Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-09-29 / 20. szám

K

Z

ttit

A Nemzeti Bank vezetői, dr. László Andor elnök, Fekete János elnökhelyettes és dr. Bácskai Tamás vezérigazgató az Egyesült Államokba utaztak a Federal Reserve Bank és más amerikai nagybankok meghívására. A külügyminisztériumban kötetlen eszmecserét folytattak Willis C. Varmstrong államtitkárral, a gazdasági ügyek főosztályának vezetőjével, Frederick Dent kereskedelemügyi miminiszterrel, ezt megelőzően pedig New Yorkban tárgyaltak amerikai nagybankok vezetőivel, köztük David Rockefellerrel, a Chase Manhattan bankház elnökével.

Egy nyelvtudós emlékezete címmel jelent meg a Magyar Nemzet hasábjain hoszszú cikk a közelmúltban elhunyt dr. Lotz János nyelvészről. A cikkíró a többi közt megemlíti, hogy dr. Lotz kezdeményezésére jött létre a Washingtonban székelő Alkalmazott Nyelvészet Központjában —, amelynek elnöke volt — az angol—magyar kontrasztív nyelvtani tervmunka, amelyben számos intézmény vesz részt. E közös kutatás teszi lehetővé, hogy sok fiatal kutatónk közvetlenül megismerhesse az amerikai tudományos központokat.

XIII. kongresszusa. A világ öt kontinensének 25 országából érkezett csaknem 300 tudós arról tanácskozott hogy a különböző biokémiai készítmények világszerte egységes szabvány szerint, lehetőleg azonos eljárással készüljenek.

Üj művelődési központ épül Kőbányán. Létrehozása csaknem 100 millió forintba kerül. A költségek felét a munkáskerületben működő 58 vállalat biztosítja.

A brüsszeli Théatre National az új évadban bemutatja Örkény István Macskajáték című színművét. A darabot a magyar származású Vercors alkalmazta francia színpadra.

Móra Ferencről nevezték el Győr új általános iskoláját. Az iskola előcsarnokát Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművész tíz képből álló falikerámia-sorozata díszíti.

Dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője részt vett az amerikai Stanford kutató intézet San Franciscóban megrendezett gazdasági konferenciáján, amelyre a világ számos nagyvállalatának vezetői és kormányszervek képviselői voltak hivatalosak .

VÁLYI PÉTER

1919-1973

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Vályi Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese baleset során szenvedett súlyos sérülés következtében szeptember 18-án elhunyt.

D. Káldy Zoltán evangélikus püspök (az MVSZ elnökségének tagja) és felesége ,'jimojoki érsek meghívására egy hetet töltött Finnországban. Káldy Zoltánt fogadta Kekkonen köztársasági elnök és Sundquist oktatásügyi miniszter.

Háromszáz éve született Mányoki Adám, az egyetemes művészet történetében is nagyra értékelt festőművész. Több mint kétszáz arcképet festett, de ezekből csak 140 maradt fenn, a többi kallódik vagy elpusztult. Leghíresebb alkotását, II. Rákóczi Ferencről festett képét a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Nagy magyar feltalálók címmel kiállítás nyílt az Országos Műszaki Könyvtárban

(Lévai András felvétele)

A Magyar Tudományos Akadémián ülésezett a Nemzetközi Standardizációs Társaság (IABS)

Üj művészeti kislexikon jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Hatezer szócikkében ezúttal a mai. kortárs művészet legfrissebb eseményeiről tudósít. 100 fekete-fehér és 32 színes reprodukcióval készült.

Hazánk vendégei voltak: Köbért R. Reford, a kanadai külügyi Intézet igazgatója — a Magyar Külügyi Intézet meghívására — ,,A kanadai külpolitika napjainkban” címmel tartott előadást a Kossuth Klubban. Manchester főpolgármestere, Cenneth Collis delegációjával egy hetet töltött Magyarországon. Az angol vendégeket fogadta dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Kőműves István, a fővárosi tanács elnökhelyettese. A. B. A. Janneh, Sierra-Leone szociális ügyeinek minisztere és kísérete a két ország közötti sportkapcsolatokról tanácskozott. Gerhard Herzberg a fizika Nobel-dIJas professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja dr. Erdey-Grúz Tibornál, az MTA elnökénél tett látogatást. Anthony Kalstonnak, a New York-i Állami Egyetem komputer tanszéke vezetőjének előadása a magyar számítástechnikai szakembereknek szólt.

Jávor Pál emlékét idézte fel a televízió Színészmúzeum című. egyórás műsora. Film- és színpadi szerepeinek részleteit vetítették, és pályatársai: Bárdi György, Bilicsi Tivadar, id. Hegedűs Tibor, Makay Margit, Neményi Lili és Várkonyi Zoltán — emlékeztek az Amerikából hazatért és itthon elhunyt művészre.

Készül Budapest új házirendje. Egyik pontja például, hogy zajt keltő háztartási gépeket este 8 órától reggel 6 óráig nem szabad használni. Intézkedik az új házirend a gépkocsik parkolásáról és a gyermekek Játszóterének biztosításáról és kialakításáról.

A Thália Színház együttese Bécsben vendégszerepeit a Reinhardt centenáriumon. A Theater in der Josefstadtban nagy sikerrel mutatta be Theodor Csokor: 1918. november 3. című darabját.

*

Megdöbbenéssel értesült az ország: „Vályi Pétert szeptember 15-én a miskolci Lenin Kohászati Művek acélmű öntőcsarnokában tett látogatásakor súlyos baleset érte: a forró öntecseket tartalmazó öntőgödör mellett megbotlott, és az öntögödörbe zuhant. A kíséretében levő Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, aki segítségére sietett, utána zuhant. Mindkettőjüket a miskolci megyei kórházban ápolják.” Így szólt a lapokban megjelent közlemény, s mellette az orvosi jelentés: „Váiyi Péter állapota súlyos, életveszélyes, Énekes Sándor állapota súlyos, nem életveszélyes.”

Két napig várta aggódva a közvélemény a híreket az újabb orvosi jelentésről, de már csak Vályi Péter halálhírét olvashattuk.

Nem hivatalos program szólította, hanem saját szüntelen érdeklődése, tennivágyása ösztönözte arra, hogy — ha már Miskolcon jár, a borsodi munkásság fellegvárában — meglátogassa az öntőcsamokot. ahol az olvasztókemencék izzó légkörében formálják az anyagot. Ebből a reá. mozgékonyságára, érdeklődésére oly jellemző üzemi sétából lett a tragédia.

Vályi Péter a budapesti Műegyetemen kapta meg 1942-ben a vegyészmérnöki oklevelét. 1948 elején az Országos Tervhivatalban dolgozott, később a közgazdasági egyetemen oktatott, 1953-ban a Chinoin Gyógyszergyár vezérigazgatója. 1954-től az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, 1961-ben pénzügyminiszter. 1971 májusa óta a Minisztertanács elnökhelyettese. Mint gazdaságpolitikus, végigjárta a szocialista tervgazdaság iskoláját, kezdeményező szerepe volt a mai gazdaságirányító rendünk, a korszerűbb gazdálkodási, irányítási formák kidolgozásában. Sokat utazott, az idén az Egyesült Államokban is folytatott tárgyalásokat. Gazdag tapasztalatait, nyelvtudását és emberi tulajdonságait jól hasznosítva, kivívta tárgyaló partnerei tiszteletét, szimpátiáját.

Sokan ismerték, tisztelték és szerették Vályi Pétert, s nemcsak azok — pedig ezek száma is nagy — akikkel napi munkája, gyakori látogatásai, utazásai során együtt volt. Ismerte őt az ország, gyűlésekről és írásaiból, a parlament szószékéről és a tv képernyőjéről. Napra pontosan, egy éve — mily tragikus összeesése a dátumoknak —, hogy 1972. szeptember 15-én a televízióban válaszolt a nézők megannyi kérdésére. Keresetlen közvetlenségével, kedves mosolyával, humorával, kényes kérdést nem ismerő, őszinte válaszaival megnyerte a közvélemény rokonszenvét.

Vályi Pétert szeptember 24-én temették a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában.

BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK A CENTENÁRIUM JEGYÉBEN

tartó Budapesti Művészeti Hetek gazdag programja, mely ebben az évben is hiteles keresztmetszetet

igyekszik nyújtani művészeti életünkről. A fesztivált ez idén Budapest centenáriumának jegyében rendezik meg. Egész Európából érkeznek vendégek, köztük a fővárosok vezetői is. Budapest 100 év alatt kiérlelődött művészi rangja fejeződik ki az elkövetkező hónapokban. Hangversenyek, zenei versenyek, operák, balett-műsorok, kiállítások, rádió- és tévé-műsorok sorakoztatják fel a múlt és a jelen művészetének kiemelkedő, alkotásait. Budapest és a világkultúra kapcsolatát erősítik a külföldi együttesek és szólisták vendégszereplései. Idelátogat a moszkvai Vahtangov színház társulata és a Görög Nemzeti Színház együttese. A holland balettszínház híres társulata is fellép a Fővárosi Operettszínház színpadán s a koncertpódiumokon a többi közt olyan jeles szólistának tapsolhat a közönség, print Dietriech Fischer-Diskau.

Fesztiválra készült fővárosunk: csaknem kétszáz eseményt kínál a szeptember 24-től október 26-ig

Vén Emil: Budai vár című képe, mely a Művészeti Hetek keretében megnyíló Festő kortársak Budapestről című kiállításon szerepel

PROMETHEUS ÉS FŐNIX

Szép és elgondolkoztató hasonlatot olvastam a forradalmak Prométheuszt és főnixi szakaszáról. Az első a társadalmak viharos tektonikus mozgásaira érvényes, amikor a feltörekvő erők lelopják az égből a tudás, a kultúra, a haladás tüzét. A második a nagy átalakulást követő időszakot jellemzi, amikor már véget ért az egyéni és tömeghősiesség kora, az új rend megszilárdult s a nagy kérdés: hogyan harcoljon, dolgozzon, éljen a forradalmár a megvalósult forradalom körülményei között. A főnixi szakaszban — a név is erre utal — az embereknek napról napra meg kell újulniuk, mint a tűzmadárnak, mert csak így képesek megoldani az állandóan változó világ feladatait.

Korántsem véletlen tehát, hogy most nálunk teljes mértékben előtérbe kerültek olyan fogalmak, mint közgondolkodás, közösségi szemlélet, közművelődés. Vagyis az a felismerés, sőt az a szükségesség, hogy az új társadalom építésében az egyéni és csoportérdek érvényesülésének igen fontos szerepe van, de ebből mégsem következhetnek a vele összefüggő olyan emberi tulajdonságok, mint az egyéni vagy csoport-önzés, a nyerészkedés, a továbbiakban pedig a képmutatás és igazságtalanság. Az ilyen jelenségek ellen csakis a közösségi szemlélet erősítésével, a közösségi gondolkodás magasabbrendűségével lehet harcolni.

Nyugati kritikusok gyakran szélmalomharcnak minősítik ezeket az erőfeszítéseinket, megállapítván, hogy az ember olyan, amilyen a természete tulajdonságai legfeljebb felszínesen módosultak, de alapvetően nem változtak. A szocializmus emberformáló törekvései tehát meddőek maradnak; amint rés nyílik az egyéni ügyeskedésre, az rövidesen újraszüli ezeket az „örök emberi” tulajdonságokat.

Vakság lenne nem észrevenni, hogy az életszínvonal emelkedésével nálunk is felbukkantak ilyen jelenségek. Mint például az úgynevezett „hétvégi személyiség". A szabad szombattal meghosszabbodott hétvégén a magánember a közösségi ember fölé kerekedik, s még azok is, akik öt napon keresztül becsületesen, tisztességesen dolgoznak az üzemben vagy hivatalban, meghökkentő gyorsasággal „állnak át” a kistulajdonosi, egyénieskedő lelki hullámhosszra. A Kortárs augusztusi számában Szakonyi Károly „Verseny" című jelenetében egy ilyen jellegzetes hétvégi esetet ábrázol. Országúti történet ez, amelyben gázpedálnyomó, agyvérömlenyben szenvedő gépkocsitulajdonosok előzéssel, előzni nem engedéssel bosszantják egymást, mígnem e verseny végzetes karambolba torkollik. A nagy robogás közben az egyik „hős” útitársának vázolja életét. „Hajtás reggeltől estig, de nem panaszkodom, szépen jön a konyhára. Víz-, gáz-, fűtésszerelés, boldog, boldogtalan épít, van meló”. Aztán megtudjuk, hogy nem sokat törődik a munkával. Az a fontos, amit a munkáért adnak. Szöszmötölni nem lehet, aki szöszmötöl, lemarad. Ö pedig nem óhajt lemaradni. Roncstelepi Skodával kezdte, jelenleg Zsigulival jár, de már 128-as Fiatot akar venni. Van szép háza. az alagsorban műhely, most egy vikendházra fáj a foga a tó mellett. „De nem ám egy tucatviskóra. Ott van egy öreg kápolna a hegyen, azt veszem meg ... A haverok megpukkadnak az irigységtől ha ez sikerül. Még a feleségem nőgyógyászának sem lesz ilyen."

Ha az eset tragikus végkifejlete nem is tipikus — a Belügyminisztérium legutóbbi jelentése szerint valamelyest csökkentek a közúti balesetek —, maga a figura meglehetősen általános, mint jellemző képviselője ennek a bizonyos hétvégi mentalitásnak. „Güri” — ő mondja így — öt napon keresztül, majd pedig új kocsi, telek, vikendház, illetve régi kápolna, s „hősünk” itt már megelőzi korát, mert a „nyugati képeslapok” alapján tudja: a státusszimbólum „a régi malom, farmerház, elhagyott templom”.

Ami a történetben bennünket közelebbről érdekel, az a gondolkodásmód. Környezetvédelmi és városközlekedési gondoktól eltekintve, senkinek sincs, nem is lehet kifogása a gépkocsik ellen, a telek, a vikendház birtoklása ugyancsak belefér a szocializmus kereteibe. .Az ábrázolt és jelzett gondolkodásmód azonban nem. mert anakronisztikus, valami már túlhaladottnak késői visszfénye. S ha sok hétvégén ismétlődik, tartóssá válhat, jellemző lehet a többi öt napra is.

Nevezhetjük ezt kispolgári gondolkodásmódnak, ámbár az utóbbi időben annyit használtuk e kifejezést, hogy meglehetősen elkopott, illetve sokszor olyan jelenségre is ráragasztják, amelyre pedig nem illik. Vitányi Iván a Társadalmi Szemle 7. számában a kispolgárság és a kispolgáriság fogalompár tartalmi különbségét vizsgálva, kénytelen megállapítani, hogy noha a kispolgárság, mint réteg nagyon meggyengült, a kispolgáriság hadállásai továbbra is tartják magukat. Nagyon érzékletesen térbeli szemléltetéshez folyamodik s azt írja, hogy „az embert körülvevő társadalmi tér egy szükebb és egy tágabb mezőre oszlik. A szűkebb tér az ember mindennapi világa, amelyben közvetlen szükségletei érvényesülnek, a tágabb tér a legszélesebb értelemben vett társadalmi kapcsolatok világa, amelyet sokszoros közvetítettség jellemez.” Mivel e kettős tér megértésére, a benne rejlő ellentmondás feloldására sokan nem képesek, így ez a magatartás és gondolkodásmód kiterjedhet más osztályok és rétegek tagjaira is. Vizsgálatai során ennek két alapvető okát deríti fel. Az egyik a szocializmusban, mint átmeneti formában még meglevő árutermelés. A második a tudatnak a léthez viszonyított elmaradása. A gondolkodásmód megváltoztatásáért folytatott harcnak tehát egyik legfontosabb feladata a tudat átalakítása, s ennek egyik eszköze a kultúra.

A térbeli szemlélethez hadd csatoljuk az időbeliséget is. A hétvégi „átváltozás” ennek csak sűrített megjelenési formája, amiből nyilvánvalóan arra kell következtetni, hogy az öt munkanapon, vagy annak meghatározott szakaszában ugyancsak jelentkezik a kispolgári gondolkodásmód. Mikor? Amikor például a hivatalban vagy üzemben az ember kíméli munkaerejét a későbbi magánmunkához, esetleg másodálláshoz. Amikor az üzletekben a pult kiszolgáló oldalán állók úgy vélik, csak ők a dolgozók s a vásárlókban a társadalom heréit látják. Amikor a minisztériumi vagy tanácsi emberek felsőbbrendű lényeknek tekintik magukat.

A kispolgárság sajtóvitájában a következő jellemző tulajdonságokat említették: ingadozás, kényelmesség, bizalmatlanság, önzés, befelé fordulás, utánzás. Hozzá tehetnénk még ehhez az úrhatnámságot, a nagyzási mániát, a közönyt, a cinizmust és még sok egyebet.

Tehát, amint említettem, nem a gépkocsival és a telektulajdonnal van a gond, hiszen sokhelyütt éppen azokat a területeket parcellázzák, amelyek eddig megműveletlen ugarnak számítottak. Azt sem mondhatjuk, mintha meglepetésszerűen ért volna bennünket az ilyen jelenségek elszaporodása. Tudtuk, hogy jelentkezni fognak. A tennivaló most éppen az, hogy a közösségi gondolkodásmód erősítésével az eszmei negatívumoknak gátat szabjunk.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a családi, iskolai nevelésnél kell kezdeni az orientálást a helyes, szocialista értékrendszerre és az olyan tulajdonságok kifejlesztésére, amelyek idővel mind nehezebbé teszik a kispolgári gondolkodásmód újratermelődését. Most, az új iskolaév kezdetén már kiderült, hogy éppen a diákok akarnak többet tudni és hallani a közösségről. Az egyik gimnáziumban a kérdőívekre adott válaszokból kitűnt, hogy a diákok 30 százaléka arra a problémára keresett választ, milyen tényezők határozzák meg vagy befolyásolják az egyén és a közösség viszonyát. A felnőtteket tekintve pedig valóban az a követelmény, hogy a megváltozott világgal mindig meg kell változni a magatartásnak is. Rendelkezni kell tehát a Főnix tulajdonsággal, a napról napra való megújulás képességével, mert ezzel a képességgel rendelkező ember képes csak arra, hogy tovább formálja a világot.

Pethő Tibor