Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-08-05 / 16. szám
K&hát Nemzetközi Kodály-szeminárium kezdődött július 23-án Kecskeméten 121 külföldi és 30 magyaf hallgató részvételével. A vendégek legtöbben zenepedagógusok, már Kodály módszere szerint tanítanak, vagy a jövőben óhajtják kifejleszteni új tanítási gyakorlatukat. A Kodály-szemináriumhoz kapcsolódik a kórustábor is; a mester szülővárosában adott egymásnak találkozót a helybeli, a dunaújvárosi és a szegedi énekkar 140 tagja. Az egyhónapos programban számos koncerttel emlékeznek a nagy zeneköltő születésének 90. évfordulójára, s Kodály Zoltán életét és munkásságát bemutató kiállítás is megnyílik. Sikeresen szerepeltek ifjú fizikusaink Bukarestben a VI. nemzetközi fizikai diákolimpián. Az egyéni győztes Szabó Zoltán, a budapesti Apáczai Csere János gimnázium IV. osztályos tanulója lett, az öttagú magyar csapat pedig második helyezést ért el. József Attila válogatott verseit Umberto Albini fordításában adta ki a milánói Edizione Accademia kiadó. A kötethez Szabolcsi Miklós írt előszót. Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő 58 éves korában Budapesten elhunyt. I. István király születésének ezredik évfordulója alkalmából 50 és 100 forintos címletű ezüstérmeket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az 50 forintoson I. István ezüst dénárjából vett motívum, hátlapján a király lovasportréja látható. A 100 forintos érmét István király koronás portréja díszíti. Páskándi Géza romániai magyar író Tornyot választok című, Apáczai Csere Jánosról szóló drámáját a jövő évadban bemutatja a kolozsvári magyar színház. ősszel megkezdődnek a Petőfi-év eseményei a Kiskunságban. Szeptemberben Szabadszálláson és Kunszentmiklóson tartanak előadásokat Petőfiről. Kecskeméten októberben Petőfi-szavalóverseny lesz és a Katona József Színház bemutatja Fekete Sándor Petőfi című drámáját. CJ közúti Tisza-hid épül Szentes és Csongrád között. Az új híd hosszát 480 méterre tervezik. A pályaművek díjazására és megvásárlására 200 ezer forint áll a bíráló bizottság rendelkezésére. Repülőgép vitte Göteborgba a Pécsi Kesztyűgyár egyik dolgozóját, a 32 éves Gáli Olivért, akin sikeres veseátültetést végzett L. E. Gelin sebészprofesszor. A Vajdasági Íróegyesület nemrég lezajlott közgyűlésén titkos szavazással Bogdánfi Sándort választották az egyesület új elnökévé. Závodszky Zoltán 80. születésnapját ünnepük pályatársai, ö volt az első magyar tenorista, aki a Bolygó hollandi Erik vadászától Parsifalig minden Wagner tenor főszerepet elénekelt. Mintegy száz magyar képzőművészeti kiállítást rendez a Kulturális Kapcsolatok Intézete külföldön. A többi közt Firenzében a Palazzo Vecchlóban szeptember 16-án nyílik meg A magyar műemlékvédelem 100 éve című kiállítás, részt veszünk az indiai és a japán gyermekrajz-kiállításokon, a montreali nemzetközi karikatúra-kiállításon, Belgiumban fővárosunk történetéről lesz kiállítás, Etiópiában kisplasztika!, Kuwaitban néprajzi, Nyugat-Berllnben grafikai, Spanyolországban textllmüvészetl kiállításon képviselteti magát hazánk. Genfben a Petit Palais ad otthont Czóbel Béla képeinek, az Egyesült Államokba a KKI grafikai vándorkiállítást küld, Ausztriában őskori idol-plasztikai kiállítás nyílik meg. Anti Ödön, a Magyar Zsidók Világszövetségének központi társelnöke és felesége, valamint Róth József, a szövetség