Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-11-24 / 24. szám
Azt már — hála a népzene apostolainak — mind kevesebben vitatják, hogy a népdal szebb, mint a „magyar nótának "nevezett érzelgős műdal. Bizonyíték erre a Páva—körök növekvő száma és népszerűsége. És „divatba jött" a népi díszítőművészet felkarolása, terjesztése is. A népdal, a népművészet reneszánszát éli — szoktuk mondani, írni. Ugyanakkor egyáltalán nem, vagy csak alig vesszük észre a mai falu új divatú házainak ízléstelenségét. Pedig ezen a területen is van miből meríteni, elég volna szemügyre venni a népi építészet még látható remekeit, köztük az olyan műemlékegyüttest, mint például Hollókő, amelyről Szabó Zoltán, a harmincas évek falukutató írója, méltán írta le azt, hogy a legszebb magyar falu. „Rimóc felől már látni a hollókői várat. Magosán ül ez a vár a Cserhát utolsó hullámainak egyik taraján és körülötte furcsa hegyek vannak, púposak és vének, mint egy régi mese, mely száz meg száz öregasszony száján kopott el.” A több mint harminc éve leírt kép ma is érvényes. S ahogy tovább haladunk, azt is látjuk, hogy a „hegyen, az út végén ülnek a házak, két gerinc között. Előttük a meredek oldalakon Szőlők kapaszkodnak. Azt tanúsítják, hogy a nép szorongatottságában már a meredek oldalakon is megpróbálja megvetni a lábát. E nép Hollókőn szép fatornácos házakban él. Olyan ez a falu, mint egy illusztráció valamely meséből... A szűjc és szemnek szép tájjal a települők nehezen küszködhettek, mert ferde alapot ad az épületnek. Így aztán a hollókői házak hátul alacsonyak, elöl pedig magosán felpolcolva könyökölnek az utcára, körülöttük fából erkély kínál sétáló helyet a lakóknak ... Köztük középen kicsi kápolna áll, fatornyát megszürkítette az idő. Gótvágású apró ablakai vannak, s különös templom ez, nem nyúlik a házak fölé, mint nyáj fölé a pásztor, hanem elbújik közöttük, barátságosan és szorosan hozzájuk simulva.” „Turistaszállás, B épület”, olvassuk az egyik felújított ház k „Magosán ül a vár a Cserhát utolsó hullámának taraj) „Hollókő talán a mai ország legszebb és legharmonikusabb faluja” — állapította meg akkor az író. De ez a megállapítás ma már csak a falu egyik felére, a régi Hollókőre érvényes. Mert azóta feljebb, a magaslaton felépült egy másik Hollókő is: sátortetős, kockaalakú, üvegverandás, fürdőszobás házakkal. Olyanokkal, amilyenek^ az utóbbi évtizedekben százával épültek országszerte minden faluban. A réginél kényelmesebb, egészségesebb házak természetesen a parasztság megváltozott életét jelzik, a lehetőségek, a vágyak gazdagodását, mégis fájó, hogy a nép évszázadokon át öröklődött ízlése, építészeti kultúrája nem ötvözte össze még a korszerű igényeket a kiérlelt ősi építészeti formával, megújítva azt kívül-belül, így téve nemesebbé, szebbé az új otthonokat. De Hollókőn, szerencsére, még szinte teljesen érintetlenül áll ama régi falu is, amelynek annyi külföldi és hazai csodálója akadt már, s amelynek megmentésére most komoly erőfeszítéseket tesznek a műemlékvédelem, a megye és a község vezetői. A régi falu málló vakolatú házaiban főleg magukra hagyott öregek élnek. Az ő jövedelmükből nem telik a ritka becses házak, a népi építészet e remekeinek renoválására, karbantartására. Az Országos Műemlékfelügyelőség részletes, mindenre kiterjedő tanulmánytervet készített ennek az élő műemlékegyüttesnek a megmentésére, s noha még a legtöbb házban laknak, már előre tudják, melyiknek milyen funkciója lesz a jövőben. A házakat elsősorban közcélokat — (orvosi rendelő, posta, túristaház, vendéglő) — szolgáló épületekké kívánják kialakítani, ügyelvén arra, hogy megőrizzék eredeti külső formájukat, esztétikumukat. Addig is, amíg a tervet megvalósítják, kisebb-nagyobb összegekkel segítik a tulajdonosokat házaik korhű tatarozásában. Hollókő ma még nem képes nagyszámú turista fogadására, kiszolgálására. Az említett terv megvalósítása ezt a problémát is megoldja, s néhány év múlva közkinccsé teszi ezt a szép környezetben épült kedves falucskát. Hollókő feltétlenül megérdemli a nagyobb figyelmet. S nemcsak azért, hogy kiránduljunk, gyönyörködjünk benne, hanem azért is, hogy tanuljunk tőle: egyszerűséget, jó ízlést, szépséget. Ari Kálmán O zinte a bőség zavarával küszködünk most, hogy — az előző számainkban ismertetett vándor kiállítási anyag és a készülőben levő János vitéz rajzfilm .,kulisszatitkai” után — bemutassuk azokat a kiadványokat, amelyeket Petőfi Sándor születése 150. évfordulója tiszteletére a Petőfi Emlékbizottság külföldi albizottságaival karöltve jelentetett meg. Azzal a céllal, hogy a Magyarok Világszövetségével kapcsolatot tartó külföldi magyar egyesületek, klubok, iskolák Petőfi-műsoraihoz segítséget nyújtson. kis részben ő tette az egyszerű, természetes, közvetlen kifejezés eszközévé ..És hadd idézzük Hunyadi Józsefet, „A viharmadár" című kötet szerzőjét is: „Előrebocsátom: nem Petőfi csodálatos szépségű költeményeit kívánom értékelni, megmagyarázni. Ezt Illyés Gyulánál kitűnöbben senki sem tudná megtenni. Én Petőfi életének legérdekesebb mozzanatait próbálom egymás mellé rakni.’’ Kötetében mindvégig, mintegy kézenfogva az olvasót vezeti el azon az úton, melyet Petőfi tett meg a kiskőrösi nádfödeles házikótól a segesvári csatatérig. PETŐFI ^ A PETŐFI EMLÉKBIZOTTS/ Elsőként egy 30 lapot tartalmazó, szép kiállítású Petőfi-fényképalbumról teszünk említést, magyar, angol, spanyol, francia és német nyelvű szöveggel jelent meg, borítóján Barabás Miklós — Tyroler József Petőfi acélmetszetével. Képekben, fakszimilékbeni vonultatja fel a költő életútját és korát egy másik, kis méretű lapokból álló dokumentáció, borítóján Ady soraival: „Petőfi nem alkudott.. Radó György: „Petőfi elmondja életét" című egyszerű kivitelű, dokumentum jellegű összeállítása, az iskolások Petőfi-műsoraihoz lesz jó segítő. Minden szava Petőfitől származik, az ő költeményeiből, jegyzeteiből, cikkeiből, leveleiből kerekített életrajz, alkalmas az élőszóval történő előadásra, több szereplő közreműködésére. Ugyancsak az iskolás gyerekeknek készült a Petőfi életét megörökítő, 42 kockából álló dia-filmsorozat. A továbbiakban két jeles írónk, Fekete Sándor és Hunyadi József az ifjúság számára írt egy-egy kötete gazdagítja a Petőfiről szóló művek sorát. íme Fekete Sándor „így élt a szabadságharc költője" című könyve bevezetőjéből: „A világ sok országában vannak olyan fiatalok, akik azért tanulnak magyarul, hogy eredetiben olvashassák az ő műveit. Nekünk könnyebb a dolgunk: beleszülettünk abba a nyelvbe, melyen a világirodalom legjelentősebb nagysága írt. Sőt, nemcsak irt, ezt a nyelvet nem 4 A dokumentáci borító-lapja Hunyady József A viharmadár című kötete Fekete Sándor könyve Egy lap a Petőfi-fényképalbumból ^SÍOKAUPÁBí éMft® Petőfi Sán«*0'