Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-02-03 / 3. szám
ttloujfyaJ- /rtéfrt jj VIII. „cA nemzetmindenejz” i| Szokatlan jelenség, hogy valaki, akinek nevéhez annyira „száraz” emlék fűződik, mint az első takarékpénztár megalapítása, a szépirodalomban is újat hozzon. Fáy Andrásról van szó, aki amellett, hogy gazdasági és társadalmi reformokon dolgozott, az irodalomban is reformernek számít: ő az első magyar társadalmi regénynek, A Béltekyház- nak az írója. Sokoldalú szerző, friss hangú állatmesékben mondja el véleményét a világról, Kisfaludy Károllyal egy időben írja novelláit, o Két Báthori címen történelmi szomorújátékot és egy sor tanulmányt alkot, többek között a színészetről. Fáy András a Zemplén megyei Kohányban született, 1786-ban. Tanulmányai befejeztével birtokukon gazdálkodik, kertészkedik. Családja, hogy „megmentse” egy szegény árvalánynak ígért házasságtól, „lánynéző körútra” küldi. (A leányt közben férjhez erőltették.) Két vármegye lányos házait látogatja végig, s közben tudatosan figyeli a jellegzetes nemesi udvarházakban folyó életet, a családok magatartását, és tapasztalatait majd írásaiban hasznosítja. Később, szolgabírói munkája közben ugyancsak tudatosan gyűjti megfigyeléseit a közigazgatásról, az igazságszolgáltatásról. 1822 után lemond hivatali tisztségéről, s haláláig Pesten lakik, birtokai jövedelméből él. Közel kerül az Auróra csoportjához, vele együtt munkálkodik az irodalom és a közélet korszerűsítéséért. Volt színházigazgató és országgyűlési követ, egyesületek egész sorát alapította (1840-ben a már említett Hazai Első Takarékpénztárt.) Szinte minden foglalkoztatta — a műpártolástól a folttisztításig —, legalább egy-egy tanulmányban vagy cikkben fejtegetve közölnivalóját. Az 1848— 49-es forradalomban és szabadságharcban idős kora miatt nem vett részt, utána a közélettől teljesen visszavonult, csak az irodalomnak élt. Első művét, az 1807-ben megjelent Bokrétát Kazinczy Ferencnek ajánlja, aki meleg hangú levélben válaszol, és tanácsokat is ad további irodalmi tevékenységéhez. A könyv (mesék és aforizmák) igen sikeres; egymás után több kiadást ér el, majd gyorsan követik újabb kötetek. Kazinczy barátai, Kölcsey Ferenc és Szemere dicsérik, Széchenyi István pedig, akinek a reformjait segítette így nyilatkozott róla: „A honi reform teendőire nézve az első eszmét, akaratot, önelszánást Fáy András meséi ébresztették föl bennem!” Regénye, A Bélteky-ház irodalomtörténeti érték. Jelentősége, hogy első a műfajban, de ma már nem nagyon élvezhető. Alakjai csak sóhajtoznak a társadalmi változásokért, szinte szócsövei az író oktató szándékának, olyannyira, hogy maga a történet érdektelenné is válik. A nemesi udvarházak életét azonban szinte történelmi pontossággal örökíti meg. De amíg regényét kifakítja a didaktikus célzat, nyílt tanítómeséi valóságos apró remekművek. Könnyedén, csevegve mondja el őket, hangjuk nem kioktató, nem moralizáló, valamennyit kedves humor lengi be. Közülük mutatunk be néhányat. cA kan dúl Karmoltan jőve le a padlásról a macska. „Hol jártál?" — kérdi szánva tőle gazdája. „Kedves feleségemmel mulatoztam” — felel nyájas simulásokkal a kandúr. „S hol kaptad ezen szörnyű karmolásokat?” „Tőle, a telkemtől, s örül a szívem forró szerelme ezen bizonyos jeleinek.” A gazda csodálkozott: mert még — nőtlen volt. cA /így. él n sztuujoy „Énekes vagy-e te, vagy poéta?" — kérdi a légy a szúnyogot. „Mit kérded? — felel emez — nem árulja-e el soványságom eléggé poétaságomat, midőn az énekesek gazdagon fizettetnek." cA mafómeMipMt Egy majomcsoport égő tűzrakásra talált, melyet emberek hagytak az erdőben; örvendezve tombolt körülötte; de rá rakni s azt új fával éleszteni elfelejtette. Mi lett belőle? Pislogott egy darabig a szeretett tűz, de lassanként elaludt, búsan sompolyogtak el helyéről a gyáva majmok. Hazámfiai! Nem így vagyunk-e mi eleink dicsőségével? Lángol az orcánk, annak emlegetésein, . dobog szívünk Zrínyi nevére, s tapsolunk a játékszínen a magyar dicséretének, de — fát aligha keveset nem rakunk a tűzre. cA luwfak gyűltit A varjak gyűlést tartottak. „No mit végeztetek?" kérdé egy visszatérőt a szarka. „Azt, hogy a jövő gyűlésen fogunk végezni." A magyar próza egy későbbi mestere, Mikszáth Kálmán így emlékezett Fáy Andrásra: „Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének — így azonban maradt végig a nemzet mindenese." Fáy András A Bélteky-ház címlapja Petőfit köszöntik a bélyegek „Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója” elnevezésű, három címletből álló bélyegsorozatot adott ki a magyar posta. Az 1 forintos, Másvörös színű bélyeg azt a jelenetet ábrázolja, amikor Petőfi a Nemzeti dalt a Pilvax kávéházban elszavalja. A 2 forintos, kékes-lila színű bélyeget Petőfi portréja díszíti aláírásával, míg a 3 forintos kékes-zöld színű bélyeg nagy költőnket csatajelenet közben mutatja be. Az első bélyeget Gál Ferenc grafikusművész tervezte és Füle Mihály metszette, a másodikat Nagy Zoltán grafikusművész tervezte és metszette, míg a harmadikat-és* mét Gál Ferenc tervezte és a metszés is az ő munkája. Az „Evfordulók-események 1973" elnevezésű bélyegsorozat első értéke, a postai irányítószám bevezetéséről megemlékező 1 forintos bélyeg, Bokros Ferenc grafikusművész tervezése. A bélyegkép Magyarország 9 gócterületét mutatja be és a postára utaló jelképet, egy levélen álló stilizált hollót. (%M (f evíit»l i«é«Ce$ -ITTHON LÁT OQ AT ÓBAN A BÉKEFF Y-TURAY HÁZASPÁRNÁL Ülünk, a többszázéves, boltíves, Tárnok utcai ház első emeleti lakásában, a tizenöt évvel ezelőtt Budapestről kiszállított s most újra visszahozott faragott székek, komódok, süppedős fotelek meleg hangulatában, közel a Halászbástyához, a Mátyás templomhoz és a Ruszwurm cukrászdához, ifjú és felnőttkori emlékekhez amelyekből — jelen lett, mindennapos élmény. A három év előtti, müncheni találkozást emlegetjük. Akkor, Békeffy István és Turay Ida mosolya, úgy éreztem erőltetett volt, jókedvük sem volt őszinte. Pedig csupa sikerről számolhattak be, amerikai turnéra készültek, ottlétemkor is, mindegyre szólt a telefon, filmstúdiókból, tévéből keresték Békeffyt, a népszerű filmforgatókönyv írót. Akkor terveikről kérdezgettem, s Turay Ida, a hajdani „Janika”, a még mindig humoros kedves bájú, komolyan felelt: — A legfőbb: hazamenni. Végleg haza. Hát most itt vannak, 1972 októberében hazaértek. A müncheni feszültségnek, idegességnek nyoma sincs, nevetve mesélik már pesti kalandjaikat a szerelőkkel, a festőkkel. S gondolom, senki úgy nem örült a csőrepedésnek a lakásában, mint Békeffyék. Mert ilyen bajokról annyit hallottak, hogy most érezték igazán; itthon vannak, pestiek ők is. Békeffy mutatja az útlevelét, az újat, ezt már mint magyar állampolgár kapta. Éppen csomagolt, amikor meglátogattam őket, folyó ügyeit, legújabb színdarabjának a „Zia néninek” bemutatóját intézni készült Münchenbe, egy hétre. . Hogyan, mikor és miért határozták el a hazatelepülésüket, ezt a kérdést alig kezdem, hárman vágnak közbe. (Ugyanis Jenei Imre, az évtizedes barát és társszerző is velük jött haza.) Tulajdonképpen, attól kezdve, hogy kimentek, egy világsikert ígérő munka mámorában — erre gondoltak. Egy percig sem hitték, nem is akarták véglegesnek a kint tartózkodást. — Egy sürgönnyel kezdődött, 1956- ban A sürgöny Spanyolországból érkezett, Vajda László filmrendezőtől — meséli Békeffy. — Hogy jöjjek azonnal, spanyol—olasz koprodukcióban filmet akar forgatni egy témából. A témát, Jenei barátommal, hosszú fejtörések után egy napsugaras délután, a Gellért teraszán találtuk ki — Bozziról. Dr. Bozzit, egy Amerikában élő uzsorás ügyvéd bojtárját kutyává változtatja egy öregaszony átka. Ennek a Bozzinak ugyanis az volt a dolga, hogy kutyaugatást utánozva riassza el a becsöngető szegényeket. Az átok szerint csak akkor nyerheti vissza emberformáját, ha valaki szeretetből megcsókolja ... A film elkészült, Peter Ustinov, világhírű színész alakította a főszerepet, s már a velencei filmfesztiválon díjjal tüntették ki. „Egy angyal szállt el Brooklyn felett’ címmel bejárta a világot, a legkülönbözőbb díjakat kaptam érte, könyvalakban is megjelent, s engem elhalmoztak megrendelésekkel. Hát ezért maradtunk kint. De mindig ideiglenesen, mindig csak még azt megírni... Mindig csak egy kis szünetre várva, hogy elrendeződjenek a dolgok s legyen időm a hazautazást előkészíteni... — De, persze, közben folyton jöttünk látogatóba, remekül nyaraltunk Tihanyban, gyönyörű tavaszokat élveztünk Pesten, kiadós, csak itthon ízlelhető dumákkal... Ne is kérdezze, mit szólok ahhoz, amit itt találtunk? Semmit! Mindent ismertünk, mindenről tudtunk, a pesti vicceket már Münchenben gyűjtöttük, s már ott tudtuk, hogy a belvárosban nincs parkolóhely. A kint töltött évek alatt Békeffy, a kitűnő német színésznek, Heinz Rühmannak írta többnyire a szerepeket, a Marcel Aymé regényéből készült filmet, a Faljárót nálunk is bemutatták. Fekete báránv, Fiatalkorúak bírája, megannyi sikeres film, mindet a nyugat-német tévében többször is, sugározták. Nemrégen Svájcban írt svájci filmet, Dürrenmatt témájából: Az árnyak egyre hosszabbak... Tapasztalatból tudja Békeffy: a pesti közönségnél sikert elérni nagyon nehéz. S főleg neki, aki saját műveivel emelte magasra a saját mércéjét' Hiszen a Beszterce ostroma, az Erkel, a Déryné, a Mágnás Miska, a Mese a tizenkét találatról s más, itthon nagy sikert aratott művek szerzője csak legalább ilyen, vagy még jobb alkotással jelentkezhet. így hát alaposan nekigyűrkőzik ... Az első próba a múlt év végén volt: Keleti Márton rendezésében került képernyőre a budapesti tévében a Bob herceg, a forgatókönyvet Békeffy írta. Nagy siker. Turay Ida pedig.. Boldog, hogy Frau Békeffyből itthon újra „a Turay” lett. Sárdy János és Turay Ida a Janika című (ilmben A hazug című film forgatása közben. Vajda László rendező magyarázza a Jelenetet Turay Idának Turay Ida és Jávor Pál az egykori Művész Színházban bemutatott Makrancos hölgyben. A képen Jávor dedlkációja Pesti napsütésben, Békeffy és Turay Pongrácz Zsuzsa