amerikai tagozata igazgatóságának társelnöke és felesége néhány napig Budapesten tartózkodott. Jókai Mórról írt kismonográfiát Dávid Gyula. A tanulmányt a kolozsvári Dácia könyvkiadó jelenteti meg. A 15. balatoni nyári egyetem hallgatóinak — angol, belga, csehszlovák, holland, Jugoszláv, lengyel, norvég, nyugat- és kelet-német, olasz és amerikai érdeklődőknek — az idén először latin nyelvű diplomát nyújtanak át Veszprémben, Dr. Kadvány Sándor USA-ban élő zentai születésű neves orvos megvásárolta a Hollywoodban élő Tóth István szobrászművész Tavasz című bronzszobrát, és a zentai múzeumnak ajándékozta. József Attila emlékmúzeum nyílt Balatonszárszón. A megnyitó beszédet Benjámin László költő tartotta. Ortutay Tamás az olaszországi Faenzában megnyílt kerámia-kiállításon aranyérmet kapott. Faragott fehér márvány dombormű került napvilágra a szombathelyi Isis szentély közelében. A teljesen ép reliefen Hermes, Silvanus és középen modiust viselő férfialak látható. A felirat nélküli dombormű a második és a harmadik század fordulójáról való, fogadalmi tábla volt az ókorban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem új természettudományi karát a Lágymányoson építik fel, mintegy 26 hektáros területen. A létesítményt két és félezer hallgató számára tervezik. Zalatnay Sarolta táncdalénekesnő a spliti nemzetközi táncdalfesztiválon az Arany Vitorla nagydíjat nyerte el. HAHV4 I Kodály-napokat rendeztek Galántán. A !* programon hét csehszlovák és egy magyarországi gyermekkórus szerepelt. A szomszédos <1 ország fiataljai a mester életét, kéziratait és egész munkásságát ismertető kiállítást is be- S mutattak, amelynek anyagát Kodály Zoltánnétól kérték kölcsön. (’ Székely István, az Amerikában élő filmren- \ dező egyik régi nagy sikerű filmjének, Szép > Ernő Lila akác-ának újraforgatásáról tárgyal fővárosunkban. ([ Magyar nyelvű előadásokat is szerveztek az egri i1 nyári egyetem amerikai pedagógus vendégeinek I kérésére. A hallgatóság hazánk gazdasági, kulturális I) és oktatási életével ismerkedett, és a magyaros i konyhaművészet elsajátítására megrendezett főző- (' tanfolyamot is szorgalmasan látogatta. <' Bibliotheca Tihanyiensis lesz a neve annak <[ a gyűjteménynek, amelynek alapításához dr. \ Sebestyén Olga, a biológiai tudományok kandidátusa átadta a tihanyi Biológiai Kutató In- <> tézet fennállása óta megjelent tudományos munkákból és évkönyvekből álló gyűjtemé- S nyét. Több Tihanyban élő tudós követte példáját és ajánlotta fel munkáinak egy részét az új tudományos gyűjteményhez. A második országos ifjúsági kempingtalálkozó há- \ romnapos rendezvényein háromszáz hazai és ugyan- > ennyi külföldi vendég vett részt Miskolc-Tapolcán. ^vwvwwwwvwwwvwvwwv VENDEGEK FLORIDÁBÓL Hűen a jól bevált hagyományokhoz, ebben az évben is sokan vettek részt a Magyarok Világszövetsége által rendezett országjáró túrán. Vendégeink most az Alfölddel, közelebbről a Tiszántúllal ismerkedtek meg, illetve találkoztak újra hosszú évek után. Cegléden elzarándokoltak a Kossuthszoborhoz, megnézték á város múzeumát, ahol Dózsa György emlékkiállítás hyilt. Szolnok, Békéscsaba, Gyula és visszafelé, újra átkelve a Tiszán, Kecskemét volt a további célpont. Képeink: A ceglédi Kossuth-szobor előtt: floridai magyarok között egy kanadai és egy brazíliai vendégünk (felső kép). A gyulai várszínház nézőterén a csoport népszerű vezetőjének, Imre bácsinak a magyarázatát hallgatják. (Alsó kép.) (Lévai András felv.) 'Széljegyzet AZ ELSŐ ÉV At. országhatárok felett kiépített nemzetközi gazdasági l együttműködés természetesen korántsem napjaink leleménye. Az ókori Athén a tengeri kereskedők városa volt, és a modern kor hajnalán a kereskedés emelte világhatalommá Angliát. Korunk világgazdasága azonban távolról sem e történelmi előzmények folytatása, a kereskedés mennyiségi gyarapítása. Sokkal többről, lényegi változásról van szó. A külkereskedelem, tehát a nemzeti keretekben előállított termékek áruforgalmi cseréje — pontosabban: a túlnyomórészt erre alapozott nemzetközi együttműködés — mind avultabbá válik. Világszerte erősödnek az országokat ennél teljesebben összekötő gazdasági kapcsolatok, kiépülnek azok az érpályák, amelyek már a termékek előállítási, gyártási szakaszában fűzik össze a nemzetgazdaságokat. Korántsem hirtelerl támadt folyamatról, világhódító divatról van szó, hanem olyan tényezők felbukkanásáról és erősödéséről, amelyek szükségképp vezettek a felismeréshez, hogy korunkban hatékonyan gazdálkodni mindinkább csak integrációs együttműködéssel lehet. Ha már eljutottunk a fogalomhoz: az integrációhoz, amely egyetlen szóban összegezve fejezi ki korszakunk legfontosabb világgazdasági folyamatait, nem mellőzhető a háttér hozzávetőleges ábrázolása. Az integrációs fejlődést ösztönző okok, némi egyszerűsítéssel, így tömörithetők: a termelés annyira tőkeigényessé vált, s olyan mértékben feltételezi a költséges szellemi-tudományos megalapozást, hogy a nemzeti erőforrások mind kevésbé elégíthetik ki ezeket a követelményeket. Ehhez járul még egész sor más tényező: a nagy piac igénye például, ami a tömegszerű termelés gazdaságossági feltételeiből értelemszerűen következik; további ok az is. hogy a hagyományos nyersanyagok viszonylag háttérbe szorulnak a rendkívül költséges berendezésekkel előállítható vegyipari anyagokhoz képest. Ha a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról, a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezetéről szólunk, akkor az iménti világszerte ható és korunk gazdasági folyamataiból törvényszerűen következő tényezőket a legalább enynyire jelentős sajátosságokkal is ki kell egészítenünk. A legfontosabb, lényegi sajátosság: megalakulásától, 1949-től a KGST a szocializmus felépítésének azonos történelmi feladatait valóraváltó országok gazdaságát közelítette egymáshoz. A megújuló társadalmi rend alapjaiban átalakított gazdaságszerkezetet feltételezett, erőteljes ipart, hatékony mezőgazdaságot kellett teremteni ahhoz, hogy a lakosság életszínvonala az örökölt elmaradottságot meghaladva, a szocialista követelményszintre emelkedhessék. Távolról sem mellőzhető sajátosság, hogy mindezt a hidegháborús körülmények közepette kellett megvalósítani. Nincs mód e helyütt a két évtizedes pályaív elemzésére — eredmények és tévutak egyaránt előtűnnek az utólagos vizsgálódás tükrében —, összegezésként azonban talán nem árt megjegyeznünk, hogy a KGST-országok gazdasági növekedésének üteme világméretekben a legmagasabb volt. A múlt időben fogalmazott áttekintés ezúttal nem stilisztikai módszer, hanem a KGST korszakváltásának jelzése is. Tavaly, a KGST 25. bukaresti ülésszakán fogadták el a tizenöt-húsz esztendős fejlődést előrejelző, a szó pontos értelmezésében történelmi jelentőségű okmányt — a tagországok integrációs kapcsolatait kiépítő, úgynevezett komplex programot —, amely fokozatosan új alapokra helyezi, korszerűsíti a gazdasági együttműködést. A jelen, mint látjuk, az elmúlt és a jövendő húsz-húsz esztendejének felezővonala — a tapasztalatok összegezésének és a holnapi ^fejlődés körvonalrajzának időszaka. A célrendszerben alapjában véve nincs változás, a megvalósítás módszereiben annál több. Ami az előbbit, a célt illeti, erről a következőket mondja — nemcsak jelen idejű, de jövőbeni érvénnyel is — a KGST alapokmánya: „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célkitűzése, hogy a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelkedését és a népek jólétének állandó növekedését”. A módszerbeli megújulás lényege — mellőzve most a részletek árnyalatrajzát: — eddig túlnyomórészt a külkereskedelmi együttműködésre, tehát a termékek kölcsönös szállítására épült a kapcsolat, amit a jövőben mind teljesebben kiegészítenek a termelési, beruházási, pénzügyi módszerek; egészében az a kapcsolatrendszer, amelyet bevezetőben integrációs típusú együttműködésként jellemeztünk. A program: távlati. A megoldás határideje: azonnali. Ami azt jelenti, hogy a fokozatos előrehaladás módszerének megfelelően, egész sor feladat teljesítéséhez máris hozzákezdhettünk. A közelmúlt napokban tanácskozott Moszkvában a KGST csúcsszerve, a tanácsülés, amikor is a tagországok kormányfői áttekintették az elmúlt esztendő — az első év — eredményeit. Kitűnt: egész sor előirányzott feladat megvalósítása elkezdődött. Címszavakban felsorolni is hosszadalmas lenne a termelésszakosítási, kooperációs egyezményeket, amelyek a kölcsönös előnyökre alapozva lehetővé teszik, hogy kevesebb gyártmányt nagy sorozatban, tehát gazdaságosabban állítsunk elő. Kiépülnek a tudományos-műszaki együttműködés új, eredményes keretei, a KGST tudományos-műszaki bizottsága szervezi ezt, amely a komplex program alapján alakult. Különösen figyelemre méltó — és a kapcsolatok erősödő új vonásaira utal —, hogy egész sor államközi gazdálkodó szervezet is működik már. Ilyen közös cég alakult például az atomtechnikai berendezések és készülékek előállításéra, szállítására, és munkához látott a KGST-országok beruházási bankja. A közös fejlesztési pénzintézet tevékenysége elvi jelentőségű, hiszen arról van szó, hogy a bank — a tagországok által befizetett alaptőkéből — mindenekelőtt olyan beruházásokhoz nyújt hiteleket, amelyek az integrációs érdekeket elégítik ki, tehát a részt vevő országok számára egyaránt előnyösek. Eddig húsz ipari építményhez folyósított hitelt a beruházási bank, Magyarország az autóbuszprogramhoz, tehát az Ikarus gyár korszerűsítéséhez, valamint a vasútrekonstrukcióhoz kért és kapott pénzügyi hozzájárulást. A moszkvai tanácsülésről hazatérve Fock Jenő miniszterelnök ilyen módon összegezte az első esztendő tapasztalatait: „Az elvégzett munka értékelésekor két körülményt kell szem előtt tartanunk. Először is azt, hogy a program hosszú távra, 15—20 évre jelölte ki az integráció fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ebből viszont az következik, hogy az eredmények is csak fokozatosan, hosszabb távon bontakozhatnak ki. Másodszor pedig azt, hogy az első évben természetszerűen elsősorban a szervezeti intézkedésekre, az előkészítő munkákra került sor. Ebben a vonatkozásban mondom, hogy az első év eredményes volt,” . T. A.
