Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-10-27 / 22. szám

MAQYARAM ERI KAI KEREKASZTAL

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára október 11-én egésznapos látogatást tett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kádár János (középen) Perényi Imrével, az egyetem rektorával (balról) megtekinti az egyes tanszékeket. Jobb oldali kép: Kádár János az egyetem klubjában (MTI felv.)

tóthdt 0

AH°J

4

Nyolc könyvkiadó 45 újdonsága — mintegy 350 ezer példányban Jelent meg — szerepel a műszaki könyvnapok xn. országos seregszemléjén. A leggazdagabb választék az automatizálás témáját öleli fel.

Nemzetközi diplomatikai kongresszust rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián 120 külföldi és 50 hazai tudós részvételével. A kongresszus központi témája a középkori kancelláriák kialakulásának tanulmányozása volt. Dr. Köpeczi Béla, az MTA főtitkára, megnyitó beszédében utalt arra, hogy az első magyarországi kancellári hivatal megszervezése 800 évvel ezelőtt, III. Béla nevéhez fűződik. A rendezvény záróülésének színhelyéül a kongresszus ezért választotta III. Béla király esztergomi palotáját.

*

Megjelent" az első magyar—hindi szótár, 18 ezer címszót és 27 ezer szótári adatot tartalmaz. A szótárt Üj-Delhiben szedték ki, a nyomás és a kötés Budapesten, az Akadémiai Nyomdában készült.

*

A Magyar Rádió és Televízió, valamint a Francia Rádió és Televízió képviselői együttműködési egyezményt írtak alá Budapesten. Műsorcserékről és közösen készülő műsorokról lesz szó a jövőben.

*

Amerikai, nyugatnémet és holland cégek után a Medicor Művek Is bemutatkozik Honduras fővárosában, Tegucigalpaban. A mintegy 60 ezer dollár értékű orvostechnikai és kórháztechnikai berendezésekből álló kiállítási anyagot egy hondurasi cég már meg Is vásárolta.

*

Az IBUSZ párizsi irodáját — amely immár a tizenkettedik Európában — a francia fővárosban Mód Péter nagykövet és Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója jelenlétében megnyitották.

*

Elveszettnek hitt középkori kódexek, ősnyomtatvány és könyvek kerültek a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága Szécsényben, a helyreállított Forgáchkastélyban megnyíló múzeumába. A legértékesebb közülük az az 1470—1480 között Itáliában írt kódex, amely Ciceró leveleit tartalmazza. Első lapján Bartholomeusnak, Mátyás király könyvtárosának saját kezű bejegyzése látható.

*

A hamburgi Kertészeti Világkiállításon gyümölcs- és zöldségbemutatónk 53 arany, 37 ezüst, 17 bronzérmet, dísznövény-bemutatónk két ezüst és kilenc bronzérmet kapott.

*

A művésztársadalom gyásza: 71 esztendős korában elhunyt Soltész Annie érdemes művész, a Madách Színház tagja.

*

A svájci Goethe-alapítvány tájfejlesztési díját az idén először magyar szakembernek ítélték: dr. Madas Lászlónak, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatójának. A rangos kitüntetést L. Bernadotte, az alapítvány felügyelő bizottságának elnöke adta át.

,AzeFecl<;ni több mlnt M milliárd forint költséggel folyik az ország Jelenlegi legn gyobb szabású húsipari rekonstrukciója. Fi kent a szegedi szalámigyártás majd százév hagyománya Indokolta, hogy a kormány ki tön határozatot hozott a modern szegedi hú ipari kombinát kialakítására. Elkészülte utt — 1276-ban — megduplázódik a szalámlgyá

*

Ernyey Béla, a Vígszínház fiatal művésze az idei évadra a bécsi Theater an der Wienhez szerződött. Első főszerepét a Pippin című musicalben alakítja. Bécsi fellépése mellett tavasszal egy osztrák és egy nyugatnémet televíziósorozatban is főszerepet alakít.

*

Petőfi-kiátllítás nyílt meg Nyugat- Berlinben. A megnyitó ünnepi műsorában fellépett Kozák András, Vyta Ildikó és Toni Herbert berlini színművész.

*

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Fülöp-szigeti Köztársaság nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített.

*

Sérüléseiből felgyógyulva október 11-én elhagyta a miskolci megyei kórházat Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, aki — az azóta elhunyt Vályi Péterrel együtt — szeptember 15-én balesetet szenvedett.

A stuttgarti polgármester, Fritz Buch vezetésével háromtagú küldöttség tanácskozott Budapesten külkereskedelmünk vezetőivel, Magyarország részvételéről a jövő évi stuttgarti vásárokon.

*

Gábor Györgyöt, a kiváló kritikust és művelődéstörténészt az olasz irodalom magyarországi népszerűsítése terén szerzett érdemeiért az 1973. évi Premio Calabriával jutalmazták. Az értesítést — néhány héttel Gábor György halála után érkezett — Giuseppe Morabito professzor, a Reggio Calabria Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Központjának elnöke írta alá.

*

Sapporóban, a neves Japán Gekkoso Galéria és a Mlstukosl nagyáruház közös kiállításán 27 mai magyar festőművész több mint kétszáz művét mutatták be.

*

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottsága októberben fővárosunkban ülésezett. (Egy adat a hazai szövetkezeti mozgalomról: ma az országban levő összes vállalat közül minden második szövetkezet, illetőleg társulás.)

*

Grazba látogatott dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, akit dr. Friedrich Niederl, Stájerország tartományi kormányának elnöke is fogadott. A tárgyalások témája a szomszédos osztrák tartományok és Nyugat-Dunántűl kereskedelmének fejlesztése volt.

*

Háromrészes Zrínyi-drámát mutatott be a Magyar Televízió. A szerző, örsi Ferenc, a drámában sejtetni engedte, hogy Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért nem vadkan ölte meg vadászaton, hanem a császári udvar felbérelt összeesküvői gyilkolták meg. A bemutató után néhány nappal történészek beszélgetését sugározta a televízió. Kutatásaikból arra következtetnek — mondották —, hogy nem állt a Habsburg-ház érdekében Zrínyi meggyilkolása, hiteles adatok sem támasztják alá a merényletet.

Hazánk barátja, a Claudius könyvek népszerű szerzője, Robert Graves angol író ismét Budapesten járt, s a Magyar Pen Klub vendégeként felolvasásokat tartott új műveiből.

*

Karczag Vilmosról, a Theater an der Wien magyar igazgatójáról emlékezett meg a Magyar Nemzet abból az alkalomból, hogy a híres színházigazgató — ö mutatta be a többi között Lehár Víg özvegyét — ötven esztendeje hunyt el

Átadták a Pro Musica nemzetközi rádióműsor-verseny díjait Budapesten. A fődljat, Borsos Miklós szobrászművész alkotását, Elalne Fadmorc, a BBC szerkesztője „A bredonl nyár” című műsoráért kapta.

*

Októberben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a székesfehérvári István király Múzeum. A centenáriumi ünnepségen október 14-én a múzeum százéves történetét bemutató kiállítás nyílt Székesfehérvárott.

*

A ravensbrücki koncentrációs tábor volt foglyai nemzetközi bizottsága fővárosunkban tartotta kétnapos tanácskozását.

*

Korda Sándor filmjeit vetítik esténként a Filmmúzeumban. A londoni filmarchívum anyagából összeállított sorozatot a Brit Filmintézet és a Magyar Filmtudományi Intézet közösen rendezte.

*•

Járat Rudolf fotóművésznek, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársának 60. születésnapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta.

*•

Nagy nevettetünk, a népszerű komikus, Kabos László 50 éves. A Vidám Színpadon megrendezett házi ünnepségen dr. Malonyai Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője, Kellér Dezső és Rátonyi Róbert üdvözölte.

ELHUNYT FODOR JÓZSEF KOSSUTH-DÍJAS KÖLTŐ

Fájdalmas veszteség érte a magyar irodalmat: október 7-én, 75 éves korában, szívinfarktus következtében elhunyt Fodor József Kossuth-díjas költő és publicista, a Magyar Írók Szövetsége költői szakosztályának elnöke, az Országos Béketanács tagja, a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja. Egyik legviharzóbb ihletettségű költőnk volt, akiből szinte robbanásszerűen áradtak a versek, gondolatai akkor formálódtak, ha járta a határt, a hegyeket, a lármás körutat, ö volt — s most egyik verseskötetének címét hadd idézzük —: az Országutak énekese...

