Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-11-10 / 23. szám
MUUSíM HUfZáMK A magyar lovas katona a honfoglaláskor tűnik fel történelmünkben, s az első világháború után tűnik el belőle. A magyar lovasról az első hiteles feljegyzés Bölcs Leó bizánci császártól származik, aki a IX. században leírta, hogy a magyarok különleges módon harcolnak jól szervezett, nem nagy számú, de keményen fegyelmezett, ellenállhatatlanul előzúdúló lovas egységeikkel. Ezeket a lovasokat már a XV. század elejéin huszár néven említik az okiratok. A huszárt minden időben nagyon megválogatták. Lóra termett, könnyű testű, mozgékony, ügyes fiatal férfiak voltak, akik a gyors járású, pusztán nőtt magyar lovak hátán, magas kápájú nyeregben — melynek vázáit fából faragták — úgy mozogtak, mintha körforgó széken ülnének. Ez a nyereg, melyet Angliában Hákócz i - n y er égnék hívtak, megkímélte a ló hátát, a ló napokig bírta a lovasát egyfolytában. A magyar huszár összenőtt lovával. Mindig elővéddel s oldalvéddel biztosították a huszárok derékhadát, nagy gondot fordítottak a felderítésre. Villámgyors rajtaütésüktől, hajlott pengéjű szablyáiktöl rettegtek a nyeregbe merevült, nehezen mozgó, súlyos páncélzatban lépdelő nyugati lovasok. Árpád-házi királyaink idejében a szablyát felváltotta a kard, az eredeti bőrzekét a vért, ám a haditörvény változatlan maradt: könnyű lovon könnyen kell mozogni. A honfoglalás után fejedelmeink és királyaink az országhatárok védelmére lovas katonákat állítottak. Szent László király, aki maga is nagyszerű lovas volt, lovascsapatokkal védte meg Magyarországot, Nagy Lajos lovasseregekkel győzve jutott el királyságának három tenger partvonalához, Hunyadi János ilyen népi lovashaddal taszította vissza a törököt Közép-Európából egy századra. Mátyás lovasaival kerítette hatalmába ,.Becsnek büszke várát”, s más országokat. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér ezekkel verte meg a törököket. Erdély nagy fejedelmei velük győzve védték meg Magyarország számára a vallásszabadságot. Huszárbravúrak? Könyveket írtak erről. A schmalfcaldeni háborúban, 1547-ben, Nyári Ferenc kapitány huszárjai futamították meg a szász király seregét, egy közhuszár, Lukács Józsefnek hívták, párviadalban megsebesítette és foglyul ejtette János Frigyes szász királyt. Olyan ez, mint Háry János Napóleon-története. Budavár 1686-os visszahódításában Bercsényi Miklós, Bottyán János és Petneházy Dávid kapitányok huszáregységei tüntették ki magukat. Vitézkedésük láttán döntötte el Budán Max Emanuel bajor választófejedelem, az egyesített seregek egyik vezére, hogy bajor huszárezredet állít fel. Huszárok formálták Mária Terézia győzelmévé a csehországi Kolin melletti nagy csatát. A XVÍII-ik század katonai bravúrja. Hadik András és huszárregimenitje nagy kalandja: 1757-ben Nagy Frigyes porosz király háta mögé kerülnek, elnyargalnak Berlinig, megsarcolják a porosz fővárost, s kisiklanak a király átkaroló hadműveleteiből. „Szép magyar leventék” voltak, „aranyos vitézek”, ahogy Arany János Ír róluk a Toldiban, „csillagokat rúgó szilaj paripák” Jovasai, ahogy Petőfi kerekíti történetüket a János vitézben. Kodály operája, a Háry János, mesekeretbe emelt huszárdicsőítés. Elterjedt a huszárság az egész világon. Mindenütt állítottak fel huszárezredeket. Amerika polgárháborújában, mint ismeretes, Kovács Mihály ezredes ugyancsak huszárokkal vívott meg győztes ütközeteket, Bercsényi Miklós fia Franciaország huszármarsallja lett. Az első világháborúban azonban már korszerűtlenné vált a huszár. A huszárság történetéről, minderről, egy kitűnő képeskönyv értesít, Nagyrévé Neppel György műve (Corvina Könyvkiadó), amely a honfoglalástól korunkig kíséri a magyar huszár históriáját, korbeli képekkel, hiteles ábrázolással. Szalatnai Rezső Huszár lovon Magyar testőrhuszár KÉPERNYŐ Viccet kitalálni nehéz dolog — aki próbálta, tudja. Karikatúrát rajzolni még ■ nehezebb, hiszen rajzolni is ■■HHI ÜT Élet és televízió tudni kell hozzá. Jó karikatúrát készíteni pedig a világ egyik legnehezebb dolga, mivel, amit a közvélemény karikatúrának vél, azok túlnyomó többsége csak illusztrált vicc. amelyben a humort a szöveg, az aláírás hordozza, s a rajz csak magyarázó ráadás. A jó. a valódi karikatúra nem, vagy csak aligalig támaszkodik szövegre: a rajz maga hordozza, a komikus vagy groteszk mondanivalót. E kis műfajelméletet lehetetlen mellőzni, ha a magyar karikatúraművészet egy legjelesebb alkotójáról esik szó: Kaján Tibor, mondhatni, vegytisztán képviseli az igazi karikatúrát, amely nem szorul eligazításra, mert a rajz mindent elmond — nem az olvasónak, hanem a néző nek. Sőt, Kaján esetében a „mindent elmond” sem fedi pontosan művészete lényegét; ő ugyanis sosem marad meg egy képi ötletnél, furcsa ideánál, amely derűt vagy elképedést vált ki. Kaján társadalmi művész, aki hihetetlenül érzékenyen reagál korunk, világunk tartós jelenségeire. Nagyon ritkán rajzol meg egy napihirt, szenzációt, alkalmi eseményt; annál gyakrabban olyan témákat, mint a környezeti ártalmak, a társadalmi manipuláció vagy egyegy szellemi, művészeti irányzat. Adott témája szerint, a jelenségek fonákját, a bennük rejtőző abszurdot vagy éppen veszélyest rajzolja meg kevés vonalú, nagyon tiszta, áttekinthető képein. Különös erény ez akkor, amikor a karikatúrába is betört a grafikában általában tért hódító szecesszió. Kaján karikatúráin a nézőnek nem azt kell kitalálnia, hogy mit is ábrázol a kép. s így a gyors ..tárgyfelismeréssel” még inkább meghökkenti a rajz abszurditása mögött kikacsintó, nyelvet öltő gondolat igazsága. Mint a Tükör című képes folyóirat munkatársa, Kaján Tibor népszerű sorozatban kommentálja hétről hétre a televízió műsorát; némely rajza a vélemény telitalálatában vetekszik egy háromhasábos kritikával. A televízió korunk egyik jellemző, nagy társadalmi haióerejű infi ODD oriDÍ jelensége, érthető tehát, hogy Kaján sajátos figyelmét felkeltette. S mivel tartós megfigyelései vannak a televízióról is, amelyek nem múlnak el a heti műsor aktualitásával együtt, sorozatának, a Kaján képernyőnek, legsikerültebb rajzait bátran gyűjthette kötetbe is: nem vicceket mond a televízióról, hanem groteszk, találó jellemképet rajzol. Mivel pedig televíziót immár szerte a világon néznek, bízhatunk abban, hogy olvasóink számára sem ismeretlenek azok a dolgok, amelyek, a Kaján — kell-e e néi kettős értelmét magyarázni? — képernyő oldalain szerepelnek. Ezért nyújtunk át belőlük itt néhányat, szeretettel. Kívánjuk, mulassanak jól. B. P. U| rmb«xolfiii| 5r;. Iái a a V A távolba látás fejlődés« ■w—iii—ii—mi am inni ífiM Wí\'C ÍU$Z?;:.X? ■ -Magyar Talevlrló ■hbh
