Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-12-23 / 26. szám

AZ 1973. ÉVI MAQYARORSZÁQI QYERMEKÜDÜLTETÉSRŐL ÉS ÖSZTÖNDÍJAKRÓL 1. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1973 nyarán is üdülési lehetőséget biztosít a Balaton mentén a külföldön élő magyar szülők 7—14 éves gyermekei számára. Az üdülés alatt, felhasznál­va az elmúlt évek tapasztalatait, lehetőség lesz arra, hogy a gyermekek pedagógusok irányításá­val gyarapíthassák magyar nyelvi, irodalmi, nép­zenei ismereteiket. A gyermeküdültetés 1973. június 20-tól augusz­tus 28-ig tart — a Fonyódligeten, a Balatonlel­­lén és a Zamárdiban levő SZOT gyermeküdülők­ben —, kéthetes turnusokban. Tájékoztató A KÉTHETES TURNUSOK IDŐPONTJAI lányok fiúk június 20-tól július 3-ig Fonyódliget Balatonlelle Július 4-től július i7-lg Fonyódllget Balatonlelle július 18-tól július 31-ig Fonyódllget Balatonlelle és Zamárdi augusztus í-től aug. 14-ig Fonyódliget Balatonlelle augusztus 15-től aug. 28-ig Fonyódliget Balatonlelle A JELENTKEZÉST 1973. MÁJUS 15-IG KELL MEGKÜLDENI AZ ALÁBBI CÍMRE: Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1905 Budapest, VI., Benczúr u. 15. EGY Fö RÉSZVÉTELI DÍJA 2 HÉTRE: 40 US dollár. A gyermekek több turnust is igénybe vehet­nek. A részvételi díjat bankcsekken „MVSZ Uta­zási Iroda” megjelöléssel kell megküldeni 1973. május 15-ig. (1905 Budapest, VI., Benczúr u. 15.) Egyéb tudnivalók ELHELYEZÉS, ELLÁTÁS: A gyermekeket 12—18 személyes hálótermekből és társalgókból álló faházakban (modern panelépületekben) he­lyezik el. A gyermeküdülők hideg-meleg folyó­vízzel, villanyvilágítással ellátottak. Étkezés na­ponta öt alkalommal. Az üdülőkben állandó or­vosi felügyelet van. A gyermeküdülők közvetle­nül a Balaton partjára épültek, így mások által nem használt stranddal rendelkeznek. A szóra­kozást a kirándulások, a sportpályák, a játékok, a társalgók, a rendszeres filmvetítések és a tele­vízió biztosítja. A külföldről érkező gyermekek az itthoniakkal együtt nyaralnak, és pedagógusok vezetésével na­ponta 3 órát a magyar nyelv, ének, játék tanulá­sával foglalkoznak. FELSZERELÉS: A gyermekek számára a 2 he­tes üdülésre a következő felszerelés ajánlatos: Tisztálkodási eszközök (3 db törülköző, szap­pan, fogkefe, fogkrém, pohár), pizsama vagy háló­ruha, 4 váltás fehérnemű, esőkabát (anorák), tréningruha (vagy nadrág és pulóver), rövid nad­rág, 2—3 ing (blúz), 2 pór cipő (szandál), torna­cipő, 2 fürdőruha, fürdőköpeny, strandpapucs, nyári ruha, zseblámpa. A felszerelési tárgyakról célszerű 3 példány­ban leltárt készíteni. Egy példány maradjon a szülőknél, egy a gyermeknél, és egy kerüljön a csapatvezetőhöz. Egy gyermek részére 2 hétre 100—150 forintnál több zsebpénzt nem tanácso­lunk. ORVOSI VIZSGÁLAT: A gyermekeket az üdülés megkezdése előtt 1 hónappal vizsgáltas­suk meg orvossal. Az orvosi vizsgálathoz szüksé­ges egészségügyi lapot a jelentkezés után meg­küldjük, ezt, az orvos által kitöltve, a gyermek hozza magával, és a gyermeküdülő orvosának ad­ja át. UTAZÁS: A gyermekcsoportok az üdülés első napján Budapestről különvonattal utaznak az üdülőhelyre. A jelentkezők erről 1973. június 1-ig értesítést kapnak. Azok a gyermekek, akiknek a Jelentkezését elfogadták, szülők vagy rokonok kíséretében egyénileg is jelentkezhetnek az üdü­lőben. II. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1973- ban is ösztöndíjat juttat olyan külföldi magyarok számára, akik a magyar nyelv oktatásával, a ma­gyar kultúra terjesztésével foglalkoznak. Az ösztöndíj formái: a) Részvétel nyári egyetemen: DEBRECEN. JULIUS 23-TÓL AUGUSZTUS 20-IG. Magyar nyelv és irodalom, valamint nyel­vi továbbképzés. Cím: Debrecen, 10. ESZTERGOM, JÜLIÜS 13-TÓL JULIUS 26-IG. Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem. Zene és műveltség. Az iskola szerepe a zenei műveltség megalapozásában. Cím: Esztergom, Béke tér 16. SZEGED, JÜLIUS 11-TÖL JŰLIUS 22-IG. Pedagógiai Nyári Egyetem. PEDAGÓGIAI TA­GOZAT: Csoportpszichológiai problémák az is­kolában. MÜVELÖDÉSELMÉLETI TAGOZAT: A felnőttoktatás aktuális problémái. Cím: Szeged, Kárász utca 11. TIT. b) Egyéves továbbképzés magyarországi intéz­ményben (tanárképző főiskolán; a Népművelési Intézetben stb.) c) Felsőfokú tanulmányok (tudományegyete­men, tanárképző főiskolán, felsőfokú tanítóképző­ben) elvégzése. Az ösztöndíjas részére magyarországi tartózko­dásának idejére a Védnökség teljes ellátást biz­tosít, a Magyarországra történő utazás költségeit azonban az ösztöndíjas fedezi. A pályázatot (személyi adatok, rövid önéletrajz, az eddigi működési terület leírása) az ösztöndíj formájának megjelölésével legkésőbb 1973. ápri­lis 30-ig kérjük beküldeni az Anyanyelvi Kon­ferencia Védnökségéhez. 1905 Budapest, VI., Benczúr u. 15. „JHindmJt őszintén,...” Magyar filmek külföldön ii. A magyar filmek a hatvanas évektől kezdve rendszeresen szerepeltek a világ minden táján megrendezett fesztiválokon. 1967-ben kilenc, 1968-ban 12, 1969-ben 15 magyar filmhetet rendeztek különböző or­szágokban. Ezek a szakmai rendezvények felkeltették a közönség érdeklődését is, hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több or­szág vegye meg filmjeinket. A nyugati or­szágok közül Franciaországban, Angliában, az NSZK-ban, Olaszországban 1964—67-től kezdve minden jelentősebb filmünket vetí­tették. A filmek sikere természetesen különböző volt; az illető országok gazdasági, politikai élete és kulturális hagyományai meghatá­rozták a filmek fogadtatását. Nemcsak a nyelvi nehézségekkel kellett számolnunk, hanem azzal is, hogy szinte semmivel sem tudjuk felhívni alkotásainkra a közönség figyelmét, nincsenek „sztárjaink”, a bemu­tatókat nem előzi meg nagy propaganda. Meg kellett próbálnunk legyőzni a forgal­jancsó Miklós: Szegénylegények Jancsó Miklós: Fényes szelek filmek seregszemléjén) a nagydíjat. A tör­ténet: egy riporternek húsz óra alatt kell felvázolnia egy fálu képét. Kutatásai alatt megismeri az emberek múltját, jelenét. „Mindent őszintén kell feltárni, hogy vilá­gos legyen, hogy tudjuk, milyennek láttuk és látjuk magunkat hazugság nélkül, anél­kül, hogy szépítgetnénk a helyzetet.” — mondta Fábri egy interjúban. „Ez az őszin­teség, a dolgokkal való szembenézés Fábri legnagyobb érdeme” — írja az Humanité kritikusa. Nehezebb volt a magyar film helyzete az angolszász országokban. A feliratos filmek nagy hátránnyal „indultak”, mert a nézők évek óta hozzászoktak a szinkronhoz. Ang­liában az Academy mozi rendszeresen mu­tat be magyar filmeket. A tulajdonos, aki Jancsó összes művét megvette, a magyar filmművészet egyik leglelkesebb támogató­ja. ő az a Höllering, aki 1938-ban Hortobágy címmel szociográfiai filmet forgatott ná­lunk, és a forgatókönyvet Móricz Zsigmond­­dal közösen írta. Végezetül arról a filmről, amelyet nézők és kritikusok egyforma lelkesedéssel fogad­tak az egész világon: Makk Károly: Szere­lem című alkotásáról. (Makk Károly Rad­­ványi Géza asszisztense volt 1947-ben, a Valahol Európában című film munkálatai­mazók tartózkodását, bizalmatlanságát is. Éppen ezért köszönhetünk nagyon sokat a francia kritikusoknak. Franciaországban a filmművészet iránti érdeklődés, a kiterjedt filmklub- és művészmozi-hálózat elősegí­tette, hogy azok a filmek, amelyek „kassza­sikerre” nemigen számíthattak, eljuthassa­nak a közönséghez. A Szegénylegények című Jancsó-film hozta Franciaországban a magyar filmmű­vészet első sikerét. 1966-ban bemutatták a cannes-i filmfesztiválon — a kritikusok ve­gyes érzelmekkel fogadták. De rövidesen a mozik műsorára került, és itt „felfedezték.” 1968-ban a szovjet—magyar koprodukció­ban készült Csillagosok, katonák (Rouges et Blancs) már jelentős közönségsiker. (Több hétig játsszák több moziban — és ez a mi számunkra már jelentős eredmény). A film az 1919-es orosz polgárháborúról szól, a nemzetközi brigádokban a csillagosok, a bolsevikok oldalán ott harcolnak a magya­rok is. Az ő sorsukban a forradalom ter­mészetrajzát vizsgálja Jancsó. A film utol­só képsorát minden kritikus kiemelte: a megmaradottak utolsó, elkeseredett harcra indulnak a fehérek ellen. Tudják, ők elvesz­nek ugyan, de a forradalom győzni fog, győznie kell. Jancsót ettől kezdve a franciák a magyar filmművészet legjelentősebb alakjának is­merik el. A kritikusok tisztelik „filmsze­rűen beszélő nagy művészetét”, de sokszor túlelemzik, a közönség pedig nem mindig érti, mi is történik ezekben a „kegyetlen” filmekben. A vizuális élmény — a vidék, a falu képei, a nádfedeles házikók, a puszta, a lovasnép — mintha ezt a képet erősítené a nézőkben, amelyet jobb-rosszabb források­ból eddig Magyarországról őriztek. Az egzotikumkeresés is jellemzi a Jancsó­­kultuszt, ezt bizonyította a poitiers-i film­napok egyik résztvevőjének felszólalása is: „Nem értem a filmet (Csend és kiáltás), de gyönyörű! Számunkra teljesen ismeretlen érzelmeket, indulatokat mutat be. Ebben az országban még tudnak szeretni, gyűlölni az emberek!” Ezért nagyon nagy segítség, hogy a francia filmklubokban elemző elő­adások keretében mutatják be az idegenek számára valóban sokszor nehezen érthető filmjeinket. A nézőknek bizonyos ismeret­­anyagot kell kapniuk a magyar történe­lem legfontosabb periódusairól, problémái­ról vetítés előtt, a vita csak így lehet ered­ményes. Művészmozikban, klub vetítéseken mutat­ták be még számos más rendező — Elek Judit, Sára Sándor, Gyöngyössy Imre, Mé­száros Márta, Szabó István — filmjeit is. Michel Capdenac a Párizsban megrende­zett magyár filmhétről számolt be a Lett­­res Francaises 1972. február 16-i számában, bemutatva a legújabb magyar filmeket, Ba­csó Péter Kitörés éj Jelenidő című alkotá­sait, valamint Huszárik Zoltán Szindbádját. Az NSZK-ban 1964 és 1972 között 49 já­tékfilmet vettek tőlünk, s ezeket szinte, ki­zárólag a televízióban mutatják be. Több millióan láthatják így a magyar alkotáso­kat. A Krúdy Gyula műveiből készült Szindbád néhány hete Mannheimben díjat nyert. A Neue Zürcher Zeitung 1967 júniusában hosszabb tanulmányt közölt a magyar film­művészet fejlődéséről. A cikkíró Gaál Ist­ván filmjeit, Ranódy László Pacsirtá-ját, Szabó István: Álmodozások kora című al­kotását emeli ki, és a magyar kultúrpoli­tika alakulását vizsgálja: „Az az ország, amely legközelebb jutott ahhoz, hogy köz­vetlen múltjáról saját magának számot ad­jon, Magyarország. Ami az utóbbi években készült magyar filmekben első pillanatban feltűnik, az a történelmi öntudat minden­kori jelenléte... itt nincsenek erőszakos in­terpretálások és elferdítések...” A nyugat­német és svájci kritikusok Fábri Zoltán: Húsz óra című filmjét tartják e szempont­ból a legjelentősebbnek. A ' film 1965-ben Moszkvában megosztott nagydijat kapott Bondarcsuk Háború és béké-jével együtt. Ugyancsak 1965-ben Olaszországban elnyer­te a „Fesztiválok fesztiválján” (a nagydíjas Gaál István: Magasiskola nál.) A Szerelem Déry Tibor két novellájá­ból (Szerelem, Két asszony) készült, az öt­venes években játszódik. Darvas Lili (Mol­nár Ferenc özvegye) a főszerepért az 1971- es Cannes-i fesztiválon a legjobb női alakí­tás díját kapta. Törőcsik Mari méltó part­ner mellette. Mindezek a — „most született, mai élet­ből, mai emberből kiszakadt” — filmek al­kalmasak arra, hogy megismertessék a vi­lággal — és természetesen a külföldön élő magyarokkal is — életünket, örömeinket éppen úgy, mint gondjainkat. Csak élni kell a lehetőséggel. A magyar egyesületek, a filmklubok az országuk által meg nem vá­sárolt filmeket a magyar követségtől, a meg­vásároltakat pedig a forgalmazóktól kölcsö­nözhetnék. Olyan filmklubhálózatot, mint a svédországi, talán másutt is lehetne szervezni. Akár így, akár úgy, mindenképp azt szeret­nénk, hogy a külföldön élő magyarok is lás­sák azokat az alkotásokat, amelyek a szakmai körök elismerését kivívták. öry Magda. Révész György: Egy szerelem három éjszakája Makk Károly: Szerelem % 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom