Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-05-12 / 10. szám

Részlet az épülő Újpalotáról

Mi történt Rákospalotán?

Miután kétszer végigjárom Budapest XV. kerületét, a Rákospalotával egyesített Pestújhelyét és belépek Samu Lajos tanácselnökhelyetteshez a Hubay téri tanácsházán, Samu megkérdezi tőlem:

— Nos, milyennek találta a kerületünket?

— Ez a legnagyobb budapesti falu és a legkorszerűbb magyar város — felelem.

De nem azért jöttem, hogy a saját véleményemet közöljem; az övékét akarom hallani.

A tanácsházén ketten várnak : az elnökhelyettes és Padisák Mihályné, a népművelési csoport vezetője. S azért várnak, hogy elbeszéljék: egy sajátos véletlen folytán hogyan született meg egy budapesti kerület városmonográfiája.

Kezdjük tehát a múlttal, hogy elérkezzünk a jelenig, amely egyedülálló a százéves Budapesten, meg az egész ország történetében is. Egyedülálló azért is, mert nincs még egy olyan településünk, ahol földszintes faluból világvárosi városrész nőtt volna ki.

— Mi volt a sajátos véletlen? — kérdezem.

— A televízió és Budapest főváros vetélkedője — feleli a tanácselnök-helyettes. — A vetélkedőn, amelyen a főváros huszonkét kerülete vett részt, a negyedik helyen végeztünk. Miután kezdettől fogva az elsők közt akartunk lenni, megszerveztük az adatkutatást. Fölfedeztük Rákospalotát. Valósággal megírtuk a történetét, amely ilyen formában megírva sehol és soha nem volt.

— Kik által fedezték fel?

— Munkánkba mindenkit bevontunk — folytatja Padisák Mihályné, aki elbeszéli, hogy a városszéli városrész hatvankétezer lakóját felkérték a következőkre: közöljenek, kutassanak fel mindent, amit Rákospalota múltjáról, jelenéről, mezőgazdaságáról, iparáról, történeti, munkásmozgalmi emlékeiről tudni és ismerni lehet.

— S a felkérésnek ki tett eleget?

— Mindenki, akit érdekelt a helytörténet, saját városrészének a sorsa. Az általános iskolásoktól kezdve a középiskolásokon át a pedagógusokig, a felnőttekig, egészen a veteránokig, hiszen 19 történetét például az a Pollák Károly mondta el, aki a 19-es direktórium tagja volt, s túl a nyolcvanadik életévén köztünk él, Palotán ma is. Olyan volt ez a rákospalotai szervezkedés, akár a hólabda: az egyiktől gurult a másokhoz, az egyik szólt a másiknak, a másik a harmadiknak. Mi csupán annyit akartunk, hogy adatokkal fegyverezzük fel a televíziós vetélkedőn részt vett „csapatunkat”.

— Végül is — adatokban, számokban, történetekben,

tanulmányokban — megszületett Rákospalota, Budapest XV. kerületének a története —■ folytatja Samu tanácselnök-helyettes. — ősi iratok kerültek elő. A Pest megyei levéltárban felfedezték a rákospalotai Fekete család levéltárát, amely az 1300-as és az 1500-as évek közt keletkezett, több más család családi levelezését is magába olvasztotta, példátlanul érdekes adatokat közöl és a Pest megyei levéltárban százhatvan folyóméternyi területet foglal el.

— S mi volt ez a legnagyobb pesti falu és legkorszerűbb magyar város régen? — kérdezem.

— A történetmondók, a regősök voltak ezen a királyi területen letelepítve. Rákospalota regős falu volt, s a névben a palota szó nem valamely palotára utal, hanem a szláv palajta szóra, amely magyarul házacskát, házikót jelent. S mikor már minden adatunk együtt volt — Rákospalota évszázadokon át falu, község volt, 1923-ban kapott csak városi rangot, s 1950-ben vált Pestújhellyel együtt Budapest XV. kerületévé — és csapatunk megnyerte a negyedik helyet, azt kérdeztük magunktól: és most hagyjunk veszni mindent? Ezt a mérhetetlen sok ismeretet, nyersanyagot, történeti érdekességet, a magyar munkásmozgalom egyik fejezetét, amely Palotához kötődik? A rákospalotai tanács végrehajtóbizottsága azt mondta, semmit se hagyjunk veszni, az adathalmazt adjuk át szakembereknek, írassuk meg Rákospalota monográfiáját. a tanács minden, bármely magas költséget is vállal és Budapest centenáriumának évfordulójára jelentessük meg az egyedülálló budapesti városrész történetét, teljes monográfiáját. A kézirathalmaz, amely ön előtt pihen, a monográfia nyomdai kéziratpéldánya, őszkor, a centenáriumra jelenik meg.

S megjegyzik, hogy a történet indul a középkori Rákospalotával, a regősök falujával és befejeződik napLebontásra váró falusi utca

jainkban, amelyekben a legnagyobb varázslat történt.

— S mi volt ez a „varázslat”, mert e szót gyanakodva fogadom, szeretném inkább a valóságos tényeket hallani.

A megjegyzésre Samu azt feleli, hogy jól láttam: Rákospalota valóban falu. Olyan hatvankétezer lakósú magyar falu Budapest szélén, amely a termőföldekkel érintkezik. Benézünk egy földszintes utcába, az utca vége már a szántóföldre fut. S ebből a földszintes, falusias, akácfás, kiskertes Rákospalotából hirtelen felnőtt egy korszerű városrész, Újpalota.

— Ez egy jó értelmű robbanás volt. Robbanásszerű fejlődés. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint ennek a kerületnek 62 ezer lakosa volt. Nincs még egy olyan kerület Budapesten, amelynek lakossága két év alatt a másfélszeresére nőtt volna. Rákospalota ilyen városrész. Szittyók, nádasok, egykori ártér helyén épült fel Budapest legkorszerűbb városnegyede, a csupa tízemeletes házból álló Újpalota. Az első újpalotai lakást 1971 áprilisában adtuk át, eddig összesen 7200 új lakást, és Rákospalota lakossága 62 ezerről egycsapásra 90 ezerre nőtt. Ezt a fejlődést a

2-es számú, szovjet eredetű házgyár technikája tette lehetővé. Nagy alapterületű lakások épültek itt, s a lakásokat nagycsaládos emberek kapták.

— Például?

— Például? Az iskolaév kezdetén értesítettek arról, hogy egy újpalotai mama hat gyermekét Íratta be a Pattogós utcai általános iskolába, a hetedik gyermeke óvodába jár, a nyolcadikat, a legkisebbet pedig anyasági segélyével otthon neveli. Gyakoriak a négy-öt-hatgyermekes családok. Ezeket egész Budapest területéről gyűjtöttük össze.

Azt már Padisákné beszéli el, hogy a monográfia gyűjtőmunkája során előkerült egy ősi térkép is, amelyen a régi dűlőnevek voltak föltüntetve :

— Ezeket egyszerűen átvettük és az újpalotai új városrész utcáit ilyen ősi nevek alapján kereszteltük el: lett is Nádastó park, Száraznád utca, Legénybíró utca, és így tovább. Ügy, hogy az ősi múlt él tovább a legkorszerűbb jelenben.

— S milyen lesz Rákospalota jövője? — fordulok végül a tanácselnök-helyetteshez. — Itt lesz a legnagyobb falunk és a legkorszerűbb városunk? Olyannyira, hogy ezt egyetlen roppant szabadtéri múzeumban mutogatjuk?

— Mindenesetre 1975-ig összesen tizennégyezer új lakást adunk át. Ebből Újpalotán, amint előbb említettem, már 7200 lakást adtunk át. S ha terveinket semmi sem keresztezi, az 1970-es népszámlálás 62 ezer lakossal számoló Rákospalotája 1975-re megkétszereződik, lakóinak száma 120 ezer lesz.

Átvisz a nagy tanácsterembe és megmutatja az új tervek makettjait. Először a tanácsháza körül elterülő belső városmag tűnik majd el.

— Lebontják és helyébe tízemeletes épületekből álló tömb kerül.

A legnagyobb magyar falu a múzeumba kerül, akár Tóth István egykori rákospalotai bíró botja, amelyet a monográfia kutatásai során találtak meg Kőszeg mellett egy kis magyar faluban. Ellették a múzeumba, mert Tóth híres ember volt, jeles férfiú, amit az bizonyít, hogy huszonhárom évig volt falusi bírája annak a helységnek, amely a huszadik században az egyik legmodernebb magyar város lesz. Ruffy Péter

Falu a v<

Budapest XV. kerületét hivatalosan Rákospalotának hívják, mostanában honosodik meg a félhivatalos Újpalota elnevezés, azt a nagy kiterjedésű, összefüggő lakótelepet jelölve, amelynek szalagházai és magasba szökő toronyépületei nem érnek véget a XV. kerület földrajzi határainál, hanem tovább haladva Rákoskeresztúr, Rákosszentmihály, Rákoshegy felé, monumentális, új negyedekkel kerítik be a fővárost északkelet és kelet felől.

Dóra Mihály, a Béke Termelőszövetkezet elnöke

A teljes egészében munkáslakta és a legrégebbi ipari hagyományokat őrző Újpest és a merész újpalotai lakótelep közé beékelődve él egy falu, az ősi Palota a rákosi homokon, a jobbágyfelszabadítás nagy történelmi fordulata után is a helyükön maradtak utódai, akik feltörték a Károlyi-uradalom legelőit, s példás szorgalommal, ősi paraszti leleménnyel virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek a sívó homokon. Erőfeszítéseiket igazolta, hogy Rákospalota már a század elején kertészkedő falunak számított, akkor még jócskán a 1 óváros határain kívül, mert hiszen Újpest is önálló város volt, a rákosi falvak következésképpen nem is a főváros mesgyéjén helyezkedtek el, de sokkal távolabb, bizonyos vonatkozásokban csillagászati távolságban.

Budapest és a környező peremvárosok, peremközségek végleges közigazgatási összevonása, a kétmilliós magyar főváros megszületése ezt a romlatlan paraszti világot is beépítette Budapest politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi szerkezetébe, s úgy tetszett, az ipari negyedek szorító ölelésében a falu csakhamar elveszti falusi jellegét, mezőgazdasága elsorvad, munkabíró lakosságát felszippantják a gyárak, az építkezések, a parasztgazdaságok helyét kisparcellás. műkedvelő kertgazdaságok váltják fel. Egyszóval, a faluból kertváros lesz, ahová munkaszüneti napokon kiárad a zsúfolt ipari negyedek lakossága friss levegőt szívni, a hétvégi ház körül fekvő kertecskével bíbelődni.

De nem így történt.

A palotai parasztcsaládok némi lelki vívódás és a várossá alakulás kétségtelenül hatékony vonzóerejét közömbösítő felismerés után úgy döntöttek, hogy megmaradnak falunak, falunak a városban, folytatva ősi foglalkozásukat, de most már a kor igényének megfelelő, nagyüzemi formában. Táplálta ezt az elhatározást az is, hogy a kétmilliós Budapest nagy felvevőpiacot jelentett minden mezőgazdasági termény számára, így egy korszerű módon gazdálkodó szocialista nagyüzem felbecsülhetetlen helyzeti előnyökkel vehet részt a főváros ellátásának nem csekély feladataiban.

1966. január első napjaiban tehát ötszáz palotai parasztcsalád két-Az üvegház-váro*

12