugyancsak megszerezte a döntőben való szereplés jogát. Kiosztották a „fair play”-díjakat. Kamuti Jenő dr., az olimpißi ezüstérmes orvos tőrvívó és Kerékgyártó Lajos gyöngyösi ökölvívó mellett Baracsi Sándor, a mindössze tízéves nyírbátori sakkozó, az úttörőolimpia egyik részvevője kapta a sportszerűségi díjat. Veres Győző, a visszavonulását nemrég bejelentő tatabányai súlyemelő két évre Törökországba szerződött. Egyébként Isztambulban, a válogatottnál edzősködik Kovács József, a harmincas évek Európa-bajnok atlétája is. Elkészült a sakkvilágbajnok-jelöltek két, zónaversenyének sorsolása. Ezek szerint Portisch Lajos június 2. és 29, között Brazília fővárosában, Brasiliában mérkőzik tizennyolc nagymester társaságában. A viadalon az első három helyezett jut tovább. A labdarúgóidény kezdete előtt Albert Flórián és Kű Lajos egyaránt kegyelmet kapott. A decemberi emlékezetes éjszakai kiruccanás után eltiltott két labdarúgót visszavették a Ferencváros első csapatának keretébe. Albert egyébként közepes formában játszott Diósgyőrben, a zöld-fehérek első tavaszi mérkőzésén. A második fordulóban, a Pécs ellen aratott 4:l-es győzelem alkalmával, mind a négy gólban szerephez jutott. Kecskemét után Pécsett is egyesültek a város legnagyobb sportegyesületei. A Pécsi Munkás Sport Club, a PMSC 21 szakosztálya képviseli majd a város színeit. A Mecsek alján sportcsarnok és stadion építését vették tervbe. Ferencvárosi győzelemmel végződött az idei jégkorongbajnokság. 15
