Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-09-16 / 19. szám
BOR VILÁGVERSENY-BUJPAPEST 1978 MAGYAR POSTA UPAPEST1978 MAGYAR POSTA JHiért szép? A PÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT LEVELEKBŐL a rettenetes nyomort, régi állásai be voltak töltve, rövidesen elhatároztuk, megyünk viszsza Sanghajba, a drága szülők nagy bánatára; ígérve — csak öt évre. De négy évig tartott, míg haza tudtam jönni a fiamért — o nagyszülők nem engedték el. Az első két évem Sanghajban — a rémes 7 év után odahaza — meseszerű volt. Hat nyelven beszélve, mindenki szívébe fogadott. Simonyi Semadam világkörüli útján meglátogatott — elfogadtam hasznos tanácsait —, ott voltam a kínaiak segítségére, ahol tudtam. Többet erről nem mesélek; végre el kell hogy mondjam, „Miért szép." Jött a második világháború; a japánok elfoglalták Sanghajt. Kiűzték az otthonunkból, ezrivej jöttek a kínai és európai menekültek — nem voltunk képesek egy szobát találni. Sok keresés után, holtra fáradva, hazajövet a boyunk jelenti: „Már egy órája vár ránk egy poggyászunkon ülve egy kínai orvos.” Hát egy híres kínai bőrgyógyász. Azt mondja: engem is kibombáztak az otthonomból, de találtam egy igen szegény negyedben egy kis viskót. Riksa kulik a lakói. Ígérem, hogy magam építek egy fürdőt belé számotokra, amíg jobb lakást találunk. Nem felejtettem el, hogy te milyen önfeláldozóan ápoltad a kislányomat súlyos betegségében —- engedd most, hogy én is tegyek valamit értetek, összenéztünk Sanyókával, az urammal, erre 6 azt feleli: én azt teszem, amit a feleségem kíván. — Jövünk holnap — volt a gyors válaszom! — Teljes két évet éltünk együtt, a legnagyobb nyomorban és bombázásban, viszont a leggyönyörűbb élményekben. Soha, sehol egész életemben — 80 éves vagyok — ennyi figyelemben, jóságban, szeretetben nem volt részem. — Vasárnaponként meghívta a leghíresebb kínai festőket., írókat, zenészeket, színészeket, ezek gyönyörű órák voltak. Van egy naplóm, az ott töltött két évről. A doktor 16 éves leánya kínai dalokra tanított, drámát tanult és eljátszotta legkedvesebb szerepeit — én viszont Petőfi verseket fordítottam angolra. Csak akkor eszméltem rá a nagy Géniuszára, a szomorú verseire, beleborzongott a hátam, gerincem, mindketten könnyeztünk és nevettünk a víg versein; mindig a kedvenc íróm volt, az ő gyönyörűen érthető nyelvezetével. Hiszen nincsen szebb nyelv a magyarnál. A fiam, Bécsben a Theresianumban nevelkedett, jelenleg a közelemben egy versenyistálló igazgatója — drága felesége és két fia van. En hat éve özvegy vagyok, zongorát tanítok. Üdvözli mindannyiukat Renner Sándorné Kalifornia MÁR A NYOLCVANON T\>L VAQYOK Brachfeld Siegfrid konferál Miért szép? Petőfi verse egy őszi hangulatú, fiatal költő mélabús-filozofikusan prófétai írása. Tökéletesen adja az elmúlás hangulatát. Minden földi dolog megsemmisülését az időben. Egy töprengő lélek megnyilatkozása. Feltűnő benne, hogy a fiatal költő úgy ír, mint egy érett, sokat élt gondolkozó, aki már úgy érzi, hogy mögötte van az élet és nem előtte. Mintha megsejtette volna korai halálát. Az első 8 sora magasrendű költői hasonlat. A kizöldellő nyárfa mögött a hótakart bérei tető. A lázadó ifjú szívben még vágyak, tervek, gondolatok, hangulatok, de „a tél dere már megüté fejemet". A kép tökéletes és a hangulat varázsa megkapó. A második 8 sorban hitveséhez beszél s a fiatal szerelem mögött felvillan a sötét halálarc. De egyben belevegyül egyfajta túlvilági fényben derengő féltékenység is, sejti, hogy ifjú élettársa a költő halála után nem vonul kolostorba és új partnerre találhat, akiért még a költő nevét is eldobja. Itt megnyilatkozik, ha rezignált formában is részben hiúsága, de tnéginkább öntudata: a költő tudja, hogy nem mindennapi jelenség a magyar irodalomban és hogy a Petőfi név élni fog akkor is, ha ő már nem létezik. Ha ugyan a „szép” szó teljesen magában foglalja azt az érzést, melyet az olvasó Petőfi átolvasásakor átérez. Egy „sántító" hasonlattal élve, látok képzeletemben egy kis játékos pásztorfiút, aki a tó partján ülve bodzafaágból körülményes nyugalommal egy furulyát farag magának és azon, saját maga kedvére, öntudatlanul nótákat fütyörész. Csakhogy ezt Petőfi tudatosan és szívvel, versek alakjában cselekszi. De lelket lehel még a legsemmitmondóbb témába is, melyet élővé varázsol elméje ki nem fogyó bőségszarujából. Bár a nyolcvanon túl vagyok és már több mint 50 éve hagytam el hazámat, csak most vettem először időt magamnak Petőfi összes költeményeit átolvasni. Egynéhány, a köztudatba átment versét, mint „Fürdik a holdvilág”, „Kis lak áll a .. ", „Megy a juhász a szamáron”, tudtam már gyerekkoromból kívülről, de a „János vitéz”-en kívül legtöbb verse ismeretlen volt előttem. Most látom csak igazán, micsoda lángész volt Petőfi és micsoda csupaszív ember. Lásd „A hegyek közt” című versét. Ez nemcsak szép, de könnyetfakasztó szívkinyilatkoztatás. őszinte üdvözlettel Ernst Ottó Düsseldorf A drámai utolsó 8 sor romantikusan — vizionáríus. A zseni él túl a halálon is és forró szerelme megvalósítja a lehetetlent. Kikel sírjából, s az özvegyi fekete fátyollal törli le könnyeit s azzal kötözi be azokat a sebeket, melyeket előre érez. Szerelmét még a halál vasmarka sem tudja megsemmisíteni. Petőfi verse azért szép, mert a költészet mágikus képeivel 24 sorban teljesen kifejezi az elmúlás gondolatát, melyről előtte és azóta súlyos köteteket írtak. Szép azért is, mert képnyelve tökéletes. Egy szót, egy kifejezést, egy hasonlatot sem lehet változtatni rajta, anélkül, hogy az egész vers összeomlana. Még a címe is, „Szeptember végén" jellemző két szó. A vers talán ma, a mi rettenes technológiai világunkban nem „korszerű” — de emberi vonatkozásban mindig az marad. Igen nehéz feladat egy verset, mely éppen különleges szóösszetételén, hangulati varázsán, rímein és az ezáltal előidézett képein alapszik, prózai nyelven „elemezni". Elszáll a hímpor a megfogott lepke szárnyairól. S nincs szörnyűbb dolog, mint a gombostűre tűzött „osztályozott” lepke. Különben is, a vers elsősorban a lélekhez szól s így minden logikai fejtegetés önmagában téves megközelítése egy másfajta világnak. Regényt, színdarabot, tudományos teóriát könnyebb elemezni, megfoghatóbb, konkrétebb témák. Hogy egy vers miért „szép", az többnyire nem a tematikán alapszik, hanem ahogy meg lett írva. Csaknem olyan nehéz mint megírni azt, hogy miért szép egy nyárfa, egy őszi veresedő levél, rózsabimbó vagy repülő madár. S ezek konkrétumok. De leírni egy múlt május este hangulatát, vagy a „Szeptember végén” című verset — ehhez csak költői nyelv találhat utat. Mint már lapunkban előzetesen közöltük, a Vidám Színpadon Egy kis hazai címmel 12 ízben show-műsort adtak neves és kedvelt művészek hazalátogató honfitársaink szórakoztatására. Horváth Tivadar, a műsor rendezője még a próbák során mondotta a következőket: — Több okból is különös gonddal készülünk a bemutatóra. Feltétlenül színvonalas összeállítással szeretnénk kedveskedni honfitársainknak, akik ezekben a hetekben csupán egy produkciót — a miénket — tekinthetnek meg, hiszen más színházakban még javában tart a nyári szünet. Másfelől magunknak is bizonyítani szeretnénk, hogy szórakoztató műsor is lehet művészi igényt kielégítő színvonalú. Az előadások aztán teljes mértékben rászolgáltak Horváth Tivadar szavaira, a színpadon egymást követték a kiváló műsorszámok és a közönség kedvencei. Psota Irén, Sárosi Kati és Felföldi Anikó sanzonegyvelegei a meghatottság könnyeit csalták elő. Brachfeld Siegfried összekötőszövegei a pesti új humorral ismertették meg a nézőtéren ülőket, s méltán arattak nagy sikert Márkus László, Kabos László és Csala Zsuzsa magánszámai is. Ruttkai Éva, a Vígszínház Kossuth-díjas művésznője ugyan, egyedül állt a színpadon, amikor Heltai Jenő Néma leventéjének egy részletét előadta, de akik ismerik a színművet, azok ott látták „jó Agárdi Pétert” is ... A szünetben méltán arattak sikert a Luxus Aruház divatos ruhamodelljel, melyeket csinos manekenek mutattak be. Ruttkai Éva, Kossuth-díjas színművésznő Az Aranybulla bélyegen I. BOR VILÁGVERSENY Tokaj Üj bélyegeink nevezetes évfordulókhoz és eseményekhez kapcsolódnak. Tíz forint névértékben kilenc színű blokk Jelent meg az „Aranybulla kihirdetésének 750. évfordulója” elnevezéssel, témája: n. Endre király • jelenlétében az Aranybulla kihirdetésének jelenete és az Aranybulla pecsétjének mindkét oldala, szalagdfszitéssel. — Hét címletben és hét színben Székesfehérvár alapításának ezredik évfordulójára jelent meg bélyegsor, képén a váí 75 éves a (geszthelyi vfeonjihon JL9» MAGYAR POSTA ros történetének egy-egy mozzanata. Mindkét emlékbélyeg tervezője Légrády Sándor grafikusművész. — Az „évfordulók — Események 1972” elnevezésű sorozat ezúttal két új „taggal” bővült — tervezőjük Vertei József grafikusművész —, az egyik a Keszthelyi Georglkon alapításának 175. évfordulójára Jelent meg egyforintos névértékben, képén a Georgikon legelső és mai emblémájával; a másik, két címletű, azonos témájú bélyeg, megjelenése az augusztusban megrendezett I. borvllágversenyhez fűződik. Az egyforintos bélyeg Eger látképét mutatja be a XVII. századból, a kétforintos bélyegen a mai Tokaj látható. Mindkét bélyeget a borvllágverseny emblémája, borosüveg és leveles szőlőfürt díszíti. őszinte tisztelettel Radó György Brazília MINDIQ A KEDVENC ÍRÓM VOLT Hálás köszönet a „Szent a költő lantja” írójának, nagy élvezet az olvasása. Miért szép a szép? Próbálom éjjel nem alvás közben elmondani. — 28 évet éltem Magyarországon — 28-at Kínában, Sanghajban — és most 25 éve itt élek Californiában. Az első világháborúban orvos férjem teljes 7 évet Szibériában — o foglyokat ápolva — töltött. En Bartók-növendék lévén, folytattam zongoratanulmányaimat; később verseket imádva Ődrynál szavalóestére készültem; rajtam kívül Ascher Oszkárral voltunk egyetlen növendékei — belebolondulva szebbnél szebb versekbe. Rózsavölgyi rendezte első szavaló estémet a Zeneakadémián, Moshamer Románnal, az opera első hárfásával. Csak így tudtam átvészelni a rettenetes háború borzalmait — a versek segélyével. A fiam 8 éves volt, mire az apja hazajött. Egy teljes évig várt a hajóra Sanghajban. Ezalatt rendelőt nyitott és elkezdte orvosi működését — nagy sikerrel. — Hazajövet látván /
