Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-13 / 10. szám

elfelejtettünk futballozni Az angol Smith játékveze­tő hármas, a mérkőzés befe­jezését jelentő sípszava utáni kép mindent kifejezett a Népstadionban látott játék­ról. A lelátókat újra zsúfo­lásig megtöltő közönség füttykoncertje kísérte az öl­tözőbe induló magyarokat, míg a románok örömtáncot jártak, akadtak közöttük, akik megcsókolták a stadion gyepszőnyegét... Az Eürópa­­bajnoki negyeddöntő első, budapesti mérkőzésének 1 li­es eredménye mindenképpen a román vendégek számára hízelgő. A közönség az első negyvenöt perc elszalasztott lehetőségei után csalódott volt. Ezzel kapcsolatban hadd utaljunk egy minapi beszélge­tésre .......Nem tudom mi van a mai játékosokkal, de né­hány bajnoki mérkőzés szín­vonala, s a válogatott talál­kozó után az volt az érzé­sem, hogy mintha elfelejtet­tünk volna futballozni” — ál­lította Kiinsztler József a Ciprusról hazalátogatott ed­ző. Az őszülő, a hetedik X-en is túl járó sportember pálya­futása sok hasznos tanulság­gal szolgálhat. Fiatalon került az egykori Nemzetihez. Vágyai neto­vábbját egy — ahogy akkor mondták — „nyugdíjas állás” jelentette volna, amelyre azonban a Nemzetinél másfél évig hiába várt. Végül elfo­gyott a türelme. A hazai él­csapatokhoz, a Ferencváros­hoz, MTK-hoz nem engedték, külföldre távozott. Pozsony, Brno, Prága, majd Hamburg csapataiban rúgta a labdát, míg Langfelder, az újpesti vezető haza nem hívta. Még néhány évig játszott, s ké­sőbb edzői oklevelet szerzett. Edzőként utazott másodszor külföldre. Athénben Puskás mai csapatánál a Panathinai­­kosnál működött hosszú éve­ken át, majd Ciprus szigetére került. A mai napig a kis sziget labdarúgósportjának atyjaként tisztelik. Az edzői sípot már mintegy húsz éve átadta. A fejelés tudományát tanítgatta a játékosoknak, Kiinsztler József, a ciprusi labda­rúgás atyja közben érte a sérülés, de a szövetségi kapitányságról alig két éve köszönt le. A sziget­re egyetlen csapat sem utaz­hatott a biztos győzelem re­ményében. A mexikói világ­­bajnokság előtt a gólkirály Müller a hosszabbítás percei­ben lőtte a fontos selejtező egyetlen gólját. Künsztler ak­koriban a nemzetközi labda­rúgás érdeklődésének közép­volna pontjába került. Az egyik né­met lap írta róla: „Talán nem is igazi ciprusi, aki Künszt­­lert nem ismeri..Ismerik, tisztelik ... Sportüzletének változatlan forgalma is nép­szerűségét bizonyítja. Régi mérkőzések, edző bra­vúrok emlékei mellett a je­len gondjait is szívén viseli. S újra, meg újra az itthon lá­tott mérkőzésekről beszél: „Nem értem a maiak játékát. Megfelelő taktikai elgondo­lás, technikai képzettség nél­kül ugyanis ezt a sportot nem lehet eredményesen űzni. Ezek a fiúk néha összevissza futkosnak a pályán...” A szakember élesen, csípő­sen bírál. Újra csak azt mond­hatjuk, sajnos joggal. A ba­jok gyökerei azonban mé­lyebbre nyúlnak s ezen egy­­egy pillanatnyi jobb szerep­lés, játék sem változtathat. A mai magyar labdarúgás nem tartozik az első vonalhoz!... Az igényeket is ennek a szo­morú ténynek megfelelően kell megszabni! Vad Dezső # Aí TOLDI ÖDÖN (London, 4. a 200 m-es mellúszásban.) Az első világháború előtti Időszak ismert mellúszója az olimpiai bajnok Halmay Zoltánnak tanítványa volt, világrekord Is fűződik ne­véhez. A két háború között Ma­gyaróváron, a selyemgyár Igaz­gatójaként dolgozott, majd 194$ után külföldre távozott. Élete alakulásáról azóta nem tudnak kortársai. TÓTH FERENC (1936. Berlin, $. a szabadfogású birkózásban pe­helysúlyban, 1948, London, 3. a kötöttfogású, 4. a szabadfogású birkózásban pehelysúlyban.) Az újpestiek többszörös bajnok bir­kózója hosszú Időn át az élvo­nalhoz tartozott. Később edző­ként működött, Pólyák Imre olimpiai bajnokot is ő fedezte fel. TOTH GÉZA (1960, Róma, 4-, 1964, Tokió, 2. a súlyemelésben középsúlyban.) A szombathelyi testnevelőtanár a hatvanas évek sikeres gárdájához tartozott. 1966- ban Berlinben világbajnokságot Is nyert. Az 1911-ben rendezett vi­lágversenyeken már nem indult. 39 éves korában mondott le a válogatottságról. Változatlanul Szombathelyen él, a város súly­emelőinek edzője. Sok tanítványa akad, hiszen sikerei nyomán a súlyemelés népszerű sportág lett a vasi városban. TÓTH GYULA (1956, Melbour­ne, 3. a kötött, 4. a szabadfogású birkózásban könnyűsúlyban.) A Honvéd vlgkedélyű versenyzője még Rómában is indult, de nem ért el helyezést. Jó technikája révén szabadfogásban Is eredmé­nyesen szerepelt. Jelenleg a Hon­véd szakosztályának vezető edző­je. TÓTH LAJOS (1948, London, a 3., 1952, Helsinki, a 6. helyezett tornacsapat tagja.) Már 1936-ban tagja volt az olimpián szerepelt magyar csapatnak. A rokonszen­ves debreceni testnevelőtanár Londonban az együttes legjobb­jának bizonyult. Különösen kor­lát és nyújtó gyakorlataival ara­tott mindig nagy sikert, 1934 és 1952 között állandó válogatott volt. Debrecenben él, a torna­sport patrónusa. TÓTH PÉTER DR. (1908. Lon­don, az aranyérmes kardvívócsa­­pat tagja, 5. az egyéniben, 1912, Stockholm, az aranyérmes kard­­vlvócsapat tagja, 6. az egyéni­ben, 1928, Amszterdam, az 5. he­lyezett tőrvlvócsapat tagja.) A kedves Péter bácsi egy Iskolai összeszólalkozás utáni párbajra készülve kezdett vívni. A ma­gyar kardvívás egykori világhe­gemóniáját megteremtő kiváló versenyzők egyike volt. Részt vett a Nemzetközi Vívó Szövet­ség megalapításában és az ötven­éves jubileumi ülésen Párizsban vendégeskedett. Élete alkonyán is fáradhatatlanul tevékenykedett. Több szakcikke, visszaemlékezé­se Jelent meg. A hatvanas évek végén sajnálatos közlekedési bal­eset áldozataként vesztette életét. Életfelfogására, Jellemére utolsó szaval utaltak legjobban: „Az én hibám volt” — mondta a mentő­autó hordágyén fekve, hogy ez­zel mentesítse az őt elgázoló gép­kocsivezetőt az esetleges felelős­­ségrevonástól. TÖRŐ ANDRÁS (1960, Róma, 3. a kenu kettesben, 1964, Tokió, 4. a kenu egyesben.) A Bp. Honvéd versenyzője Tokióból nem tért vissza a magyar küldöttséggel. A mexikói olimpián az amerikai kajakosok egyik edzőjeként volt jelen. TÖRÖK FERENC DR. (1964, To­kió, aranyérmes az öttusa egyé­niben, a 3. helyezett csapat tag­ja, 1968, Mexikó, az aranyérmes öttusacsapat tagja.) Az 1935-ben született törvényszéki bíró vélet­lenül került be a csapatba. Az 1961-ben Moszkvában rendezett világbajnokság alkalmával Né­meth Ferenc olimpiai bajnok a lovaglás előtti bemelegítés alkal­mával megsérült és a tartalék Török Ferenc ugrott be helyette. Szívós, rendkívül jó taktikus ver­senyző volt. Két olimpián nyert aranyérmei mellett négy Ízben szerepelt a világbajnok magyar csapatban. Annak Idején még Ig­­lói mester, az Árpád gimnázium testnevelő tanára figyelt fel te­hetségével párosuló akaraterejé­re. Az öttusát Mexikó után hagy­ta abba, párbajtőrvívóként vi­szont továbbra is a legjobbak, a hazai élmezőny sorába tarto­zik. TÖRÖK GABOR (1960, Róma, a 3. helyezett labdarúgócsapat tag­ja.) Az újpestiek kapusa nagy te­hetségként Indult, de egy bal­­szerencsés lábtörés megtörte fel­felé Ívelő pályafutását. Később Újpestről a Csepelbe került, de régi formáját nem tudta elér­ni. TÖRÖK OTTÓ DR. (1964, To­kió, a 3. helyezett öttusacsapat tagja.) Bátyja példáját követve próbálkozott meg a céllövésből, úszásból és futásból álló három­tusával, majd öttusázó lett. A csapatba Balczóék eltiltása Ide­jén tudott bekerülni. Az életben fivéréhez hasonlóan jogi diplo­mát szerzett. TÚLI GÉZA (1912, Stockholm, a 2. helyezett tornacsapat tagja.) A híres Budapesti Torna Club (BTC) többszörös bajnokegyütte­séből került az olimpiai csapat­ba. TUMPEK GYÖRGY (1956, Mel­bourne, 3. a 200 m-es pillangó­­úszásban.) A Bp. Honvéd jól megtermett, szőke úszója a ké­sőbb világszerte elterjedt plllan­­góúszás, a delfin magyar úttö­rője többszörös világcsúcstartó volt. Balszerencséjére a pillangó­úszás csak 1956-ban került az olimpia műsorára. Tumpek vál­tozatlanul az uszoda bűvkörében él, volt klubja edzőjeként dol­gozik, több válogatott versenyzőt nevelt. (Folytatjuk) Tumpek György, a delfinúszás magyar úttörője SZÜLŐFALUM, PEST VÍZSZINTES: 1. Molnár Ferenc Írja „Szülőfalum, Pest” című karcolatgyüjteményében (az első rész: zárt betűk: A, E, A). 13. Egypúpú teve. 14. Beszélni kezd. 15. ... Illés Aladár (festőművész) 16. Tova. 18. „Nincs egy árva fű szál ,.. közt kelőben” (Arany) 19. A, E, A. 21. &. 23. Női név 24. Mangán vegyjele. 25. Az ldé zet második része. 29. Az ott le­vő. 30. Kiejtett kettős betű. 32. Libahang. 33. ... kedve szerint (saját tetszése, kívánsága sze­rint). 5. Az egyik vércsoport. 36. Zeneszerző, karmester. O fejezte be Bartók Hl. zongoraversenyét. (Tibor). 37. Község a pécsi já­rásban. 38. T. K. 39. Vonatkozó névmás. 41. Az egyik görög be­tű. 42. Római 1500. 43. Oktatás. 46. Piramisairól hires egyiptomi város. 48. R T. 50. Az indítás pil­lanata a sportversenyeken. 51. Szolmizáclós hang. 52. Ember­­emlékezet ... 53. Bolygórendsze­rünk központi égiteste. 55. Az Idézet harmadik része. 51. Ezüst vegyjele. 58. Elföldel. 60. Határ­rag. 61. U F Y. 62. Foggal ki­lyukaszt. 64. Buzdító szócska. 66. Tengeri halfajta (névelővel). 67. Vadászkutyák. 69. Az I. világhá­ború hírhedt német kémnője volt. FÜGGŐLEGES: 1. A Rajnai palahegység legnyugatibb része. 2. El, messzebbre. 3. Lásd a 39. sz. sort. 4, Szó a tiltás és a ta­gadás kifejezésére. 5. Erre a helyre. 6. Felszolgálja az ételt. 7. V R. 8. Nitrogén és kén vegy­jele. 9. Y Z A. 10. Dal, ének. 11. Kicsúszik ... a talaj. 12. Elálló szegély, perem 13. A vízsz. 1., 25. és 54. sz. sorok befejező ré­sze. (Zárt betűk: E, T, A.) 11. Muzsikálás. 20. A lakkiparban használt mesterséges anyag. 22. A betegségnek észlelhető külső jelekben való megnyilvánulása. 26. Az egyik morze-jel. 27. Gaz­dasági eszköz. 28. A Lengyel­középhegység legkiemelkedőbb röge. 31. Y R. 34. Kiejtett betű. 37. Pogány istenekről szóló me­seszerű elbeszélés, mítosz. 40. Az USA leglátogatottabb tengeri für­dőhelye. 42. Hasonlóságon alapu­ló szókép (például „A szivem egy nagy harangvirág” Ady). 44. Régi római súly és pénz. 45. Acs, ahogyan régen Írták. 47. Z O. 49. Kordé. $1. Ellenben. 54. Nem so­kan, csak egy-két ember. 56. A Vígszínház első nemzedékének ki­váló jellemábrázolója (1875—1925, Frigyes). 59. Becézett Sarolta. 61. Az USA egyik állama. 62. GAT. 65. Azon a helyen. 66. Téli csa­padék (névelővel). 68. Kávé! 69. Egymásutánt betűk. 70. Lásd a 44. sz. sort. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. Megfejtés a 8. számból: A vá­­mosújfalusl jegyző. Ritka, mint a fehér holló. A szegedi boszor­kányok. Itt az Írás forgassátok. AVÁM 0 s u J F 1fi R fi Al A R A S sZ A u A R A K SA E, .U K A A L A P B fi ZS I L I D A U R M I K Ez A S T 0 P s D A C GT E I T K A M I N T A F E EV E E A D I J S A H DS E I Z S L K I R L fi Iz E I 0 N G R A z R B0 S Z 0 fi K A N I 0 K F H p1 fi A D 0 ís T A 0 S0 K D S I S 0 V A L L Ac P U E I I N E P A L MA KAR ű N I M E E I N 0 UT 0 N B G A S S A T 0 l A magyar válogatott nem tudott előnyt szerezni az Európa-bajnokl negyeddöntő első mérkőzésén a Népstadionban és Így a május 14-1 visszavágó román továbbjutást Ígér Bukarestben. Branlkovits (fehér mezben) gólját mutatja be felvételűnk. A ferencvárosi csatár Kocsis kiváló labdájával tört kapura s a kifutó Raducanu fölött lőtt a hálóba fgTWitf A folytatás, sajnos elmaradt... Az első húsz percben sokat Idegeskedő románoknak pedig akár három gólt is lehetett volna lőni, de a magya­rok tudásából csak kapufákra futotta. Képünk Is a román védelem zavarát mutatja, hiszen Raducanu kapus játékostársát elsodorva, két­ségbeesetten Igyekszik hárítani Dunai II. elől. A második félidő azután a vendégeké volt és a sérüléséből felépült Géczl kapus nagy hibáját kihasználva egyetlen kapura menő labdával egyenlítettek. A szőke Magos Judit bizonyult az asztalitenisz Európa-bajnokság egyik magyar csillagának. A női csapat, a férfi páros (Jónyer, Rózsás) és a női páros (Magos, LotaUer) elsősége révén a magyar asztalltenlszsport újra elfoglalta régi helyét az európai élmezőnyben. Mindebben a Sta­tisztika csinos sportolója főszerepet játszott. Kár, hogy az egyéni ver­senyre Idegileg kissé elfáradt, s nem jutott a dobogóra Cseh László, az Újpesti Dózsa versenyzője kiváló teljesítménnyel, új magyar rekorddal (59.6 mp) nyerte a 100 méteres hátúszás magyar baj­nokságát. Ha holnap rendeznék az olimpiát, az újpesti hátúszó mellett a plllangózó Szentlrmay, a vegyesúszó, az Amerikát megjárt Hargitay, továbbá a gyorsúszó Turóczy Judit, a mellúszó Kaczander Agnes és természetesen Gyarmati Andrea jutna be legjobb eredményeivel az egyéni számok döntőibe. Ez Mexikóhoz képest már némi előrehaladást jelent, de még korántsem lehetünk elégedettek. A vízilabdázók ezzel szemben Belgrádban a világ legjobbjainak számító jugoszláv, szovjet és olasz válogatott előtt nemzetközi tornán diadalmaskodtak 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom