Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-11-11 / 23. szám
itiagifa*firfv&t V. ffcé tiidfítuánif iiak kittem a nyeli)” Amikor Európa-saerte az angol és francia gondolkodók tevékenysége megalapozza és kifejleszti a polgárság rövidesen forradalomban győzelmes ideológiáját, amit felvilágosodás néven emlegetünk, amikor a születési, származási előjogokkal szembehelyezik az ész, a tehetség, a tudás előjogait, a vallásos világnézettel pedig a természettudományos gondolkodást, amikor Voltaire és Rousseau nézetei a francia forradadalom erjesztőjévé válnak, Magyarországon még arról van szó, hogy az uralkodó feudális nemesség, épp kiváltságait féltve, szembe fordul a Habsburgokkal, tiltakozik a nagybirtok fejlődését veszélyeztető osztrák vámpolitika ellen, az ellen, hogy az ő rovására könnyítsenek esetleg a jobbágyok terhein. Mivel azonban ez a veszély idegenből jön, a nemesi tiltakozás is részben nemzeti színezetet ölt. V vj aUftAI TAMAfti« JÁMBOR SZÁNDÉK Vinkit ft ----fU-xl ■ nmm KMvti • t Bessenyei a reform minden lényeges elvi kérdését felvetette rfiplratalban Magyarországon a felvilágosodás sajátos körülmények között indul. Az uralkodó, Mária Terézia udvari testőrségének egy részét nyilván a németesítő politika jegyében — magyar nemesi ifjakból szervezi. A fiatal nemesek között azonban más hatás érvényesül. A bécsi udvar körül élénk kulturális élet folyik: színházi és operaelőadások, hangversenyek, fényűző építkezés. A magyar testőrök legjobbjaiban ez a számunkra újszerű és vonzó élet felébreszti a vágyat: miért ne lehetne otthon hasonlót teremteni. A bécsi magyar testőrök között nem egy akadt, aki vers- vagy prózaírással foglalkozott, de Inkább a maguk kedvére írtak. Csak Bessenyei György (1746—1811) fellépése után kezdenek maguk Is a nyilvánosságra gondolni. A magyar felvilágosodást Bessenyei Ágis tragédiája című drámájának megjelenésétől számítjuk, bár Irodalmi szempontból nem ez a legjelesebb munkája. A Philosophus című vígjátéka fontosabb, mert típust teremt: a parlagi nemes alakja — Pontyl — nála jelenik meg először. (Később a színdarab címe is Pontyi lett.) A jóindulatú, de műveletlen, bárdolatlan nemes figurája a későbbi magyar vígjátékokban is vlssza-visszatért, Tarimenes utazása című regényén Voltaire Candide-jának hatása érződik, amelynek írói módszerét követve, ún, államregény formájában, az ideálisnak tartott államrendszert keresi. Tarimenes, a nemes Ifjú, tanítómesterével utazgat, és tapasztalatai nyomán kibontakozik az író éles társadalom-kritikája. Bár nem létező országból indítja el hősét, egyértelműen világos, hogy Magyarországról van szó, az ifjú élményei között az osztrák főváros kultúrádtsága csillan fel, de Tarimenes ártatlan kérdezősködése nyomán előbukkannak a felvilágosult abszolutizmus hibái, ellentmondásai. Szépirodalmi alkotásainál is fontosabb talán, amit a nemzet művelődéséről, és ennek feltételeként a nemzeti nyelv műveléséről megállapított. Sőt, egyik röpiratában felveti egy olyan tudományos intézmény megalapítását, amely a magyar nyelv kimunkálására, az irodalom fejlesztésére és a tudományok terjesztésének elősegítésére lenne hivatott. Röviden: a későbbi Magyar Tudományos Akadémia szükségességét fogalmazta meg. Emlékezzünk vissza arra az örömteli lelkendezésre, ahogy az első bibliafordítók egyike, Sylvester János „felfedezi” anyanyelvűnk lehetőségeit. Az ő öröme és a magyar nyelv Iránti szeretet, sőt büszkeség visszhangzik Bessenyei szavaiban is, de ugyanakkor a kor szellemének megfelelően tovább is Jut. A felvilágosodás egyik alapeszméjéig (egyben korlátjáig is), hogy a műveltség elterjedése, általánossá, ^közönségessé” válása fogja megoldani az összes társadalmi problémát: „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentői közönségesebb a lakosok között, az ország is annál boldogabb. A tudománynak kulcsa a nyelv, még pedig a számosabb részre nézve, amelynek sok nyelvek tanulásában módja nincs, minden országnak született nyelve...” A tudományok elsajátítása tehát csak az anyanyelven lehetséges. Ezt bővebben és nyomatékosabban is kifejti: „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem .. Megállapítását a művelt európai nemzetek példáival, majd egy derűsen ható bizonyítékkal támasztja alá: „Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, hasonlóan, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kéntelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön...” 1782 után Bessenyei visszavonult vidéki birtokaira, egyre nagyobb magányosságbah, és tovább dolgozott, már a nyilvános megjelenés reménye nélkül. A természet világa című, több mint tízezer soros filozófiai költeményét nemcsak visszadobta a cenzúra, hanem az írót hatósági megfigyelés aló helyezték a mű egyház- és államellenessége miatt. Bessenyei tevékenysége azonban mégis termékenyítőén hatott. Sok javaslatának megvalósítása kezdődött, és ami ugyancsak fontos, többen léptek nyilvánosság elé írói tevékenységükkel. 1795-ben, amikor az első magyar jakobinus színezetű összeesküvést, Martinovics Ignác és tósainak szervezkedését leleplezik és szétzúzzák, az elítéltek között számos jeles költő, író szenved az osztrák börtönökben. M. Kállai Magda (Folytatjuk) PBTÓFI '-e^díjuy-----1W A PETŐFI EMLÉKBIZOTTSÁQ PROQRAMJÁBÓL III. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében arról kértünk felvilágosítást, hogy a Petőfi Emlékév kapcsán milyen hazai előkészítést igénylő rendezvények várhatók külföldön. A Petőfi Emlékbizottságok a szocialista országok többségében (a Szovjetunió egyes köztársaságaiban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Kubában) és a nyugati országok közül Franciaországban, Ecuadorban és Bolíviában önálló programot dolgoztak ki. Több országban megkezdődtek mór a megemlékezések. Október 22-én a szlovák és a magyar rádió nyilvános műsorán Idézte Petőfi emlékét, a továbbiakban pedig a Prágai Magyar Kultúra és a Károly egyetem Ifjúsága rendez műsoros esteket. Jugoszláviában, Újvidéken a magyar és a helyi rádió a tavasszal szintén megtartotta közös irodalmi estjét, 1973-ban Belgrád rendez Petőfi-kiállítást. Lengyelországban a varsói tudományegyetem október végén, a filológiai tanszék fennállásának 50. évfordulóján volt Petőfiről szóló megemlékezés, továbbá a két ország rádiója adott közös műsort. 1973- ban Varsóban, Krakkóban és Tarnowban kiállítások lesznek, több lengyel Iskola növendékei szavalóversenyt rendeznek, és a varsói Petőfi-iskola, névadója tiszteletére, Petőfi-szobát avat. A Német Demokratikus Köztársaság több nagy városában, a többi közt Berlinben, Weimarban, (és vidéken is) tudományos tanácskozásokat, Irodalmi esteket, kiállításokat terveznek, Románia fővárosa és több nagy városa szintén gazdag programmal ünnepel, hasonlóképpen folyik a készülődés a Szovjetunióban: Moszkvában, Tartuban előadásokkal, kiállításokkal, Lenlngródban, Kljevben irodalmi vetélkedőkkel, a magyar és a szovjet rádió több közös programmal emlékezik a költőre 1973. elején. Széles körű rendezvénysorozat várható Ausztria fővárosában és vidéki városaidén egyaránt. Bécsben a Collegium Hungarlcum rendezésében német és magyar nyelvű reprezentatív emlékesttel, neves magyar és osztrák művészek közreműködésével ünnepük a költőt. Az Osztrák—Magyar Társaság szintén tart maga3 színvonalú megemlékezéseket, s az osztrák gyermekek örömére Állami Bábszínházunk Petőfl-műsorral vendégszerepei. Olaszországban, a tervek szerint a Római Magyar Akadémia rendez 1973-ban kerekasztal-konferenciót magyar előadók részvételével, a milánói Ambroziana szoborudvarán felállítják Ferenczy Béni Petőfi-szobrát, s eb-Petófl Sándor legszebb szerelmes verselt Jelentette meg gyönyörű kiállításban, három különböző nagyságban, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Reich Károly grafikusművész lírai Ihletésű Illusztrációival bői az alkalomból emlékünnepséget is tartanak. Torino, Padova. Bologna egyetemeinek magyar tanszékein 1973 első félévében Petőfi lesz a téma. Franciaországban a megemlékezések a Párizsi Magyar Intézetben már 1972 tavaszán megkezdődtek, Jean Rousselot, a kiváló műfordító bemutatta az évfordulóra a budapesti Corvinánál 1971-ben megjelent Petőfi-válogatását. A Louis Aragon elnökletével Párizsban megalakult emlékbizottság gazdag programjából megemlítjük, hogy a Párizsi Magyar Intézet az Europe-különszám megjelenése alkalmából 1973. első felében nagyszabású műsoros fogadást rendez, amelyre meghívja a francia közélet sok neves személyiségét. A Német Szövetségi Köztársaság városaiban emlékkiállításokkal adóznak Petőfinek. Angliában az Angol-Magyar Baráti Társaság, Finnországban a Finn-Magyar Társaság készülődik a megemlékezésekre és kiállításokra, a helsinki és a turkul egyetem magyar tanszéke műfordítót pályázatot hirdet, és több finnországi Iskola növendékei ünnepük majd Petőfit. Belgiumban a Belgiumi—Magyar Kulturális Egyesület brüsszeli Petőfi-előadásalt egyben a magyar kultúra Ismertetésének szenteli, Spanyolországban kiállítás lesz, a távoli Ecuadorban pedig az Ecuadori Magyar Kulturális Intézet és a quitoi városi tanács Petőfi szobrát állítja fel. A külföldiek figyelmét felkeltő Petőfi-ünnepségek, rendezvények sikeréhez — csak töredékükről tehettünk itt említést — a Kulturális Kapcsolatok Intézete sok irányú segítséget nyújt, ehhez járul a magyar rádió félórás, PetŐfi-műsort sugárzó küldeménye, amely eljut a világ legtávolabbi országaiba Is, a legkülönbözőbb nyelveken hirdetve a költő nagyságát és kultúránk gazdagságát. — h — A U I I T R A U A ^^ Egy nagyon távoli világ jött el hozzánk vendégségbe: Ausztrália. Ezt éreztem, midőn a budapesti József Attila Űttöröház előcsarnokába léptem, ahol szívélyesen üdvözölt a messzi földrész emblémája és bohókás küldötteként egy óriáskenguru. E kiállítás nem nagy, de remekül összeállított képei a teljesség erejével hatnak. Szinte meglepő, hogy a fotók, montázsok, metszetek milyen átfogóan érzékeltetik a földrész életét a kezdetektől a jelenig. A bevezető képsor: elcsigázott emberek, sárba rekedt szekér, elhullott lovak. A ma: egy pompásan felszerelt koraszülött osztály a melbourne-i kerületben, mellette egy automatizált egészségügyi állomás és a Repülő Orvosszolgálat egyik gépe, amely évente 400 ezer kilométert tesz meg. A művészeti anyag is sokrétű. Bemutatja az őslakosság idők mélyéből elöcsillanó sajátos művészetét, Tasmania és Kelet-Ausztrália népének alkotásait, a faháncsra festett különös állatfigurákat. Azután a mai kultúra: koncert-terem a Victoria művészeti központban, Leonard French festett üvegmennyezetével, vagy a sydney-i öböl a monumentális híddal, a felhőkarcolókkal, s az előtérben a város új büszkeségével: az operaházzal. Majd az élet hétköznapjait látjuk: a dél-ausztráliai Whyalla-nak egy szupermarketjét, az indiaicsendes-óceáni expreszt, amint valahol Sydney és Perth között robog, kisdiákokat a Campall általános iskolában ... A kiállítás megnyitóján megjelent az Ausztráliai Államszövetség nagykövete, L. Corkery úr, ott volt Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökhelyettese. A szép anyagot Szentessy Ferenc Melbourne-ben élő középiskolai tanár hozta magával. A kiállítást Maróti Gyula, az MVSZ elnökségi tagja és a kulturális bizottság elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy két távoli ország közelebb-kerülése, egymást-megismerése és jobb megértése erősíti, segíti a világ békéjét. 8. M. A kiállítás megnyitója, középen az Ausztrállal Államszövetség nagykövete, L. Corkery tlr Magyar gyerekek Ismerkednek Ausztráliával (Lévai András felvételei)
