Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-12-23 / 26. szám
ttvoLgija* frtéiaéoi&Í4cu(a£* VI. „Qét s fái! őbátti áll a nagy tltak” Az első hazai köztársasági megmozdulás után a francia forradalomtól megrettent magyar nemesség különben isem erőteljes ellenállása megszűnt, politikai pangás állt be, amit majd a reformkorszak pezsgése szüntet meg, előkészítve az 1848—49-es szabadságharcot. Az egyetlen terület, ahol haladó törekvések jelentkeznek, az irodalom, a nyelvművelés. Ez emeli történelmi jelentőségűvé kora nagy egyéniségének, Kazinczy Ferencnek (1759—1831) életművét. Széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki, de igazi értékét mégis az jelzi, hogy elsőként kezdi tevékenyen szervezni az irodalmi életet, bátorítani és segíteni azokat, akik Magyarországon írással próbálkoznak. Pályája kezdetén Kazinczy őszinte híve II. József felvilágosult politikájának, különösen az oktatás terén. Előbb megyei aljegyző, majd a kassai tankerület nemzeti iskoláinak felügyelője lett. A „jozefiánus” programban csak a művelődés lehetőségét látta, nem ismerte fel benne a gyarmatosító politika eszközét. II. József halála u'tán azonban a reakció előre tört, eltávolítják az állami hivatalokból a protestánsokat, akiket a „türelmi rendelet” alapján neveztek ki. Kazinczy is állás nélkül marad, s miközben új elhelyezkedést keres, megismerkedik, és barátságot köt Hajnóczyval, majd az ő révén Martinovics társaságával. A per után őt is hatóira ítélik, de kegyelmet kap, és hét nehéz év után szabadul ki. Negyvenkét éves, amikor tulajdonképpeni irodalmi életpályája megkezdődik. Az Abaúj megyei Széphalom (azelőtt Bányács'ka a falu neve, Kazinczy adta a hangulatos elnevezést) az otthona, ahol hét gyermekével és feleségével él. Súlyos szegénység az osztályrésze: ez az ára annak, hogy a fogság letelte után kizárólag az irodalmi életnek szenteli magát. A nyelvújításnak ő a vezére. Valóságos eszmei harcot vív a maradiakkal, akik a magyar nyelv eredetiségét a nyelvi változatlanságban vélték és akarták megőrizni, tiltakoztak minden újítás ellen: nemcsak a nyelv megújítását, új szavak alkotását ítélték el, hanem egyben az európai gondolatokat és ízlésformákat is. A nyelvújítási mozgalom ezért egyben a polgári haladás gondolatait is egyengette. Kazinczy felfogása az volt, hogy alkalmassá kell tenni nyelvünket az európai fejlett irodalmak átültetésére. Az eredetiséget nem tartja annyira fontosnak, szerinte elsőrendű feladat a biztos értéket jelentő külföldi művek itthoni megismertetése. Kazinczy Ferenc Műfordításaival valóban példát mutat. Fordításai között Moliére, Shakespeare, Goethe, Schiller lés más irodalmi óriások művei szerepelnek. Eredeti alkotásai közül a nyelvújítási harc kezdetét jelképező epigramma-kötete, a Tövisek és virágok az egyik legfontosabb, hiszen esztétikai követelményeinek nagy része szerepel itt. Legismertebb A nagy titok című, amely tömören foglalja össze nézeteit, 's azt, hogy a művészi alkotás felelősséggel jár; „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot”. A nyelvújítási harcról röviden: hívei valóban új szavakat csináltak, hol idegen szavak mesterkélt lefordításával, hol régi képzők felújításával, vagy különböző szavak egy-egy szótagjának kihagyásával új összetett szót hoztak létre. Ennek során sok nyelvi csodabogár született, jó alapot adva az ellenfelek gúnyolódásának, de sok közülük élő ma is. Az éles vitának végül maga Kazinczy vetett véget egy tanulmánnyal, amelyben állást foglal a nyelv megújítása mellett, de elismeri, hogy ennek csak a nyelv szellemében szabad történnie, s a megújítás fő eszköze a nyelv használata, tehát alkotni kell. Prózai írásai köziül a két emlékirat kötet emelkedik ki: a Fogságom naplója és a Pályám emlékezete. Az előbbiből mutatunk be részleteket. 1795. május 20-dikán. Reggel hét órakor egy tót katona jőve szobámba. Tudakozám tőle suttogó hangon, mi dolog, hogy az ablakommal általellent álló házak cserepeit egy ölnyire leszedték, és hogy ott egy órával ezelőtt annyi ember gyűlt vala össze. — Us su precs, mondá a katona. (Már oda vannak.) Kik? — Az az öt. — Micsoda öt? A pap, a viceispán, a kapitány, a szép ifjú és a vak gróf. — A pap F01Y0IRAT0K MAGYARORSZÁGRÓL KEDVES HONFITÁRSUNK! Egy új kiadványra, az első magyar „reader digest "-re hívjuk fel szíves figyelmét, mely 1972 decemberében jelenik meg először, LÁTÓHATÁR címen és havonta tájékoztatja önt a szülőföld legfrislebb kulturális eseményeiről. A LÁTÓHATÁR 240 oldalon válogatást ad a magyar sajtóban megjelent legsikeresebb, legújabb versekből, elbeszélésekből, regényrészletekből, kritikákból, és tanulmányokat közöl az alábbi témakörökben: szépirodalom irodalomtörténet pedagógia közművelődés színházművészet filmművészet nyelvészet szociológia történelem zeneművészet képzőművészet alatt Martinovicsot értette, a viceispán alatt Hajnóczyt, ki viceispán vala Szerém vármegyében; a kapitány alatt Laczkovics Jánost; a szép ifjú alatt a szálas, sugárnövésű, szőke, liliomfehérségú, rózsapirosságú, délceg járású Szentmarjayt, kinél Pesten s Budán nem igen volt szebb ifjú, és a vak gróf alatt Zsigrayt, kinek egyik arcát és egyik szemét a himlő elrontotta. Zsigray annyira el vala gyengülve, hogy katonák emelték le a grádicson, s fel a szekérre. Szentmarjay hangosan fütyülé el a marseillei marsot, s annyiszor, amennyi strófája az éneknek volt. haczkovics nem akara gyónni, de meggyónt azon ígéret alatt, hogy természeti gyermekeit megláthatja, s hagyománya az ő rendelése alatt fog kiosztatni. — EIfelejtém a gyónás ceremóniáit, tehát kérdjen atyaságod, mondá. Egyik vétkének azt vallotta, hogy papnak hitt. Belépe a tiszt, jelentvén, hogy várja a szekér, haczkovics paszományos világoskék nadrágba öltözve kalapja után nyúlt, de a tiszt jelentette, hogy arra nem lesz szükség. Jó, mondá Laczkovics; de azt csak megengedi az úr, hogy mercurvalis piluláimból elnyeljek az útra? — Elnyelte, ment, felült a szekérre, maga erejével, bátran, de nem csendesen. Hajnóczy, mint pszichológus, utolsó három napja alatt limonáddal hútötie vérét. Nyugalommal lépe a szekérhez. Fellépvén a hágóra, egy közember segíteni akart neki. Visszatekinte a katonára: Ne fárassza kend magát; én saját erőmmel is fellépek. A megöregedett hóhér háromszor vága Zsigrayba, s ezt látván, Martinovics, kit azért állítanak kapitány Plecz mellé, (így beszélé ezt nekem maga Plecz), ájulva dőlt el, s Plecz elébe álla, hogy többé semmit se láthasson. A többi egy ütésre veszett, A Laczkovics igen nagy teste, leüttetvén feje, feldönté székét. — Hajnóczynaik elébe mentek a hóhérlegények, s le akarák vonni ruháját. Nem engedte, hogy hozzányúljanak. Maga vetette le kabátját. Akkor megölelé Molnárt. Leült a székre csudáit nyugalomban. Csak akkor borzada meg, midőn a hóhér ketté repeszté ingét, hogy két vállain lehullhasson, s midőn ollójával nyakán az apróbb hajakat elmetszé. Martinovicsot bajjal vonták a székhez. Ott beköték szemeit, s a hóhérlegény tartotta a kendő végét. A kopasz koponyáról lesiklott a kendő, s Martinovics az öröm mosolyával pillanta körül. Gráciát reményle. De szemeit ismét beköték, s feje repült. Homokkal hintették be a vér helyét, s az öt testet kivitték a Buda megett emelkedő tetőkre. Senki sem tudja, hol fekszenek. Másnap reggel a vérhelyen rózsa virított. Valaki rózsákat ása le ott csuprokban. M. Kállai Magda Evangélista Szent János látomása: sas és a kis Jézus (Evangelistarium — osztrák munka — 1482., Esztergom) A karácsony hangulatát idéző miniatúrákat mutatunk be olvasóinknak abból a gyűjteményből, amelyet — a nagy hazai és külföldi érdeklődésre való tekintettel — immár másodszor jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. A miniatúrák Magyarország három jelentős nagy könyvgyűjteményének, a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak, a pécsi Püspöki Könyvtárnak és — az itt közöltek — az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárnak képes kézirataiból valók. A XIII. századi kódexfestészet ünnepi komolysága érződik a Könyvtárban őrzött legkorábbi, 1279-ben készült frank zsoltáros könyvből, a Psálteriumból. A XV. század népszerű imakönyveinek a hóráskönyveknek lapjaiból is bemutatunk egyet, flamand művész alkotását, s a továbbiakban pedig a Könyvtár 1482- ben készült déltiroli Evangelistariumának néhány díszítését láthatják. * Háromkirályok (Psalterium — frank munka — 1279. Esztergom) Jézus születése (Evangelistarium — osztrák munka — 1482., Esztergom) Háromkirályok (Evangelistarium — osztrák munka — 1482., Esztergom). Lent; Bemutatás a templomban (Evangelistarium — osztrák munka — 1482., Esztergom) Évi előfizetési ára: $ 10,—
