Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-08-05 / 16. szám

ÚJABB RÉSZLETEK A „MIÉRT SZÉPr-PÁLYÁZATRA ÉRKEZETT LEVELEKBŐL HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK SZABÓ JANOS (született az észak-amerikai BARBERTON, Ohlo-ban 1918. március 20-án, anyja neve Pavelka Zsuzsanna) 1998-ban Oroszlányból állítólag amerikai szülővárosá­ba vagy annak környékére tért vissza. Ke­resi elsfi házasságából származó leánya, Zsu­zsanna, Tamásiból. A második házasságából származó leányával hagyta el annak Idején az országot. DOMBI IMRE (született 193S-ban Debrecen­ben, anyja neve Szilágyi Erzsébet) 1956-ban Ausztráliába (Elizabeth West) vándorolt. Ke­resi testvére, Sándor Budapest-Békásmegyer­­ról, mert 1968. januárjában kapott utoljára bírt a keresettről. FABIAN GYULA (Hulló) született Tlsza­­dadán 1905. szeptember 10-en, anyja neve Fá­bián Rebeka) 1929. augusztusában Argentí­nába, Buenos Aires környékére (Valentin Alsina) vándorolt. Keresi Hatvanból unoka­öccse, aki úgy tudja hírből, hogy nagybáty­ja állítólag 1968. február 25-én meghalt. SZABÓ SÁNDOR (született Vitkán 1936. már­cius 7-én, anyja neve Eles Piroska) 1956-ban Kanadába távozott. Keresi testvérhúga, Erzsé­bet, Budapestről, mert 1966 óta nem tud fi­véréről. FILO JENŐ (született Keszthelyen 1924. Ja­nuár 1-én) 1956-ban Ausztráliába vándorolt (MELBOURNE, Vlc.). Keresi édesanyja Ba­­latonberényből, aki 1961 óta nem tud fiá­ról. SZABÓ JÓZSEF (született Sümegen 1927. Július 28-án. anyja neve Kovács Teréz) 1956- ban Venezuelában (Caracas) telepedett le. Keresi édesanyja Bala­­tonszéplakról, akinek 1968. novemberében Irt utoljára a fia. BOGEB ANGELINE (született Selypen 1895. március 9-én, anyja neve Vancsura Anna) 1920-ban Kaliforniába (Los-Angeles 90 005) ván­dorolt. Keresi Budapestről unokahúga. akinek A. BOGER 1971. már­ciusában írt utoljára, azóta egylzben telefonon beszéltek (1971. októ­ber), amikor is férje haláláról tájékoztatta rokonát. VARGA MARIA ILONA (született 1917. június 20-án, anyja neve Horváth Rozália) 1939-ben Ausztriába távozott. Keresi sógornője Bu­dapestről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE Posta fiók 292., BUDAPEST 62. DOMBI Imre Olaaiáifik juj tjeimébe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) Jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia 1 font 40 d., az új pénzegység szerint. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállí­tás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Brltannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk Ja­vára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésé­vel. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegek­nek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkal­mával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfi­zethető közvetlenül, a következő cégek útján Is: ANGLIA: The Danubla Book Company, B. I. Iványl, 78, Shaftesbu­ry Avenue, London WIV 7DG. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Kilda, Vlc. 3182. — Globe Book Co. 694 George Street, Sydney NSW 2000. — AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH., Köll­­nerhofgasse 4., A—1011 Wien I. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A., Rue du Midi 162., B-100 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livrarla Bródy LTDA., Caixa Postai 6366., Sao Paulo. — Livrarla D. Landy, Rua 7 de Abril, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37. Bagsvaerd. - FINNORSZÁG: Akateeminen Klrjakauppa, Keskuskatu 2., SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Soclété Ba­laton, 12. Rue de la Grange-Bateliére, Paris 9«. — HOLLANDIA: Llbrex Agenturen, Pallieterstr. 57., Amstelveen. — Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam. — IZRAEL: Alexander Fischer, Hungarian Bookimport, R. H. Strauss 3., Jerusalem. — Gondos Sándor, HerzI 16, Bét Hakranot, Halfa. — Hadash Kölcsönkönyvtár, Nesz Clona u. 4., Tel-Aviv. — JU­GOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Mlsica broj 1., Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Stúdió, 19, Prince Arthur Street West, Mon­­treál, 130. P. O. — Pannónia Books, 2 Spadlna Road, Toronto 179. Ont. Europa Agency 501 - 38 Ave. S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — NSZK: ÜJváry — Griff. Palnbreltenstr. 4/0, 8022 Grünwald b München. — W. E. Saarbach GmbH., Follerstrasse 2, 5 Köln 1. — OLASZORSZÁG: Aw. Andrei Lazar, Via Monte Delle Glcle, 24, 00199 Róma. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Telchweg 16, CH—4142 Mün­chenstein. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandein, Drottnlng- 5*tan 7—9., 10110 Stockholm 1. — U. 8. A.: Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. — Center of Hungarian Literature, Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. Bookshop, P. O. Box 145., Passaic N. J. 07056.- VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla Ed Villorla, Apt. 21-105. C, 24. Caracas. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbltések közlését Is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi Idő szerint 19.00-tól 19.30-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méte­res rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-lg) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi Idő szerint 23.00-tól 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi Idő szerint 20.00-tól 20.30-lg) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48.1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás sze­rint 20.00-tól 20.30-lg) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-lg a 25,2. 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvidé­ken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-lg, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 12,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullá­mon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szer­kesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszer­kesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató. ©Athenaeum Nyomda, Budapest oc Rotációs mélynyomás |Index. 26.5061 rPálifázók ír ják Dunántúli tájon, messze, a kanyargós Tisza partjától szü­lettem. Ott áll szülőházam Cecén, e régi tőzegszagú sárfé­szeknek ismert faluban, melyről nagy költőnk, hogy ott ko­­médiáskodott a Richter-féle vendéglő fapajtájában, megje­gyezte, hogy iszonyodott a sáros utcáitól s harapós kutyái­tól. „Távolból” című verse ehhez a tájhoz, a szülőházhoz, az itt élő emberekhez erősíti emlékeim kapcsát. Itt voltam va­laha a legboldogabb, leggondtalanabb. Nem volt itt francia nevelőkisasszonyom, gyermekszobám, kényelmem,,.. tapos­tam a sárt a többiekkel, jártam az erdőt, a mezőt... e táj volt az én gyermekszobám. Itt jártam esténként hazafelé liba-, majd tehénőrzésből éhesen, fáradtan. Itt örültem, ami­kor megláttam kis lakunkat, ahol édesanyám jó meleg, son­kacsülök nélkül készült bablevesre várt. Mily boldog voltam számtalan esetben éveken át, hogy nagyanyámtól jőve ép­kézláb átjutottam a házunk közelében levő ismert „Kutya­szorítón”, mivel a cigányközi gyerekekkel állandóan hadilá­bon álltunk. Eszembe jutnak a malomcsatorna partján bó­logató fűzfák, ahol a tilosban horgászni szoktam, hallgatva a sárgarigó füttyét, közben lestem a halcsőszt, nehogy sós tölténnyel megluggalja kifakult klottgatyámat. Itt gyönyör­ködtem a természet egyszerű és mégis tökéletes harmonikus szépségében. Mily drága volt nekem e táj. Nemes István Bécs Az illúzióhoz kis történelmet kell vázolnom: születtem Győrben 1887-ben. Pápára kerültem, ahol ugyanabban a hát­ban laktunk, ahol Petőfi is lakott, amelynek képét a Magyar Hírekben is közölték, csak 50 évvel későbben. 1892-ben Pá­páról Pestre kerültem a sötét Ferencvárosba. A Mester utcai elemi iskolában kezdtem a tudományomat, 1893-ban folytat­tam a Német utcai polgáriban. 1906-ban az USA St. Louis városában kötöttem ki. 1916-ban St. Louísban alakult az Első Magyar Ház az USA-ban, bekapcsolódtunk boldogult életpárommal a magyar mozgolódásba és kitartottunk, mig a rácsos kaput be nem csukták 49 évi létezése után; mivel az öregek elmentek a szebb világba, az újabbak meg nem pártoltak. Boldogult életpárom, Spitzer Angyal Ilona élete végéig, 33 évig elnöke, volt az Első St. Louis-i Magyar Női Segély Egyletnek. A hazafias ünnepélyeken hébe-hóba elsza­valtam a Talpra Magyart, ráadásul megtetöztem a Kislakán a nagy Duna mentében-nel. Spitzer Mihály St. Louis Itt van előttem a Magyar Hírek utolsó száma, ami szü­leimnek jött. És nem tudok ellentállni a csábításnak, hogy ne írjak, pedig félek, mivel még csak iskolás vagyok, és hogy nem tudom magam egészen jól kifejezni hiba nélkül. Norvégiában