Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-07-23 / 15. szám
Részlet a római Kumkcrtböl Barokk palota a városközpontban Berzsenyi szobra mögött az építészeti múlt és Jelen Az ttdUlövárosrész csónakázótava, háttérben a felszabadulási emlékmű A külföldön élő magyarok első anyanyelvi konferenciáját Debrecenben tartották. Az Idén — Július 29 és augusztus 8 között — Szombathely lesz a második anyanyelvi konferencia színhelye. Mindez jele annak hogy a külföldön élő magyarokban a nyelv, a honi kultúra iránti érdeklődés, a mai Magyarországgal való találkozás vágya egyre erőteljesebb. Miért éppen Szombathely lett ennek az újabb nagy találkozónak a színtere? Elsősorban nyilván azért, mert ez a város a Dunántúl jelentős kulturális központja, ugyanakkor az ország legrégibb városai közé tartozik, amelynek sajátos hangulata, levegője van. Aki ezt az atmoszférát erőteljesen érezni akarja, esti szürkületben sétáljon ki a Berzsenyi térre. A kandeláberek üvegburáiban izzó fénycsövek tompított világítása félhomályban hagyja a tornyokat, palotahomlokzatokat, a költő íelmagasló bronzalakja sötét árnyék csupán, de a fehér kőtalapzaton jól Olvasható a verssor: Állsz még, állsz szeretett hazám! Aki aztán leül a kis gyepmezőben magasló öreg ezüstfenyő alá a padra, a barokk városközpontot megteremtő Szily János püspök szobra mellé, erősen érzi lelki tapintószerveivel a múlt jelenvalóságát. Előtte, a tér beugró kis piazettája mélyén, csak körvonalai jelzik a székesegyházat, gúla alakú kettős sisakja rajzolódik ki csak élesebben a holdas ég hamvas hátteréből. Jobbról a papnevelde puritán tömege hallgat dísztelen timpanonjával, balról annál pompázatosabban lép elő a püspöki palota, négy toszkán oszlopon nyugvó kőbabás erkélyével; a főhomlokzat füzéres, csigás oszlopfejezetei feketén válnak ki a halványszürke falsíkokból. Mögöttük a hajdani nagypréposti palota zárja a terecskét, erős plasztikájú falpillérekkel tagolt nyugalmas szép homlokzatával. E négy műemlék épülettől bezárt piazetta, melyet a szakemberek a magyarországi késő barokk legigényesebb építészeti kompozíciójának tartanak, tulajdonképpen csak bővülete a Berzsenyi térnek, melynek tengelyéből szinte világítva tekint reánk pasztellzöld homlokzatával a megyeháza. Ez azonban csak az egyik arca Szombathelynek, a másik majd kétezer évvel korábbról való. A Kőszegi-hegység déli lábához csatlakozó dombvonulat elvégződésénél, különböző tájak találkozásánál, több irányból összefutó utak kereszteződésénél vetette meg a város alapjait Krisztus után 43-ban Claudius római császár. Plinius már említi Saváriát, amely egy ideig Felső-Pannonia provincia közigazgatási székhelye volt. A város antik centruma az I. század utolsó évtizedeiben alakult ki, ennek a fórumnak legjelentősebb épületéből, a kapitóliumi Trias-szentélyből csak márványszobor töredékek maradtak ránk, a helytartói palotának pedig mindössze az alapfalai. Az antik város piácának maradványait őrző romterület a barokk kori székesegyház kertjében helyezkedik el, s a mai városrendezés egyik fő gondja lett ennek a római centrumnak és a város más részén feltárt ugyancsak római egyházi központnak, az Isis-szentélynek gondos megóvása, egyúttal a jelenlegi település szerves részévé formálása. A rekonstruált Isis-szentély immár egy évtizede ad keretet a Savaria ünnepi rendezvények operaestjeinek. Mozart Varázsfuvolájának a dallamai sajátos hangulati elemekkel telítődve szólalnak Isis Istennő szombathelyi kultuszterében. Abban, hogy Szombathelyt évente hatvanezer külföldi keresi fel — elsősorban a szomszédos Ausztriából — nem kis része van az Iseum természetes díszletei között különleges élményt adó hatással elhangzó mozarti muzsikának. Az idén augusztus 3-án rendezik meg a már hagyományosnak tekinthető Varázsfuvola előadást az Isis-szentélyben. Ha Szombathelyről írunl nem mdhetünk el szó nélkü jelenkori dinamikus fejlődésének egyik fő mozgatóereje, a serkentő, folyton előrelépésre lendítő egészséges lokálpatriotizmus mellett. Tájjál, várossal egybeforrt, sokoldalúan képzett s lelkesedni is tudó újtípusú vezetőgárda kellett ahhoz, hogy modem településsé nőjön a szemünk előtt Vas megye székhelye. Hogy milyen gyökerű ez az alkotó lokálpatriotizmus, azt jól tükrözi dr. Gonda Györgynek, a megyei tanács elnökének vallomásszerű nyilatkozata. — Szombathelyi vagyok, itt születtem — mondja. — Hoszszabb-rövidebb ideig dolgoztam Budapesten és máshol is, de közéleti működésem nagyobbik része is ehhez a városhoz, Szombathelyhez és Vas megyéhez köt. Másfél évtizede vagyok a megyei tanács elnöke. Szerencsés embernek tartom magamat, mert gyorsuló gazdagodást, változást jelentő korszak volt a város és a megye számára ez a másfél évtized. Anyagiakban és szellemiekben egyaránt. Örülök, hogy ebben én is közreműködhettem. Nem tartam magamat elfogult lokálpatriótának. Tudom, hogy az országban és szerte a világon sok szép város van, gyönyörű tájak, érde-A székesegyház a Berzsenyi tér Kis öblözetében A megyebiza a Berzsenyi téren
