Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-12-08 / 25. szám
A kUngttsi sertéskombinát — ahol „futószalagon készül” a hízó — látképe Infravörös lámpa alatt „húsosodnak” a malacok Tartályból tartályba vándorol — emberkéz érintése nélkül — a sertéstáp Vajon, hová visz az út Ragasztott karikatúrák Karikatúrára pályázatunkat, mint korábban Jeleztük már, lassan befejezzük. Még néhány rajz és elbúcsúzunk. A részletes mérleg és az értékelés elkészülte, a nyeremények postázása előtt, még csak ennyit: köszönjük, hogy olvasóink részt vettek e játékban. Bízunk benne, hogy mind a karikatúrát ragasztóknak, mind a pályázaton részt nem vevő olvasóknak Jó szórakozást Jelentett a karikatúra-pályázat, Nöl dolgok... Ha ezt meglátják a lányok, szétpukkadnak az Irigységtől (Darvas Gyuláné, Ausztria) Uram, ön csak szedje ezeket az erősítőket .., (Gubranszky Ferenc, Franciaország) Osztrák nyaraló érkezéskor — és három hét múlva, a Balatonon . *. (Marle Horvath, Ausztria) Kicsikém gondolja meg! Mert én menyasszony korom óta sírok ,.. (Madam Dane Humbecurt, Franciaország) Nyári emlék... A Balaton Jelöl fújdogáló hús szellő enyhíti a kánikulát. Igaz, a légkondicionáló is dolgozik. A hölgy lustán elnyújtózik, rózsaszín fülén rándít néha csupán egyetegyet, — Látom, Jól érzi itt magát? Halkan, torokból kuncogva, röffent egyet: — Itt még maga is jól érezné magáti Mindig tiszta fekhely, változatos koszt, amely — akár a maguk által oly gyakran idézett, de mindig hiába remélt sültgalamb — nekünk egyenesen a szájunkba repül... (és a menynyezetre sandít, ahol a sínen nesztelenül siklik az élelemszállító szerkezet.) Ha lent, a tóparton a luxusszállókban is ilyen kitűnő a kiszolgálás, mint nálunk, akkor a nyaralók nem panaszkodhatnak ... — Ebből arra következtetek asszonyom, hogy önmofiiát is nyaralónak tekinti. — Ne legyen gyerek! Számomra a semmittevés nem nyaralás, hanem életforma. Nincs más dolgom, mint hízni. — De a cél? Hogy is mondjam csak; a végcél? Átfordul a túloldalra, ámbár nem haragszik. — Senki sem él örökké — mondja, és ebben, kétségtelenül igaza van. Szakmai könyörtelenség, hogy tovább kérdezem: — Szerelem? Dühösen felhorkan. Meglepően éles hangja van. — Erről ne beszéljünk. Mindenkinek lehet kényes pontja! — Valamit valamiért... — vigasztalom. Felderül. — Ahogyan mondja. S itt vannak a gyerekek. Nézze, milyen kedvesek. Es milyen tiszták! — Valóban. Sőt ön is, aszszonyom, szokatlanul rózsaszínű ... — Haladni kell a korral. Amíg önöknél, embereknél az ifjabb nemzedékek számos tagja hadat üzent a szappannak, s az én dédapáim életformájára vágyódik, addig mi a tökéletes higiénia normái szerint élünk. A mi nevelésünk már ilyen! Ismét igazat kellett adnom neki. Már csak azért is, mert mielőtt az épületbe beléptem, fehér köpenyt, gumicipőt kellett öltenem, kezet mosnom és talpamat fertőtlenítőbe mártanom. Nem engem féltettek, hanem őt. A disznót. * Balatonakarattyától mindössze néhány kilométerre épült fel nemrégen, és kezdett dolgozni a Veszprémi és Agárdi Állami Gazdaság közös küngösi sertésüzeme, amely a legkorszerűbbek közül való nem csak az országban, hanem Európában is. Az állatokat tetszetős és praktikus alumínium szendvicspanel szerkezetű épületekben nevelik, hizlalják. Tíz épületben fiaztató van — mindegyikben hatvan kocának jut hely. Harminc törzskannal, mesterséges megtermékenyítéssel tenyésztik az Anker Alfonz által kikísérletezett kaposvári hibrid — KA-HYB — hússertést. Az állatokat 90—100 kilós korukban adják el, mint úgynevezett sonkasertést, de előbb kiválogatják közülük a továbbtenyésztésre alkalmasakat. A mesterséges megtermékenyítésnek köszönhető egyrészt a tenyésztés laboratóriumi pontossága és szakszerűsége, másrészt gazdaságossága. hiszen az a kan, amely természetes módon egy esztendőben legfeljebb ISO kocát tud megtermékenyíteni, llymódon éppen a tízszeresét! A koca ellés után a fiaztatóban huszonnyolc napig szoptat, azután elválasztják. A malac hetven napos koráig marad ott, azután bekerül a hizlaldába. Az olasz gyártmányú etetőkészülékből az állat granulált tápot kap, aszerint, hogy ml a nevelés éppen! célja. A kocák előbb vemhes-, majd ellető-, végül szoptató tápot kapnak. A kismalac már három-négy nappal az ellés után az anyatejen kívül mesterséges tápot is kap, amelynek a neve: előstarter. Ezt követi a malac-starter, végül nevelő táp, illetve hízótáp. Mindezeket a „táp”okat külön keverőüzemben állítják elő, s szállítják a telepre. A malacok Infravörös lámpa alatt erősödnek — ha nem is az életre, de a hízásra... * Mindezt egy fiatal lánytól, Hontvári V er ától tudom, aki az üzemvezető Harkai Miklós távollétében kalauzol végig az üzemen. Szakértelme kézenfekvő: képesítése mezőgazdasági technikum, beosztása törzstenyésztő. Nem találkoztam az üzem minden szakemberével, de akivel megismerkedtem, az majd mind egészen fiatal volt. összesen, nincsenek sokan: az orvost, és az adminisztrációt is beleértve éppen egy tucat képzett szakember és hatvanhét fizikai dolgozó (utóbbiak két műszakra osztva) vezeti az üzemet és látja el a hatnyolcezer állatott Persze, hiszen itt majd minden géppel készül. Kivéve a malacpörköltöt. Szerencsére. B. P. Húsz éves a (jyapjús családnév KELENDŐEK A KUVASZOK A kutya-tulajdonosok, illetve a kutyát kedvelők közül is csak kevesen tudják, hogy kilenc kitenyésztett magyar fajtával a magyar ebtenyésztés milyen előkelő helyet foglal el a- világranglistán. Az országhatárainkon kívül is ismert, egyre népszerűbb fajták a következők: a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár, és az erdélyi kopó. Nemzetközi kiállításokon gyakran tanúi lehetünk: a külföldi szemlélő milyen nagy érdeklődéssel tekinti meg a páratlanul szép, nagytestű kuvaszokat. Ez az a fajta, amelyet még őseink hoztak magukkal a honfoglaláskor, s amely azóta is megőrizte legjellemzőbb tulajdonságait, a többi között őrző-védő mivoltát: egy-egy kutyára bármely értékünket rábízhatjuk: éberen vigyáznak a kuvaszok, házra, kertre, raktárra, nyájra, gulyára, kondára, ménesre. Hasz<nálhatósága mellett a kuvasznak a kutyatartás szempontjából korántsem elhanyagolható más előnyei is vannak: rendkívül edzett, viszonylagosan igénytelen, és szolgálatában megvesztegethetetlen. A háború nemcsak az embereket sújtotta, nemcsak hídjainkat, gyárainkat, házainkat pusztította: furcsa módon szinte pótolhatatlan károkat okozott a magyar kuvasz-állományban is. A kuvaszok áldozatul estek a háborús eseményeknek. Ezért szinte megoldhatatlannak látszott a feladat: regenerálni a fajtát, és a kevés számú, még fellelhető egyedből megindítani a tenyésztést. Húsz évvel ezelőtt Kovács Antal a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat igazgatója szervezte meg ezt a munkát. A kezdeti nehézségeket tetézte, hogy akkor az országban alig akadt fajtatiszta kuvasz: mindössze nyolc kutyát sikerült összegyűjtenie az induláshoz. Hosszú évekig tartó, céltudatos tenyésztői munka, állandó szelekció eredményeként, 1965 tavaszán létrehozták a vállalat törzskönyvezett kuvaszkutya-tenyészetét Gyapjús családnévvel, s ezzel megalapították Európa legnagyobb kuvasz-tenyészetét, amelynek jelenlegi törzsállo- * mánya huszonhat szuka és tíz kan. Kuvaszok őrzik az országos kiterjedésű nagyvállalat többmilliós értékű tároló raktárait és telepeit, nélkülözhetetlen segítőtársai a Az én házam, az én váram ... többségükben előrehaladott korú éjjeliőröknek. A szabadban tartható, fagyot és hőséget egyaránt bíró fajta — amely évszázadokon át edződött Ázsia pusztáin — előnyös tulajdonságai miatt bel- és külföldi piacokon egyaránt kelendő. 1965 tavaszától 1973 októberéig közel hétszáz kuvasz-kölyköt értékesített a vállalat. Külföldön élő magyarok a MAVAD, illetve a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete útján rendelnek kuvaszkölyköket, sokan azzal a céllal, hogy kennelt Is létesítenek. A legtöbb kuvaszt Ausztria, Svájc, Franciaország, az NSZK, továbbá Kanada, és az Egyesült Államok importálnak tőlünk. Az egyik amerikai kuvasztenyészetnek például Gyapjúé Kapitány a törzskanja. Cecile Aubry francia rendező és író Sebastian című tévéfilm-sorozata világhírű sztárkutyájának, Bell-nek valódi törzskönyvi neve Gyapjús Gézengúz, Gyapjús Morcos fedezőkan egyik kölyke. Svédországban is a Gyapjús kuvasz-tenyészetből kerültek ki az első egyedek. ür. Buzády Tibor stockholmi főorvos két Gyapjús kuvaszszal alapított kenneléből két Nemzetközi Champion kuvasz került ki. Ez év közepéig Svédországban pontosan ötvenhárom törzskönyvezett kuvasz-kölyök született, s ez az állomány a tervek szerint 1975-re legalább százra emelkedik. Nem kisebb sikerrel tenyészt a Kalifornia államban lakó Dana I. Alvi; s ha csak az Egyesült Államokban megjelenő szaklapokat olvassuk, már ezekből is kitűnik, mekkora éredeklődés, szakértő figyelem kíséri a fajta terjedését. S mindezek az eredmények a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Gyapjús kuvasztenyészet munkáját dicsérik. Oláh Éva Két nemzedék a svédországi Buzády-tenyészetbe!