A magyarországi román stílusú építészet legnevezetesebb alkotásáról, a jáki bencés apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna képzőművészeti kincseiről több mint száz felvételt tartalmazó albumot jelentetett meg a Corvina kiadó. A felvételeket Rácz Endre készítette, a bevezetőt Granasztói Pál írta.

Tiellagio az észak-olaszországi Como-tónak azon a részén £j fekszik, ahol az ipszilon (Y) alakú medence szárai találkoznak. A félsziget, illetve az egész hegy a Rockefeller Alapítvány tulajdona, a rajta levő Villa Serbelloni masszív, várnak is beillő épületével és a hozzátartozó többi, 17—18. századi erődítményből átalakított villácskával. Az Alapítvány nem vette ezt az óriási ingatlant, hanem örökölte ä legnagyobb amerikai whiskygyáros família egyik hölgytagjától. A hölgy azzal a végakarattal hagyományozta a Villa Serbelloni komplexumát a Rockefeller Alapítványra, hogy az amerikai kultúra előmozdítására és a nemzetközi együttműködés ápolására kell felhasználni. Így került azután itt sor az első magyar—amerikai kerekasztal-megbeszélésre is október 8. és 13. között.

A ciprusokkal, pálmákkal és majomfákkal szegélyezett teraszról letekintve az őszi napsugárzás szórt fényében csillogott a tó vize. E lágy fény úgy zuhogott a vidékre, mint a permet az öntözőrózsából, zöldes színben viliódzott a hegyek lábánál, sötét árnyalatot kapott a fenyőfákkal borított hegyoldalakon, és fehéren szikrázott az Alpok havas csúcsain. Amerikai szokás szerint itt, e délszaki teraszon szolgálták fel az ebéd előtti aperitifokat a délelőtti ülés után, s jeges italok kortyolgatása közben folytatódott, immár kötetlen formában, a megbeszélés és a személyes ismerkedés. A büférendszerű olasz ebédet „lazítás” követte, ilyenkor lehetett teniszezni, pingpongozni, egyéb sportokkal foglalkozni, s az edzettebbek ilyenkor merészkedtek a vízbe, amelynek 15 fokos hőmérséklete azonban nem volt túlzottan csábító. A „lazítást” újabb ülésezés követte, egészen fél hétig. Ekkor azonban, az öreg adományozó hölgy kívánságának megfelelően, át kellett öltözni, mert a vacsoránál kötelező volt a sötét öltöny és a nyakkendő.

A héttagú magyar delegációt dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke vezette, tagjai elsősorban közgazdászok, külkereskedelmi és pénzügyi szakértők, egyetemi tanárok, vállalati igazgatók voltak, valamint e sorok írója, összetételében igen érdekes volt az amerikai delegáció. Valamennyien a Councilon Foreign Relations tagjai voltak, de igen különböző szakterületekről. A nagy tekintélyű Külügyi Kapcsolatok Tanácsa e megbeszélésre nemcsak gazdasági vagy középkelet-európai szakértőket hívott meg. hanem világérdekeltséggel rendelkező nagyvállalati vezetőket, üzletembereket, bankárokat, politológusokat, egyetemi professzorokat és szerkesztőket is.

A megbeszélések alapját és keretét hat előre elkészített tanulmány alkotta, három magyar és három amerikai. Íme, s tanulmányok, az eredeti sorrendben. Bognár József: A változó világ magyar szemmel; Bruce MacLaury, a minneapolisi Federal Reserve Bank elnöke: Javaslatok a pénzügyi reformra és a dollár jövője; Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes: A magyar termelési struktúra és a külkereskedelem: Helena L. Stalson (John Campbell és William Diebold segítségével): Magyarország és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai — tények, adatok és kérdések; Simái Mihály professzor: Kelet—nyugati vállalati együttműködés; William Diebold: Az Egyesült Államok külkereskedelmi politikája és az alakító tényezők.

A tanácskozás alapvető célja azoknak a lehetőségeknek a felkutatása volt, amelyek előmozdíthatják a magyar—amerikai gazdasági együttműködés kiszélesítését. Ennek keretében mélyreható vizsgálat alá került a gazdaság és a politika viszonya, az a kérdés, hogy mikor párhuzamos egy ország külpolitikája és külkereskedelme és mikor nem, és az a megállapítás, hogy az új nemzetközi helyzet új gazdasági-politikai magatartást követel meg az egyes országoktól. Szóba kerültek a nagy gazdasági tömbök, a tőkés országok, a szocialista országok, a harmadik világ országainak csoportja, és mint külön tényező, Kína. Miután a kereskedelmet ezekben a blokkokban más-más normák szabályozzák, a világkereskedelem fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges ezeknék a normáknak az ismerete, illetve közelítése.

Magyar részről kifejtettük a legnagyobb kedvezmény elvével kapcsolatos álláspontunkat: a világhelyzet alakulása, az általános enyhülés, a békés egymás mellett élés indokolná, hogy az Egyesült Államok a kétoldalú kereskedelemben adja meg a legnagyobb kedvezményt Magyarországnak és a többi szocialista országnak. Amerikai oldalról megvilágították az amerikai hatalmi szerkezet két pólusának, a kongreszszusnak és a Fehér Háznak ezzel kapcsolatos véleményeltérését, és a döntések bonyolultságát. Mi részletesen ismertettük a magyar gazdasági reformot, amit az amerikai delegáció tagjai láthatóan nagy figyelemmel hallgattak, a nagyiparosok pedig azt fejtegették, milyen megfontolások vezetik őket a külföldi befektetéseknél, a tőkeexportnál, és milyen feltételek mellett képzelik el magyar és amerikai vállalatok kooperációját. A témánál természetesen szóba kerültek a sok nemzetiségű vállalatok (egy ilyennek a vezetője is körünkben volt), s hogy ezek a vállalatok, mint a tőkés világ legkorszerűbb egységei, mennyiben játszanak hasznos és mennyiben politigailag káros vagy egyenesen veszedelmes szerepet.

Nagy érdeklődéssel hallgattuk a dollár várható helyzetéről szóló amerikai elemzéseket, valamint a kereskedelmi reformtörvény tervezetét, amelyet a Nixon-kormány a kongresszus elé terjesztett. Nem titkolták, hogy éppen a kongresszusban jelentős erőt képviselnek az importvámok felemelésének hívei, s ma még nehezen lehetne megjósolni, vajon jóváhagyja-e a törvényjavaslatot az amerikai törvényhozás. Általános egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés kiszélesítését nemcsak politikai, gazdasági, hanem pszichológiai tényezők is akadályozzák, egymás nem megfelelő ismerete és a kölcsönös bizalom elégtelensége.

Érdekes véleményeket hallottunk az Egyesült Államok és a Közös Piac gazdasági-politikai-pénzügyi együttműködésének nehézségeiről, s amerikai részről is nagy figyelemmel hallgatták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán belül az integráció tartalmát és formáit ismertető előadásokat.

Jóllehet a Közel-Keleten kitört újabb háború óhatatlanul újabb bizonytalanságokkal terhelte meg a keleti—nyugati kapcsolatokat és árnyékot vetett a bellagiói kerékasztal-tanácskozásra is, mégis mindkét fél véleménye szerint az eszmecsere igen hasznos volt, s nemcsak a különféle nézeteket ismertük meg jobban, de a gondolkozásmódokat is. A záróülésen éppen ezért mindkét oldal azt a véleményét és óhaját fejtette ki, hogy tovább kell folytatni a munkát a közös érdekek, a közös célok és a közös megközelítések felkutatására, ami nemcsak a magyar—amerikai viszony szempontjából lesz hasznos, hanem mindenképpen jó hatást gyakorol az általánosabb kelet—nyugati együttműködés területére is. Az amerikai delegáció elfogadta meghívásunkat, amelynek értelmében a legközelebbi kerekasztalt Magyarországon rendezzük meg.

Pethő Tibor

2