születtem, s csak 15 éves leszek a nyáron. A norvég, angol és német nyelv mellett magyarul is tudok, amit szüleimtől tanultam. Sokat olvasok és tanulok Magyar­­országról. És csak azért merem megírni ezt a levelet, mert Petőfi Sándorról van szó. Akinek oly nagyon szeretem a verseit. — Azért mert olyan szépen ír, olyan egyszerű szavakkal, s olyan értelmesen, és olyan összehasonlításokat tesz, hogy rögtön meg tudom érteni, hogy mit akar ő kifejezni, vagy mit je­lentenek a szavak. Olyan szépen tudja a verseiben a termé­szetet is leírni. Sokszor órákig el tudok gondolkozni egy-egy vers során. Például nekem olyan nagyon szépnek tűnik ez a sor is, ahol így ír: „Ott ahol a kis Túr siet beléje, mint gyermek anyja kebelére”. Minden verse nagyon szép. De hogy mégis a „Miért szép ?”­re ezt a verset választom, ami itt van a Magyar Hírek utol­só számában — Reszket a bokor, mert madárka szállott rá ..., arra csak ezt tudom írni: Az utolsó években a nyári szabadságot a magyarországi rokonaimnál szoktam tölteni, ahol nagyon jól érzem magam mindig. Sok kedves barátságot kötöttem, egy párral levele­zek is. És e kedves ismerőseim között van egy bizonyos, aki­hez külön szép emlék fűz! ö küldte nekem levélben ezt a szép verset, amire talán majd évek múlva is szívesen gon­dolok vissza. Lehet, hogy még én most nem úgy tudom ér­tékelni a vers komolyságát, mint ahogy Petőfi, vagy „ö” gondolta, de azért sejtem, hogy mit akartak mondani vele. Nagyon jólesik, hogy méltónak talált arra, hogy pont Petőfi­­idézettel emlékezzen rám. Ezért tetszik, és ezért szép nekem ez a vers. Szeretettel küldöm üdvözletem Mészár Györgyi Norvégia Valamikor, réges-régen, vagy ötven évvel ezelőtt énekel­tünk mi gyerekek, nyári esténként az öreg régi temető falán ülve. Hátunk mögött a bedőlt sírok, az eldőlt keresztek. Az nem zavart minket, hisz megszoktuk. Előttünk az utca egy pár öreg ecetfával. Hárman sem értük át, olyan terebélyes nagy fák voltak. Szemben a házsor, az egyik ilyen régi ház­ban mi laktunk Nem volt forgalom arrafelé, legfeljebb egy szemetes lovas kocsi délelőtt, vagy a locsolókocsi. Olyan vi­déki csend volt még azon a tájon. Tizenkét lakója volt a ház­nak, tizenkilenc gyerekkel. Mi is hárman voltunk kisebbek. Ott a harmadik kerületben, a Kórház utcában. Igen, ott a temetőnek rozzant falán ülve énekeltünk. Olyan­kor már alkonyodon, a játéktól már fáradtak is voltunk, de bemenni még nem akartunk. Hát nótáztunk. A tücskök is hozzájárultak a mi alkonyati koncertünkhöz. Mert szép zöld volt ám az a temető, egy csősz is vigyázott nappal az elha­gyott, elfelejtett halottakra. Nos, mikor a közepe felé jár­tunk a mi buzgó éneklésünkhöz, rákerült rendszeresen a sor: „Befordultam a konyhára”, „Ritka búza, ritka árpa”, „Este van már, késő este”. Addigra már sötét is lett, hivott anyánk befelé. Hogy hátunk mögött a halottakat zavarta-e a nótázá­­sunk, arra nem gondoltunk. Emlékszem, hogy azon is vitat­koztunk, hogyan helyes, konyhára, vagy konyhába. Egyik így énekelte, a másik úgy, de megkérdezni a nagyokat már nem jutott eszünkbe. Ilyen szép gyermekkori nyári zavarta­lan csendes estéket idéz fel bennem, a „Befordultam a kony­hára”. A szép leányt mindig hosszú szőke hajúnak képzel­tem, és azon gondolkodtam, miért ment olyan közel a tűz­höz a pipájával, hogy a szíve meggyulladott. A régi Kórház utcát látom, a nagy rétekkel a végén. Akkor még nem vol­tak kifelé házak, az utolsók között laktunk mi. A gyár is, ahol harisnyát gyártanak, csak későbben épült. Denevérek röpültek arra, mert a temető kápolnájában tanyáztak. Azóta több mint ötven év múlt el. Hogy e nóta megíró­dott, száz év is tovaszállt. Azóta a Kórház utea harmadik változáson megy át. Ma emeletes házakat építenek. Az eme­letes házakban az új kor. Az új kor is ismeri, énekli a „Be­fordulton a konyhára” című dalt, éneklik szegények, gazda­gok, jókedvüek vagy szomorúak, fiatalok, öregek. A „Befor­dultam a konyhára" mindig friss és fiatal marad, ha még­­annyi idő is eltelik. Előidézi a szép falusi életet. Petőfi versei tele vannak igaz, mély emberi, nagy szere­tettel hazája és a magyar nép iránt. Helene Neukam Ausztria A XVI. század csak névbetűjéröl ismert nagy magyar művészének, M. S. mesternek munkája: Vlzitáciö (részlet) (Szenczl Mária felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom