Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-11-11 / 23. szám

(Gínk Károly felv.)

Egy nyári kép Tihanybái

A Magyarok Világszövetsége Elnöksége és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége a maga és bizton hisszük, a külföldön élő magyarság millióinak nevében is tisztelettel és szeretettel köszönti Illyés Gyulát

Költészetünk élő klasszikusa, örömök és fájdalmak dalosa, a népéért kiáltó versek költője, a prózaíró, aki fiatalon testvérei sorsáról ír, szorongattatásukról a társadalmi számkivetésben, majd felszabadulásukról, mai örömeikről és gondjaikról, aki nemzete jövőjét vigyázván szüntelenül önismeretre nevel, keres és kutat,

ILLYÉS GYULA:

összehasonlít, figyel és tanít, a nyelvünket mindig védelmező, a magyarul oly szépen beszélő, a szellem Európájának egyik nagy és becsült képviselője, tanulmányaiban, drámáiban, verseiben egy életen át értünk küzdő, igazságra törve a vitathatót is kimondó, a hűséges, a szívében örökké Rácegrest hordozó Illyés Gyula hetven éves.

C7tz élnihuj /ól álla iában

Részlet a vAlázz clrafl folyóirat 1947. áprilisi számiból, niyés Gyula Franciaországi változások című útibeszámolójából.

Én voltaképpen nem szeretek utazni. Főként íróként nem szeretek. Tudom, hogy az élmények pontosan olyanok, mint a madarak: minél határozottabban — minél egyenesebben — közeledsz feléjük, annál biztosabban elröppennek a felhőkbe, vagy a szomszéd jegenye csúcsára. Akkor járulnak hozzád, ha mozdulatlanul, behunyt szemmel fekszd, mintegy halottnak tettetve magad. Arra kell gondolnunk, hogy az igazi élmények tán nem is élő embernek valók.

Hirtelenül, kinyújtott kézzel néha el lehet kapni egy élményt. De ilyenkor sem bizonyos, hogy jót fog az ember. Az élmények közt rengeteg a ravaszdi, a tréfás. Moszkvába való érkezésem másnapján szállodám ablakából első

ízben kitekintve a szemben levő ház tetején két kutyát, két uszkárt láttam sétálni. Meglepett és megörvendeztetett; fel voltam ajzva minden orosz látnivalóra. A kép ma is élesen él emlékezetemben — de mi végre? Mit kezdhetek valaha is vele? Nemcsak háztetőn nem láttam több uszkárt Oroszországban, hanem az utcákon sem. Az élmények rakoncátlanok. Elzarándokoltam a bázeli székesegyházba, ott álltam végre nagy mesterem, Erasmus falba illesztett sírjánál. Három napot áldoztam ezért életemből és hússzor akkora összeget, mint amekkoráért a bölcs műveit megvásároltam. Semmit sem éreztem; pénzemért és alázatos fáradozásaimért semmit sem kaptam. Elmémet az

egész idő alatt az a szeleburdi élmény foglalkoztatta, amely a sírhoz kocogtomban társult hozzám egy figyelmetlen pillanatban. Ez pedig az volt, hogy a kanonokok gyönyörű faragású, még a középkorból származó karszékeiben egy ötletes pótülőke is volt a térdeplő atyák fenekének megtámasztására. Ennek segítségével a hívek szemében és talán tulajdon szemükben is akár órákig eltérdepelhettek, mert tulajdonképpen kényelmesen ültek.

Az élmény-vadászat ezenkívül szemérmetlen dolog is, eredendően férfiatlan, Alig különbözik azoknak a piperkőcöknek önhittségétől, akik — kellően felkészülve, azaz kellően kicsípve magukat — azzal mennek társaságba, hogy egy nőt ezúttal is okvetlenül meghódítanak. Élménnyel sem érdemes ilyennel együtt hálni.

<2/{áífri fogva, n&sed JÁNOS VÍTÉZ

Egész estét betöltő színes rajzfilm készül Petőfi remekművéből

Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját méltóképpen szeretné megünnepelni a Pannónia Filmstúdió is, amelynek Rajz és animációs stúdiója a magyar rajzfilmgyártás eddigi legnagyobb vállalkozásába kezdett: nyolcvan perces filmet készítenek Petőfi János vitézéből. A filmről, amelynek ünnepélyes bemutatója 1973. április 4-én lesz, s amelynek ké„Kis leány szoknyája térdig föl van hajtva, — Mivelhogy ruhákat moa a frls patakba’ ” (kép a János vitéz rajzfilmből). Alsó kép: „Jancsi csak ballagott sötét árnyékával..." (Kukorica Jancsi alakját Így képzelték el a rajzolók)

peivel a Magyar Hírek olvasói is találkozni fognak, dr. Matolcsy György, a stúdió vezetője, következőket mondotta munkatársunknak :

— Évek óta foglalkozunk a gondolattal, hogy a János vitézből rajzfilmet készítsünk. Az évforduló alkalmából munkartársaink között pályázatot hirdettünk, amelyre számos szép, érdekes koncepció érkezett be. Közülük, alapos vizsgálódás után, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter és Szabó Sipos Tamás közös tervét fogadtuk el. Ennek alapján megbízást adtunk Jankovics Marcellnak a képes forgatókönyv elkészítésére, majd kilenc hónapi előkészítő munka után megkezdődött a rajzolás, amelyhez olyan kitűnő szakembereket sikerült megnyernünk, mint a filmjeivel ugyancsak több nemzetközi fesztiválon sikert aratott Ternovszky Bélát és Nepp Józsefet. A háttereket Richly Zoltán rajzolja, a film zenéjét pedig Gyulai Gaál János szerzetté; a dalok szövegét Romhányi József írta. Tehát hét rendező együttműködéséből, ötven-hetven munkatárssal készül a film, amelynek hetvenezer rajzát a Filmfőigazgatóság támogatásával külön erre a célra felállított épületben készítjük. A filmet szinte kizárólag fiatalok alkotják, fiatalos lendülettel és kedvvel. Nem kötelező munkának, hanem szívügynek tekintik.

— Ami a film koncepcióját illeti: olyan rajzfilmet akarunk készíteni, amilyent Petőfi Sándor kerekítene ki belőle, ha ma élne. Nem a költemény betűihez, hanem a költő szelleméhez akarunk ragaszkodni. Olyan film elkészítése a célunk, amely lényegeset mond el a mai embernek önmagáról, az életről, a világról. Arról, hogy az élet gazdag, a küzdeni képes embernek kísérleteken, kudarcokon és győzelmeken keresztül kell megharcolnia a boldogságért. Mindezt izgalmas, cselekményes rajzban és történetben szeretnénk elmondani, amelyből persze nem hiányozna a líra és a komikum sem. Nem könnyű, de nagyszerű feladat Petőfi szavait, jelzőit, költői képeit, stílusát képi formákban, színekben, mozgásritmusokban kifejezni. Végül pedig, ha mindez sikerül, reméljük, hogy p. János vitéz nemcsak sikert arat majd, hanem megnyitja is az utat a magyar rajzfilmgyártás előtt.

Ezután Jankovics Marcellt, a fim rendezőjét kerestük fel műtermében, hogy megkérdezzük, hol tartanak a munkában, és milyen munkamódszerrel dolgoznak?

— A rendezés és tervezés nyolcvan százalékán túl vagyunk — válaszolta. — A rajzkészítésben körülbelül a film hatvan-hét ven százalékánál tartunk. Munkamódszerünk pedig az, hogy a feladatokat hajlamaink, érzékeink szerint osztottuk háromfelé. Ternovszky Béla alkotja meg a film komikus elemeit, a nehézkes, idomtalan figurákat, mint amilyen a gazda, az óriások, a betyárok, vagy a sárkány. A huszár-epizódot, tehát a kalandozásokat, török-háborút, francia udvart, egészen a hazatérésig, Nepp József rajzolja. ö közöttünk a legmegbízhatóbb rajzoló, s különösen a lovak rajzolásához ért, ami pedig talán a legnehezebb. S ebben a részben rengeteg ló és lómozgás van, amit bravúrosan kell megoldani. A fennmaradó harmad az enyém, mert az kívánja a legtöbb rögtönzést, előre meg nem tervezhető ötletet. A szerelem, halál, elbúj dosás, temető, kísértés, pokol és Tün-Részlet a János vitéz úgynevezett rajzos forgat könyvéből (amelyen persze a megvalósuló képet m csak néhány vázlatos ceruzavonás Jelzi)