Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-08-18 / 17. szám
Babits Mihály előhegyl nyárllakának verandája a hires autogram-fallal Oláh Miklós püspöki pásztorbotja 1470-ből, a Főszékesegyházi Kincstár gyűjteményében (Óink Károly felv.) Bimbós oszlopfo, normann iv a XII. századból, a várkápolna mellékbejáratánál Az egyik sarkalatos erényt — az Erőt — ábrázoló falfestmény Vitéz János érsek XV. századbeli dolgozószobájából TiSäSmMß.ilvÄ ■ . v.TM A táj egére lebbenve emelkedik fölénk a székesegyház hatalmas kupolája-MMM m •AZ- EZERÉBEE gy tájat, egy várost sokfelől és sokféleképpen közelíthetünk meg; égtájak felől éppúgy, mint múltja irányából. A fennállásának ezredik évfordulóját ez idén ünneplő Esztergomra az általánosnál erőteljesebben áll ez a megállapítás, mert egyfelől két nagytáj, a Dunántúliközéphegység és a Kisalföld érintkezési vonalára települt, oda ahol a Duna völgye kezd összeszűkülni a Börzsöny és a Pilis kettős szorításában, másfelől története a legszorosabban kapcsolódik az országszervezés nagy művéhez, tehát a legmesszibb magyar múltból közelíthetünk feléje. Ha az időtényezőt egyelőre kikapcsolva, táji elhelyezkedésére figyelünk, a Duna vadregényes nagy kanyarulatának a kapujában valósággal fölénk lebben az esztergomi székesegyház hatalmas fémgömbkupolája, amely Kazinczy ban a capitoliumi Jupiter-templom képét idézte fel, amikor épülőben látta. Budapestről vasúton haladva Esztergom felé, Dorog után a gyárkémények füsttengeréből bontakozik ki a hirtelen szétnyíló folyam menti síkságra települt ősi város. Ha pedig a hegyek magasságából, a Pilis erdős hegyvonulatának meredek pereméről tekintünk alá, egyetlen pillantásba belefér a nagyszerű összkép. A Duna széles szürke szalagja mentén hosszan nyúlik el szabálytalan utcaHázletók a várfalról rendekbe fogott házainak halmaza, közepében a Várhegyre települt bazilika „keresztjét zord ökölbe szorítva emeli" — miként Babits Mihály látja az Előhegyről, melynek szelíd magányában, kerti hajléka csendjében, élete végső üzeneteként megírta a humanizmus himnuszát a „Jónás könyvében”. Babits múzeumként őrzött nyári lakának tornácáról alátekintve a városkép friss kereteként az új lakónegyedek többszintes kockái és téglatestei fehérlenek a történelmi városmag körül. „Kertem az egész táj, ahol óriás csiga kéiszarvú dómjával a bölcs Bazilika” — írta Babits, de a panoráma térben és időben sokkal szélesebb ívű. Északon, a Börzsöny végső hegycsoportja meredek peremmel szakad le a Dunára, s a Garam folyása mentén olvad bele a Kisalföld síkságába. A Garam torkolata a Várhegy mellől tekint felénk; ágbogasan, zátonyokat építve fut bele sebes vize a lassan vonuló Dunába. A Garam-toroknál két nevezetes hadisátor képe emelkedik ki a történelem mélyvizéből: Marcus Aureliusé, majd másfél évezreddel később Rákóczi Ferencé. A római birodalom legészakibb határvidékét fenyegető kvádok ellen harcba szálló filozófus császár itt írta görög nyelvű művét a lét titkáról, keresvén a dolgok végső értelmét: „E szőke, bús, magyar víz hajlatánál, / Hol én ma holdvilágnál messze nézek, / Mélázott árván ama régi császár, / S meditált fölötted, távol élet” — szólal meg bennünk Juhász Gyula verssora. És ugyanitt a Garam-torokban üti fel táborát — „perzsia-szőnyeggel díszített szép sátrát” — az Esztergom megvívására induló Rákóczi: „Kardjával fölmutat Esztergom várára, / Vár tornyán lobogó császár zászlajára: Mire az fényes no háromszor felsütne, / Hejh, magyar lobogó h oda feltűzve” — foglalta énekbe a pillanatot! ismeretlen kuruc költő két és fél századdal *. előtt. Esztergom teljes hosszában a Dunához simu. a folyam a Várhegy dolomitszikláit megkerülve kissé északra fordul itt, hogy aztán a Garar torkolatánál ismét felvegye keleti irányát. A te lepülés nagyobb része a Várhegytől délre legye zőszerűen terül szét a Dorogi-medence hullámos síkságán, s vízmosásokkal erősen szabdal dombvidék keretezi, melynek szőlőskertjeibe szép népi-barokk pincék és présházak őrzik múlt század hangulatát. Ez a táj a korai kőko szak óta lakott; itt hagyták nyomaikat a keltá éppúgy, mint a rómaiak — latin Strigonium ne vét is tőlük kapta e hely —, de várossá azza’ vált, hogy Géza fejedelem 970 táján szállásáv tette. Ez időtől kezdve majd három évszázadoi át a magyar királyok egyik székhelye az esztergomi Várhegy, az állam- és egyházigazgatás központja, alatta a Duna keskeny parti sávján, váralján kialakult az érseki Víziváros, a ms Belváros helyén pedig a királyi város, az udvai szolgálónépének települése. A legújabb régészeti kutatások feltárták Géza fejedelem kőpalotájának az alapjait. Ezt a Üj lakónegyed az Aranyhegy lábá román stílű várkastélyt III. Béla bontatta le a XII. század végén, s helyére felépítette saját monumentális palotáját, melynek restaurált maradványai középkori építészetünk érettségét, szépségét és gazdagságát hirdetik. Első utunk ezért vezet a történelmi emlékekkel telezsúfolt Várhegyre, mely a mai Esztergomnak is urbanisztikai fókusza. Felfelé haladtunkban először Balassi Bálint bronzszobra állít meg; körülbelül ott helyezték el a vár alatt, ahol az 1595 évi ostromkor halálos golyó érte a végvári csaták hősét és énekesét, az első nagy magyar költőt. A sebláz agóniájában vergődő Balassi utolsó üzenetét költő- és katonatársa, Rimay János foglalta verssorokba: „Ihon édes hazám, Ez a jele, hogy szán Életem igen téged, Hogy vérem hullását, Az kit két szemed lát, Nem kíméllettem tőled..Aztán már fenn is vagyunk a várfalak alján, elhaladunk az egykori főkapu mellett, melyet két bástyatorony fog közre — jobbról egy sokszögű, balról egy köralakú, hatalmas ágyúteremmel —, s jól kivehetők még a felvonóhíd támfalainak maradványai is. A Várhegy háromszögalakú fennsíkján szemben találjuk magunkat a bazilika főhomlokzatának nyolc roppant korinthoszi oszlopával. Ez a legnagyobb honi templom, a magyar klasszicizmus korának kiemelkedő alkotása, huszonnégy oszlopon nyugvó kupolája uralkodik nemcsak a város, de a Dunatáj egy jelentős szakasza felett is. 1822-ben kezdték építeni a XI. századi Szent Adalbert templom helyén, melynek alapjait még Szent István rakatta le. Ez a román stílű bazilika a török időkben omlott ősze. A vá-
