Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-08-05 / 16. szám
A KISKORÉI VtZLEPCS) ÉS HUUAMIB8 MROtfl WUOIKEPE Az utóbbi negyedszázadban Magyarország térképe jelentős mértékben módosult; új jelek kerültek rá, melyek a mai nemzedék alkotásait — új Ipartelepeket, új bányákat, új városokat tüntetnek fel. A társadalmi és gazdasági rend gyökeres átalakulása negyedszázad alatt lényegesen megváltoztatta az ország földrajzi vonásait. Üj magyar tájképek tárulnak elénk az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon vagy az északi hegyvidéken. A gyorsütemű iparosítás és a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése jelentős mértékben módosította az ország gazdaságföldrajzi képét. A térképre került új jelek között azonban akad olyan is, ami természeti-földrajzi változásokat rögzít. Az Alföld térképének keleti felén például 1956 óta egy hosszú kék vonal fut végig északról délre, s egy új folyót jelez, amely a csapadékban legszegényebb országrészt szeli át több mint száz kilométer hosszúságban. A neve; Keleti-főcsatorna. A Tiszából ágazik ki ez az új folyó, ott ahol a Tiszalöki Vizierőmű duzzasztógátja emelkedik, s nemcsak az Alföld legszomjasabb földjeire visz öntözővizet, de változatos üdülési, pihenési lehetőségeket kínál olyan tájakon, amelyekről ezideig hiányzott a viz. Az új folyó két partját széles erdősáv kíséri, nyárfák, tölgyek, olajfűzek, s a szépen lombosodó fiatal galériaerdők árnyékában többszáz hétvégiházat, kisnyaralót, horgásztanyát építettek a hajdúnánásiak, a böszörményiek, a szoboszlóiak és a balmazújvárosiak. Az új folyó mellett most egy új tó is van kialakulóban az Alföldön, s ez még gazdagabb üdülési föltételeket teremt négy-öt megye lakóinak. Ezt az új alföldi tavat is a Tisza szüli a folyón épülő második duzzasztómű, a kiskörei hívja életre. Az ország legnagyobb építkezése folyik Kiskörénél. A duzzasztóműnek és a hozzá csatlakozó vízierőműnek az energiatermelés, illetve az öntözéses gazdálkodás továbbszélesítése a fő célja, s csak másodlagos hivatása lesz üdülési, idegenforgalmi feladatok teljesítése. De e vonatkozásban is igen nagy szabású tervek állnak a megvalósulás közvetlen küszöbén. A kiskörei vízlépcső — a Tisza II. — építése 1967 őszén indult meg, s a munka már olyan előrehaladott állapotban van, hogy részlegesen — alacsonyabb duzzasztási szinttel — már jövőre üzembe helyezik. A vízlépcső három nagy öntözőrendszer kialakítását segíti elő. A duzzasztás révén a folyó védgátjai közötti hullámtérben mintegy 40 kilométer hosszú és 4—6 kilométer széles tárolótó keletkezik, amely az őszi és a téli csapadékból 300 millió köbmétert képes elraktározni az öntözési idényre. Ebből a 127 négyzetkilométer felületű mesterséges tóból Kiskörénél ágazik ki a jobb parti Jászsági-főcsatorna, Abádszalóknál pedig a bal parti Nagykunsági-főcsatorna. Összes hosszúságuk 220 kilométer, s mintegy félmilió hold föld mesterséges csapadékkal való ellátását biztosítják, egyúttal több mint húszezer holdnyi halastavat táplálnak friss folyóvízzel. A Kiskörétől Tiszabábolnáig húzódó víztároló az ország második legnagyobb tava lesz; a Velencei-tónak több mint négyszerese, a Balatonnak pedig egyötöde. Valósággal egy kis Balatonja születik hát az Alföldnek. A 22 000 holdfelületű mesterséges tó vízmélysége a teljes felduzzasztás után 3 méter körül alakul ki, s nagyszerű lehetőségeket biztosít a vitorlázóknak, csónakázóknak, vízisíelőknek éppúgy, mint a fürdőzőknek, horgászoknak. A tó kereken 85 kilométer hosszú partsávja mentén a strandok egész sorát építik meg, s mivel a Tisza-völgy e szakaszán több helyen igen értékes hévizet is feltártak, a termálfürdőzés lehetősége nagy mértékben növeli a táj vendégforgalmi értékeit. A hatalmas új üdülőtérség vonzóköre Debrecenig, Miskolcig, Egerig, Gyöngyösig, Szolnokig kiterjed, s fokozatos fejlesztéssel mintegy harmincezer üdülő elhelyezésére lesz alkalmas. Az Alföld középső részének a lakossága könnyen megközelíthető hétvégi pihenőhelyét találja meg az új tó körül, amelynek főbb üdülőtelepeit Kisköre, Abádszalók, Tiszafüred, Poroszló, Tiszaderzs, Tiszaszöllős, Tiszavalk és Tiszabábolna községekben hívják életre. A fejlesztési program első ütemében a tiszafüredi, a poroszlói és a kiskörei üdülőközpont épül meg. Mindenekelőtt rendezik a mesterséges tó partját, fásítanak, parkosítanak, megteremtik az üdülés, a fürdőzés és vízisportolás lehetőségeit; kempingeket, hétvégiházakat, strandokat, csónakkikötőket építenek; gondoskodnak a várható közlekedési, kereskedelmi és kulturális igények kielégítéséről. Az új nagy üdülőtáj idegenforgalmi központja Tiszafüred, mivel ez a szépen városiasodé község természetes kapuja a keletről és délről várható forgalomnak. A tó északi partján fekvő Poroszló a Miskolc, Gyöngyös és Eger felől érkező vendégforgalom fogadására készül fel, Kisköre pedig a Szolnok felőli áramlásra. Tiszafüreden, Poroszlón és Kiskörén a fejlesztés első ütemében hatezer vendég hosszabb ideig tartó üdülési lehetőségeit teremtik meg. Tiszafüred alakul át leggyorsabban üdülőhellyé. A jelenlegi — negyedik — ötéves terv időszakában itt elkészülnek az alapvető közművek, kiépül a megfelelő kereskedelmi hálózat, megnyílik egy touring-hotel és egy vendéglátó kombinát. A tiszafüredi üdülőhely iránt elsősorban a debreceni nagyvállalatok és intézmények érdeklődnek, a tópartnak ezen a szakaszán kezdődik meg elsőnek a vállalati üdülők és a magán nyaralóházak építése. A Tisza II. építése még javában folyik, de a hatalmas vízgazdálkodási létesítmény már egyre szélesebb körvonalakban bontakozik ki. Alakul, formálódik az új nagy üdülőterület is, hogy pihentető menedéket nyújtson majd az alföldi városok lakosságának. Antalffy Gyula Az épülő duzzasztómű, amely létrehozza a nagy természetes tavat OJ város épül a Tisza U. mellé. Lenti Fiatal erdősítés a Keleti-főcsatorna mentén (MTI felv.) Pólya Jenő fia Budapesten Budapesten járt, és ebből az alkalomból szerkesztőségünket is felkereste dr. Pólya János, Pólya Jenőnek, a pesti egyetem neves sebészprofesszorának fia. Pólya János, aki 1937-ben költözött előbb Angliába, majd Ausztráliába, maga is tudományos munkát folytat, most Tasmániában él és a hobarti egyetem szerves kémia intézetének egyik vezetője. Gyógyszer-szintézissel és a szívbajok kémiájával foglalkozik. Sokat utazik, kutatásokat folytatott Dániában, három esztendővel ezelőtt előadásokat tartott Magyarországon, s most Budapestről Thaiföldre készül, az ottani egyetemi munka megismerésére, mivel Hobartban számos thaiföldi hallgatója van. — örülök, hogy édesapám emlékét itthon is megbecsülik — mondja dr. Pólya János. — Neve az egész világon ismert a szakkörökben, de idehaza ez idáig aránylag keveset írtak, beszéltek róla. Nemrégen azonban megjelent egy orvostörténeti munka dr. Rigó János szerkesztésében és abban igen sok méltató szó esik életéről, munkásságáról. Nagyon örülök, hogy foglalkozik Pólya Jenő 1919-es szereplésével, és hogy az ezt követő mellőztetéséről is hűségesen beszámol. — A napokban jártam abban az egészségügyi szakiskolában, amelyet Pólya Jenőről neveztek el. Rendkívül fontosnak, és hasznosnak tartom a szakközépiskoláknak azt a rendszerét, amelyet Magyarországon ismertem meg — ilyen nálunk ez idő szerint nincsen. A színvonalas szakmai ismeretek mellett jó középiskolai általános képzettséget is nyújt. Nálunk még az a felfogás uralkodik, hogy tizenöt esztendős korban korai a specializálódás; az itteni gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a mai fiatalok számára ez egyáltalában nem korai, sőt, nagyon hasznos. Mire a középiskolát elvégzik, szakma is van a kezükben. — Különösen örültem, hogy a meglátogatott iskolában a kislányok két esztendőn át latint is tanulnak; ez o mi hivatásunkban elengedhetetlen. Pedig általános jelenség, hogy a latin fokozatosan elhal. Mi odahaza, tanárok és szülők, bizottságot alakítottunk annak érdekében, hogy szorgalmazzuk a latintanítás megtartását. Az intézetben nagyon sokat fényképeztem, mert tetszett a modern, korszerűen felszerelt iskola, szépek az ízlésesen, elegánsan berendezett pihenőhelyiségek. Mondhatom, az egész intézmény hangulata kitűnő, örülök, hogy ilyen helyen őrzik édesapám emlékét. Családunk nagy része már nem lakik Magyarországon, de valamennyien úgy érezzük, hogy idetartozunk. b-Or. Pólya János (Novotta Ferenc felv.) ti
